Egyáltalán nem érkezett már orosz földgáz tegnap a romániai tranzitvezeték 2-es számú állomására — jelentette be a gazdasági minisztérium, közölve azt is, hogy a teljes nyomásvesztés elkerülése érdekében azon a helyen el kellett zárni a csapot. Románia két helységben fogadja az importföldgázt: a Duna menti Isaccea mellett és a Szatmár megyei Aranyosmeggyesen (Medieşu Aurit).
Mivel tegnap a déli elosztóba már nem érkezett orosz gáz, az importcsökkenés a korábbi 30—40 százalékról 75 százalékra rosszabbodott. Az Isaccea-2 állomásra rendes körülmények között naponta 4,7 millió köbméter gáz érkezik. Románia napi gázfogyasztása a hét végén még 58,5 millió köbméter volt, de a hidegebb időjárás, valamint az ünnepek utáni idei első munkanap miatt 3—4 millió köbméterrel nőtt, és ennek bő fele (34 százalék) lakossági fogyasztás. Ezt némiképp ellensúlyozza, hogy harmincöt napra leállt a Petrom tulajdonában levő Doljchim vegyipari kombinát, ami napi szinten 1,2 millió köbméteres fogyasztáscsökkenést jelent. Az illetékesek továbbra is biztosítják a lakosságot, hogy e nagymértékű kiesés miatt nem kell hiányt szenvednie. A Transgaz gázvezeték-üzemeltető illetékesei szerint a be nem érkező orosz gázt a két hazai gázkitermelő vállalat, a Romgaz és a Petrom termeléséből pótolják. A föld alatti tározókban lévő, mintegy 2,2 milliárd köbmétert kitevő készletekből naponta további 26 millió köbméter vehető igénybe. Aranyosmeggyesnél még érkezik kisebb mennyiségű importgáz. Emil Boc miniszterelnök nyilatkozatában megnyugtatta a lakosságot, hogy a kormány ura a helyzetnek. A hatóságok az üzemanyag-felhasználás korlátozására szólították fel a földgázzal működő hőerőműveket, szorgalmazva egyben az alternatív energiaforrások használatát. A Termoelectrica villamos művek jelezte: a földgázzal üzemelő hőerőművek energiatermelésének 50—60 százalékát tudná kiváltani gázolajjal történő áramtermeléssel. Adriean Videanu gazdasági miniszter más irányból származó importtal is pótolná a hiányt, szerinte ugyanis Románia legfeljebb fél évig húzhatja külföldi gáz nélkül.
Spanyol és olasz pályaépítők
A spanyol FCC Construction építővállalat hivatalosan is bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium az olasz Astaldi céggel közösen őket nyilvánította az Arad—Temesvár autópálya-szakasz megépítésére kiírt versenytárgyalás győztesének. A IV-es páneurópai folyosó részét képező út építési költsége 161 millió euró. A 32,3 km hosszú utat a spanyol cég képviselői szerint két év alatt megépítik. A munkálatokra francia, osztrák, spanyol, portugál, olasz és görög cégek pályáztak. A spanyol—olasz páros más romániai építkezésekben is részt vesz: ők építik Bukarestben a Basarab-hidat és más cégekkel együttműködve a fővárosi körgyűrűt, ezenkívül két Kolozsvár környéki országutat is korszerűsítenek.
Az alapkamat nem változott
A jegybank tegnapi kamatdöntésével változatlanul, 10,25 százalékon hagyta alapkamatát, az úgynevezett pénzügy-politikai rátát. Elemzők szerint ez a lej gyors év végi leértékelődésének köszönhető: október óta 13 százalékot vesztett az euróval szemben, és még egyre lefelé tart. Esetleges kamatcsökkentésre legfeljebb februárban számíthatunk Romániában. A legfrissebb adatok szerint novemberben átlagosan 0,32 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, és 6,74 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly novemberben. Októberben 1,06 százalékos volt a havi és 7,39 százalékos a tizenkét havi infláció. Júliusban 9,04 százalékos volt a tizenkét havi infláció, hároméves csúcson, azóta lassul. Noha a jegybank tizenkét havi inflációs célja ez év végére 3,80 százalék, amit várhatóan nem ér el, az infláció fokozatos lassulása előbb-utóbb mégis lehetővé teheti, hogy a bank kamatcsökkentéssel támogassa a gazdaságot. A jegybank tavaly folyamatosan szigorított, 7,0 százalékról 10,25 százalékra emelve irányadó kamatát. Lépéseit a nagy reálbér-emelkedéssel, a lakossági fogyasztás meredek növekedésével, következésképp az import és a folyómérleghiány rohamos bővülésével és a gazdaság esetleges túlhevülésével indokolta. A román gazdaság a vártnál gyorsabb ütemben, de kissé lassulva 9,1 százalékkal bővült a harmadik negyedévben. A második negyedévben 9,3 százalékos, a tavalyi harmadik negyedben 5,7 százalékos volt a GDP-növekedés éves összehasonlításban. Erre az évre négy százalék körüli növekedést várnak.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.