Olcsóbb lett a műtrágya

2023. április 4., kedd, Gazdakör

Az utóbbi hetekben volt meleg, eső, még egy kis hó is. De van, amin dolgozniuk a kisebb gazdáknak, a nagyobb farmereknek, a mezőgazda cégeknek. Mindenki számára a legfontosabb a kérdés: van elég műtrágya? És az egyik legfontosabb témakör: mennyi a műtrágya? Erről és más kérdésekről beszélgettünk ifj. Orbán Miklós agrármérnökkel.

  • Fotó: Albert Levente
    Fotó: Albert Levente

– Van-e elég műtrágya a gazdáknak?
– Van elég, sőt, nincs beszerzési probléma. Egy évvel ezelőtt a műtrágyának magas ára volt. A gazdák nem vásároltak nagyobb mennyiségben, hiszen tavaly nagyon drága volt. Várták, remélték, hogy olcsóbb lesz a műtrágya, és lám, az év elején valóban kedvezőbben tudtak vásárolni. Tehát van elég műtrágya a tavaszi szükségletekre.

– A farmerek látják, hogy olcsóbb a műtrágya. Az ősszel mennyi volt a tonnája? És most, április elején?
– Az ősszel a műtrágya átlagos ára körülbelül 4500 lej, tehát 1000 euró volt tonnánként. Most a tavaszi műtrágya olcsóbb, mintegy 2300 lej tonnája, a jobb minőségű műtrágya pedig 3200 lej tonnánként. Nyugodtan mondhatjuk: olcsóbb lett a műtrágya. Nagy dolog ez a gazdák, farmerek tavaszi munkájában.

– A farmerek nagyon sokat vásároltak az európai cégektől. Jó volt a minőség?
– Az orosz és az európai, akár ausztriai, németországi cégek nagy mennyiségben hoztak és hoznak be műtrágyát. Például Norvégiából hoztunk mi is jó minőségűt, jó árban. Azt tudjuk mondani, ahogy stabilizálódott a nemzetközi gázpiac, olcsóbb lett a műtrágya gyártása is.  

– Bezárt a marosvásárhelyi műtrágyagyár. Van remény, hogy újból megindul?
– Úgy két éve, hogy bezárt a marosvásárhelyi Azomureș. A cég jelenleg az orosz technológiájú üzbegisztáni műtrágyákat veszi, s ezt árulják. A csomagoláson fel van tüntetve, hogy üzbegisztáni import­áru. Nem mondhatjuk, hogy rossz a minősége…

– Általában a sima, NPK műtrágyát használják a gazdák. De próbálkoznak újfajta műtrágyákkal is?
– Például a búzánál használjuk ősszel a káliumot, vagy például a foszfort a bokrosodásra. De ősszel kevesebb nitrogén kell, viszont tavasszal több a növekedéshez. A kukoricához ugyancsak foszfor kell, de kén, cink is. Tehát nem csak a nitrogén, a foszfor és a kálium kell, hanem nagyon fontosak a külön mikroelemek is.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön kire szavaz az elnökválasztás második fordulójában?









eredmények
szavazatok száma 74
szavazógép
2023-04-04: Gazdakör - Incze Péter:

Ismertető a gidófalvi és kőröspataki gazdáknak

Múlt csütörtökön Gidófalván folytatódott a gazdatalálkozók sora, a helyi tanács gyűléstermében több mint ötven helybeli és kőröspataki mezőgazdász gyűlt össze. A gazdanap közel négyórásra sikeredett, számos problémáról tárgyaltak a jelenlevők. A találkozó házigazdája ezúttal is Könczei Csaba parlamenti képviselő volt, előadást tartottak a főbb megyei mezőgazdasági intézmények szakemberei.
2023-04-04: Életutak - Józsa Zsuzsanna:

Gazdag és szerteágazó tevékenység (Születésnapi beszélgetés Márk Attilával)

Könyvről, dalról és fotóról beszélgetett március 29-én Sepsiszentgyörgyön a Sugás Áruház harmadik emeleti Föld Szint összművészeti kulturális terében Márk Attila és Huszár Szilamér, a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete fotószakosztályának tagja és koordinátora annak apropóján, hogy Márk Attila idén tölti hatvanadik évét. A rendezvényt a sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskola szervezte.