Az egyensúlyt megőrizni nemcsak egyes tevékenységeink között fontos, hanem a lelkünkkel is harmóniában kell cselekednünk. Mikor nem így teszünk, a lélek üzen, jeleket küld, hogy felborult a harmónia. Üzen rossz érzéseink (szomorúság, nyugtalanság, félelem stb.) által, gyengeségeink (kimerültség, fáradtság, ingerlékenység, türelmetlenség stb.) révén, fizikai tünetek (fájdalom, betegségek) formájában. Ha figyelünk a testünk jelzéseire, megérthetjük az üzenetét, és ezáltal lehetőségünk van, hogy helyreállítsuk a harmóniát, az egészséget.

Az Egész-ség azt jelenti, hogy tudatában vagyok annak: minden ember az Egész, az Egység része, hogy a fizikai-testi mivoltunkon túl a Lélek, a Szellem összekapcsol mindannyiunkat, és hogy a Lélek az maga a Szeretet (minőség).

Az Egész-séges ember pozítivan éli mindennapjait, tudja, hogy minden embernek egyéni életfeladata van, ezért nem száll versenybe mással, nem irigykedik, nem mohó, nem kegyetlen, nem gyűlöl. Hanem járja a maga útját, erényekben gazdagodik, szeretettel van mások iránt és a jót cselekszi, ami nemcsak önös érdekeit szolgálja, hanem a nagyobb jót is, az Egészet.

Tehát ha belátjuk, hogy a betegség az, ami nem az Egység, az Egész-ség része, egyszerű a gyógyulás „receptje”:  visszaállítani a felborult egyensúlyt, megteremteni a belső (lelki) harmóniát.

Dr. Edward Bach, a Bach-virágterápiás gyógymód megalkotója szerint: „Először a lelket kell meggyógyítani, és a test követni fogja.”

Keresztes Erika bizalmi tanácsadó