A törvény helytelen értelmezése okán alakult ki az a bírósági joggyakorlat Romániában, melynek nyomán perek tucatjait nyeri meg a székelyföldi önkormányzatok ellen a Dan Tanasă vezette egyesület, ezért pontosabban kellene szabályozni a nyelvhasználatra vonatkozó kitételeket – véli az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke.
Asztalos Csabát a Maszol hírportál azután kérdezte, hogy a Dan Tanasă vezette Méltósággal Európában Polgári Egyesület (ADEC) pert nyert a csíkszeredai önkormányzat és a CNCD ellen. Tanasă egyesülete 2019-ben, Ráduly Róbert Kálmán előző polgármester hivatali idején panaszolta be a csíkszeredai városházát a diszkriminációellenes testületnél, azt állítva: etnikai alapon diszkriminálta a város román lakosságát, amikor az önkormányzati híreket tartalmazó kiadványát magyar nyelven nyolc, román nyelven csak négy oldalon jelentette meg. A CNCD úgy ítélte meg, hogy a polgármesteri hivatal gyakorlata nem minősül diszkriminációnak, ezért az ADEC 2020-ban a testület és a polgármesteri hivatal ellen is pert indított. A bukaresti ítélőtábla alapfokon elutasította a panaszt, de a fellebbezés nyomán perújrafelvételt rendelt el, és az újabb perben március 27-én hozott ítéletében diszkriminációnak minősítette az esetet. Az alapfokú bírósági döntés négyezer lej bírság kifizetésére kötelezi a csíkszeredai polgármesteri hivatalt.
Fellebbezni fognak – jelentette ki Korodi Attila, Csíkszereda jelenlegi polgármestere. Hozzátette, a per tárgya már rég okafogyottá vált, a csíkszeredai polgármesteri hivatal az ellene benyújtott panasz óta magyar és román nyelven is azonos oldalszámban jelenteti meg kiadványát.
Asztalos Csaba az ítéletről elmondta: a romániai bíróságok szerint minden hivatalos közintézményi tartalmat azonos mennyiségben és minőségben románul is meg kell jelentetni, függetlenül attól, hogy a településen mekkora a román ajkú lakosság számaránya, habár szerinte „ez még ’89 előtt sem volt kötelező, sőt, nem is fordították le teljes terjedelmében a kiadványokat”. A CNCD-elnök úgy látja: „a bírósági joggyakorlat a törvény helytelen értelmezése okán alakult ki”, szerinte az, ha nem azonos terjedelemben jelennek meg mindkét nyelven az információk, legfeljebb nyelvi diszkriminációnak tekinthető, de semmiképp nem etnikainak. Rámutatott: részletesen szabályozni kellene ezeket a helyzeteket, mivel a bíróságoknak ez az értelmezése „ellehetetleníti” az önkormányzatok azon törekvését, hogy kisebbségi nyelven is kiadványuk legyen. Véleménye szerint a jelenlegi bírósági gyakorlatnak az vethetne véget, ha a román parlament módosítaná a törvényt és sokkal pontosabban szabályozná a nyelvhasználatra vonatkozó kitételeket.
