Hegedűs Csilla, az európai alapokért felelős minisztérium államtitkára szerint előnyös feltételek mellett lehet pályázni a helyreállítási alap, illetve a 2021–2027-es uniós ciklus forrásaira. Mi több, az unió által kedvelt témák, mint a digitalizáció vagy a kutatás-fejlesztés támogatására kiírt vagy előkészületben lévő pályázatok egy kis odafigyeléssel a kisvállalkozók számára is hozzáférhetőek – hangzott el a Sepsiszentgyörgyön tartott szakmai konferencián.
Az RMDSZ által a Fidelitas konferenciatermében szervezett rendezvényre sok vállalkozó volt kíváncsi. Elsősorban azért, mert első kézből, vagyis a kiíró tárca képviselője által nyerhettek betekintést a legújabb pályázatok rendszerébe.
Hegedűs Csilla államtitkár egy sor általuk bevezetett újításról is beszámolt, alapvetően két témakörre szorítkozva: a kis- és középvállalkozók digitalizációs programjára és a kutatás-fejlesztésre költhető pénzek lehívhatóságára.
Digitalizáció
Az államtitkár elmondta, a digitalizációs kiírásban, amely az ország eddigi legnagyobb ilyen programja, sikerült megváltoztatni a gyakorlatot, miszerint az csak számítógép és szofter beszerzésére alkalmas. Ezentúl az automatizálás és a robotika területén bármilyen digitálisan vezérelt gép, illetve az illető felszerelés működéséhez szükséges beruházások egésze belefoglalható és elszámolható egy-egy nyertes pályázatban. Hegedűs Csilla a kolbászgyártás folyamatában használható eszközökkel példázta, hogy minden, amit központi szoftver vezérel, az alapanyagok adagolásától a termék füstöléséig és csomagolásáig az egész gyártási folyamatot felölelő eszközpark megvásárolható sikeres pályázás esetén. De egy számítógép által vezérelt betonkeverőt vagy éppen köszörűgépet is meg lehet pályázni.
Fontos az is, hogy különböző, 30–40–50 ezer eurós összegre mikro-, kis és közepes vállalkozások egyaránt pályázhatnak. Az államtitkár szerint azonban ez lesz az utolsó olyan uniós pályázati ciklus, ahol csak tízszázalékos önerő szükséges, hiszen az országos helyreállítási tervben ez úgynevezett de minimis, vagyis csekély értékű támogatásnak minősül. A későbbiekben azonban az ország besorolása megváltozik – a kétségtelen fejlődés következtében, ami az életszínvonalat illeti –, így az elkövetkező kiírásoknál már 30–40, sőt, ötvenszázalékos önrészt is kérnek majd Brüsszelből.
Ebben a kiírásban az alapfeltételeknél fontos, hogy a pályázó céget legkésőbb 2021 végén jegyezték be, a tavalyi évben folyamatosan működött és nyereséggel zárt. A feltételrendszer egyébként ennél több megkötést is tartalmaz.
Robot értékel
A pályázás lebonyolítása tekintetében mindent online kell feltölteni, és Romániában először az elbírálást, a pontozást robotok végzik majd. Ez azt jelenti, hogy az objektivitáshoz nem fér kétség, ám azt is, hogy utólagos módosításokat nem fogadnak el. Az államtitkár szerint legfennebb két százalék elfogadható fellebbezési arány várható (hiszen a robot sem tökéletes).
Az elbírálásnál sikerült megszabadulni egy másik szabálytól is, hiszen ezentúl nem a beérkezés sorrendjében elemzik és bírálják el a pályázatokat, hanem kizárólag a határidőre benyújtott – a határidő június 30-a – érvényes pályázatok pontozása alapján állítják fel a sorrendet, s amikor elfogy a keret, meghúzzák a vonalat. A tárca becslése szerint a 347,5 millió eurós keretösszeg mintegy öt és fél ezer cég támogatását biztosítja, és néhány sajátos kivételtől eltekintve csaknem minden tevékenységi területen működő cég részt vehet. A tervek szerint az elbírálás már szeptemberig megtörténik, hogy október-novemberben a szerződéseket is meg lehessen kötni. Az elnyert összeget pedig 2025 nyaráig kell elkölteni.
Az államtitkár egy egyelőre közvitán lévő kiírást is bemutatott, fontosnak tartva, hogy az érintettek hozzászóljanak. Ezt 150 millió eurós kerettel fogják meghirdetni, ebből a Középrégió 32 milliót kap, és szintén a digitalizációról szól, ám itt jóval nagyobb összegekre lehet pályázni, igaz, az önrész is (amire kamattámogatott hitellehetőséget teremtenek) jóval magasabb lesz. Érdemes tehát digitalizációban gondolkodni, a fejlesztési programokat akár több részre osztva a különböző kiírásokban részt venni – érvelt az államtitkár.
Kutatás, innováció
Az EU nagyon szereti a kutatási pályázatokat – fogalmazott Hegedűs Csilla –, ám a nagy szavak ellenére az ilyen témájú pályázatok is elérhetővé válhatnak a vállalkozások számára. Ehhez azonban együtt kell működni egyetemekkel, illetve kutatóintézetekkel. Hiszen az a munka, amit nagyon sok cég önálló módon végez el, hogy javítja a termékeit, bővíti a termékskálát, együttműködés keretében is megvalósítható, s ezáltal „eladható” mint kutatás-fejlesztés vagy innováció – magyarázta az államtitkár. Márpedig ezekben a pályázatokban nagyon sok pénz van. Érdemes tehát kutató cégekkel, intézményekkel, egyetemekkel együttműködni. Főleg, hogy az ilyen pályázatok elbírálása tekintetében is változtattak: olyan pályázatokat lehet leadni, ahol a kutatásnak konkrét eredménye van, vagyis a támogatás révén megszületik a prototípus. Ez utóbbit pedig egy cég képes legyártani. Itt csatlakozhatnak be kis- és középvállalkozások is egy ilyen programba, hiszen szükség van infrastrukturára, gépekre és humán erőforrásra, vagyis egy cég, együttműködve a kutató-fejlesztő entitással, ilyen költségeket is megpályázhat.
Kutatásra-innovációra egyébként a 2021–2027-es ciklus operatív programjában nem kevesebb, mint 743 millió eurós keretösszeget hagyott jóvá az unió, a Középrégióban 62 millió euró áll rendelkezésre, de nem csupán regionális, hanem az országos programban is lehet pályázni.
További lehetőségekként az energetikai hatékonyság növelése érdekében lehet majd pályázni, ezt egyelőre még nem hirdették meg. Hegedűs Csilla közölte, hogy a pályázati naptár egész évre elérhető, és arra biztatott mindenkit, hogy iratkozzanak fel a minisztérium hírlevelére, így naprakész információkhoz jutnak.
