Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc erdővidéki központi emlékhelyéhez, az 1848. december 9-i és a december 13-i rikai csatákban elesett honvédek tiszteletére állított véczeri emlékműhöz vonult március 15-én az ünneplő tömeg. Tisztelettel és főhajtással emlékeztek honfitársaikra, azokra a hősökre, akik 175 évvel ezelőtt a nemzet szabadságáért az életüket is képesek voltak feláldozni. „Nekünk, magyaroknak ugyanaz kell hogy legyen a célunk, mint akkor a márciusi ifjaknak: Legyen béke, szabadság és egyetértés! Ennek jegyében kell töltenünk mindennapjainkat a Kárpát-medencében” – hangoztatták a szónokok.
A hősök előtt tisztelgőket Gál Brigitta üdvözölte, az eseménysorozat a Baróti Gaál Mózes Általános Iskola Gyöngyharmat kórusának énekével vette kezdetét, a történelmi felvezetőt pedig Soós Kázmér baróti történelem szakos tanár szolgáltatta, ismertetvén az 1848–49-es események főbb csomópontjait, köztük az erdővidéki történéseket is. Beszédének végén kiemelte: hiába fojtották vérbe a szabadságharcot, hiába következett a megtorlás, üldöztetés, szabadságvágyunkat nem tudták elfojtani, és mind a mai napig bennünk él.
Gál Károly parlamenti képviselő ünnepi beszédének központi alakja Petőfi Sándor volt. A tollal, majd később karddal is harcoló költőóriás igazi példakép lehet a mai kor emberének, ő volt a forradalom szikrája: Petőfi példát mutatott, karddal és tollal is harcolt a magyar szabadságért. Hitt a világszabadságban, abban, hogy minden népnek joga van a szabadsághoz. Petőfi hitt a nép erejében, a márciusi ifjak elhivatottságában – fogalmazott. A parlamenti képviselő a jelenről beszélve emlékeztetett a kisebbségi lét veszélyeire és nehézségeire is, egyben példaként állítva elénk azt, hogy milyen könnyen lesznek az elnyomottakból elnyomók. Ürmös elöljárója, Gyerő Barna is megosztotta ünnepi gondolatait a véczeri emlékműnél, kiemelvén, hogy az 1848–49-es forradalom a magyar nemzet legnagyobb ünnepe, amelyet nem szabad elfeledni, hanem mindenkor tovább kell adni az elkövetkező nemzedékeknek. A dicső múlt és a jelen között párhuzamot vonva kijelentette, március 15. üzenete ma, amikor a szomszédban háború dúl, hatványozottan fontos. „Legyen most is életcélunk és legyen fontos a sokszínűség, az egymás elfogadása, bőrszíntől függetlenül. Mert csak így lehet számunkra kiút ebből a zűrzavarból, amelyben most vagyunk.”
Legyen béke, szabadság és egyetértés – ez volt a fő üzenete Magyarország miniszterelnökének, Orbán Viktor levelét Balogh Attila Márton csíkszeredai konzul olvasta fel. Benedek-Huszár János, Barót polgármestere ünnepi beszédét szintén a béke, a szabadság és az egyetértés köré építette fel, hangsúlyozván, hogy e három célt kell ma akarnia minden magyarnak. „Béke, szabadság, egyetértés – ez volt a márciusi ifjak fő kívánsága, ez legyen nekünk is a cél, és a mindennapokban ehhez méltóan éljünk. Ne a megszorítások jöjjenek, ne a védelemre kelljen berendezkednünk, hanem tudjunk szabadon növekedni, kiteljesedni, élni, fejlődni” – zárta gondolatait a városvezető. Lőrincz Barnabás miklósvári plébános imát és áldást mondott, az ünnepi hangulat emelkedettségét és meghittségét a baróti Gyöngyharmat kórus énekei mellett Nagy Adél Réka, Asztalos Hunor baróti diákok szavalatai, valamint Bedő Botond produkciója biztosította.
Albert Egon
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
