A jelenlegi hazai törvények nem fedik le a munkahelyi zaklatás valamennyi formáját, nem biztosítanak hatékony jogi eszközöket a jelenség megelőzésére, az esetek feltárását pedig számos hiányosság akadályozza – derül ki a Nép Ügyvédje hivatalának április 12-én ismertetett jelentéséből.
Ecaterina Mirea ombudsmanhelyettes bukaresti sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy a munkatörvénykönyv kiegészítésre szorul. Így például a jogszabálynak elő kellene írnia, hogy a tíznél több személyt foglalkoztató munkáltató köteles legkevesebb egy alkalmazottat kijelölni, akinek a munkaköri leírásában szerepel a munkahelyi zaklatás/erőszak megelőzése.
Jelentésében az ombudsmani hivatal többek között javasolja, hogy a területi munkaügyi felügyelőségeken hozzanak létre speciális részlegeket a munkahelyi zaklatás/erőszak kezelésére, határozzanak meg szervezeti politikákat a zaklatás minden formájának visszaszorítására és büntetésére, valamint szervezzenek tájékoztató kampányokat a munkavállalók, köztük a fogyatékkal élők kiszolgáltatottságának felszámolásáról.
Ecaterina Mirea felhívta a figyelmet arra, hogy a hazai törvényekben nincsenek egységes rendelkezések a munkahelyi zaklatásra és erőszakra vonatkozóan. Ugyanakkor a hiányos jogszabályok, illetve a munkavállalók vagy a munkáltatók hozzáállása miatt a munkafelügyelők nem tudják feltárni a munkahelyi zaklatásokat.
Az ombudsmanhelyettes szerint a munkaügyi felügyelők arra panaszkodtak, hogy nincsenek eszközeik a zaklatási ügyek kezelésére, és az eseteket nagyon nehéz bizonyítani. A felügyelők számára az sem világos, hogy meddig terjed az illetékességük a zaklatások kezelésében. „A munkatörvénykönyv kritériumai szerinti zaklatási esetekben a munkaügyi felügyelők az illetékesek, de ha erkölcsi zaklatás történik a munkahelyen, akkor az Országos Diszkriminációellenes Tanács az illetékes” – magyarázta Ecaterina Mirea. (Agerpres)
