– Ez a mű rengeteg karakterét mutatja meg az ember és a halálélmény kapcsolatának – fogalmazott kérdésünkre a karmester. – Megmutatja a tragikumát, de ugyanúgy benne van a műben az indulat, amivel az elmúlás előtt állunk. A legfontosabb üzenete azonban az, hogy ott van a megbékélés lehetősége. Hogyha az ember eljön erre a koncertre, hiszen nem egy szertartásra íródott mű, ha nyitott lélekkel és nyitott szívvel van ott, ezeket a pillanatokat át tudja élni, és biztos vagyok benne, hogy ez a mai frusztrált világban nagyon sokat tud segíteni. Arra ébreszt rá, hogy még életünkben képesek vagyunk megtapasztalni, mit jelent családunk, szeretteink és embertársaink körében megbékélni egymással. Ha egy ilyen nemes darab kapcsán ezeket az érzéseket megértjük, mi több, átéljük, ráébredünk arra, hogyan éljük meg ezt az örök tragédiát, rávezet arra, hogy a harag, a szembenállás után milyen érzés a megbékélés öröme. A mű egyben a monumentalitása miatt is lenyűgöző, a zeneszerző hatalmas léptékű zenei és gondolati motívumokkal dolgozik, egy-egy tétel fél órát is tart, igaz, sok kis részletből áll össze. Nagyon nagy ívű romantikus mű, nagy dinamikai és érzelmi kontrasztokkal – összegzett Werner Gábor.

A próbafolyamat kapcsán a karmester elmondta: a fülnek kellemes, könnyen befogadható dallamvilágról beszélhetünk, de az előadók szempontjából nagyon nagy a kihívás. Ezért volt szükség, hogy a kórusok, de a szólisták is már korábban foglalkozzanak a művel. Ez a négy nap az összecsiszolódásról, a finomságok összehangolásáról szól.