Múlt csütörtökön Gidófalván folytatódott a gazdatalálkozók sora, a helyi tanács gyűléstermében több mint ötven helybeli és kőröspataki mezőgazdász gyűlt össze. A gazdanap közel négyórásra sikeredett, számos problémáról tárgyaltak a jelenlevők. A találkozó házigazdája ezúttal is Könczei Csaba parlamenti képviselő volt, előadást tartottak a főbb megyei mezőgazdasági intézmények szakemberei.
Az APIA képviselője az idéntől életbe lépő főbb változásokat ismertette az új, 2023 és 2027 közötti vidékfejlesztési stratégiából.
Változás van a visszaosztott kiegészítő támogatás (PD 02) esetében, idéntől csak a legtöbb 50 hektárral rendelkező gazdaságok igényelhetik.
A fiatal, 40 év alatti gazdák kiegészítő támogatásánál idéntől szakmai végzettséget igazoló dokumentumot kell bemutatni, kötelező lett mezőgazdasági szakiskola vagy valamilyen szakmai képzés elvégzése.
A zöldítéses támogatások (PD-05) igényléséhez a tíz hektár alatti gazdaságoknak kötelezően 0,3 és 1 közötti számos állattal kell rendelkezniük, valamint feltétel, hogy a mezőgazdasági terület 5 százalékán nitrogénmegkötő növényeket (lucerna, here, bükköny, borsó, paszuly, szója, somkóró, lóbab stb.) termeljenek vagy ugyanennyi állandó gyeppel rendelkezzenek. A tíz hektárnál nagyobb gazdaságoknak a területük 5 százalékán nitrogénmegkötő növényeket kell termeszteniük és ugyanannyi földet parlagon kell hagyniuk egy év pihentetésre. Ebben az évben még nem kötelező a parlagon hagyás, csak jövőtől, de idén a nitrogénmegkötő növények területe 10 százalék kell hogy legyen.
Az APIA-s szakember elmondta, hogy 2023–2027 között megszűnik a feldolgozásra szánt (ún. csipsz-) burgonya támogatása, ellenben támogatják a vetőgumó termesztését. Másik változás, hogy a különböző vállalások időtartamát lehozták öt évről egy évre.
Az APIA képviselője a trágyatárolók szükségességéről is beszélt. A nyolc számosállat alatti gazdaságokban elfogadják az egyszerű, vízhatlan fóliával kibélelt gödröket vagy kereteket, a 40 számosállatnál nagyobb gazdaságokban kötelező három év alatt megépíteni a betonfalakkal rendelkező és vízhatlan fóliával kibélelt trágyatárolókat.
A szakember felhívta a gazdák figyelmét, hogy pontosan rajzolják be a használt területeket, hiszen bármikor ellenőrizhetik a gazdaságot műholdfelvétel alapján is. Ezt az ellenőrzési módot az idéntől indítják el.
A vidékfejlesztési hivatal (AFIR) szakembere a nyártól induló pályázati lehetőségeket ismertette. Az új stratégiában foglaltak alapján 27 intézkedésre lehet majd pályázni, az idéntől viszont csak 15 intézkedésnél hirdetnek meg pályázatot. Bővebben a fontosabb pályázati lehetőségekről beszélt: a fiatal gazdák megtelepedésének támogatásáról, a gépvásárlási támogatásról és a kisgazdaságok 50 ezer eurós támogatásáról. A jelenlevőknek megtanította, hogyan számíthatják ki a gazdaságuk értékét-nagyságát (SO), mivel a gazdaság minimális mérete alapfeltétel a különböző pályázatok esetében.
Felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi minisztériumi döntés szerint a különböző intézkedésekre elkülönített összeget egyben fogják meghirdetni, és a pályázati kiírás addig tart, ameddig a pénzkeret teljesen el nem fogy. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy idén a kijelölt 15 intézkedésnél pályázni óhajtóknak ebben az évben le kell tenniük a pályázatukat, ha sikeresek akarnak lenni. A vidékfejlesztési szakember azt is elmondta, hogy a támogatás intenzitása esett, legtöbb 65 százalékos lesz, mivel az unió csak ekkorát hagyott jóvá. Ez azt jelenti, hogy a pályázónak önrészként a pályázat értékének 35 százalékát saját forrásból kell biztosítania.
A megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője a paradicsom, fokhagyma és minden valószínűség szerint az étkezési burgonya hazai költségvetésből finanszírozott támogatási programjairól beszélt, melyek az idén is folytatódnak.
Szó esett a vadkárok megtérítésének új törvényéről, amely az idén jelent meg. Az új törvény sok módosítást és tisztázást hozott, például a kárt 24 óra alatt be kell jelenteni a helyi tanácsnál, a kárfelmérésben a megyei mezőgazdasági igazgatóságok is szerepet kaptak, ők állapítják meg az okozott kár értékét.
A biogazdálkodásról szólva a mezőgazdasági igazgatóság vezetője elmondta: a megyei nyilvántartásukban 182 biogazdász szerepel, ebből a közvetlen termelők száma 166, a különbséget a feldolgozók és kereskedők jelentik. A megyében 11 373 hektáron folytatnak biogazdálkodást.
Hegyvidéki beruházások, erdősítés
A továbbiakban a hegyvidéki ügynökség képviselőnője elmondta, hogy a hegyvidéki beruházok támogatásának nemzeti programja (esztenák, tejátvevők és tejfeldolgozók, gomba, erdei gyümölcsök, gyógynövények gyűjtőközpontjának a létesítése és ezek feldolgozása) minden valószínűség szerint a nyártól újraindul, és a támogatás a három alprogramnál nagyobb lesz. Kitért a Hegyvidéki termék elismervény megszerzésének fontosságára, hiszen a vidékfejlesztési pályázatoknál ezért pluszpont jár. Az országban 1400 termelő szerezte meg az elismervényt, ebből 215 megyebeli mezőgazdász.
Beszélt egy újabb kezdeményezésükről: nemrég indították el az ún. gasztropontok létesítésének programját. Ezek szerepe a helyi ételkülönlegességek, termékek reklámozása a kis, vidéki vendéglőkben. Az Agrosic társulással közösen ingyenes tanfolyamokat szerveznek azokban a községekben, ahol igény van rá.
Porzsolt Levente, az országos erdészeti felügyelőség főinspektora a környezetvédelmi minisztérium erdősítési programját ismertette. Országos szinten 56 000 hektár új erdőt szeretnének telepíteni, és ennek támogatására megvan a pénzalap is. A program keretében igényelhető a tervezés költségeinek megtérítése, az erdőrész bekerítésének költsége, valamint az új erdő tulajdonosa húsz évig 456 és 700 euró közötti támogatást kap évente. Az erdőt bárhol lehet telepíteni, ha nincs saját területe az erdősítést vállaló személynek, akkor elfogadják a húsz évre érvényes bérleti szerződést is.
Jákó Tibor, a szarvasmarhatartók megyei egyesületének elnöke elmondta, hogy elmaradt a március 31-re tervezett minisztériumi találkozó a tejfeldolgozókkal és a forgalmazó nagyáruházak képviselőivel, de ígéretet kaptak, hogy ezen a héten sikerül tárgyalóasztalhoz ülniük. Természetesen a találkozó fő témája az alacsony tejfelvásárlási ár lesz.
Szó esett a háztáji sertéstartás helyzetéről is. Könczei Csaba elmondta, hogy engedélyezett lesz a korlátlan számú sertés tartása és a továbbtenyésztés is, ha a kocát mesterségesen termékenyítik meg, ez a feltétel a sertéspestis terjedésének meggátolása érdekében kötelező.