Vasárnap estétől újra Szent György Napok. Harmincadszor. Jubileumi kiadáshoz érkezett a városünnep, mely jellege miatt a legtöbb sepsiszentgyörgyit és háromszékit megérinti, megmozgatja valamiképpen.
Örvendezhetünk, fanyaloghatunk, tapsolhatunk koncerten vagy színházban, akár szomorkodhatunk is, hogy X helyett miért nem lép fel Y, a lényeg, hogy szinte mindenki viszonyul e Szent György-napi mulatsághoz. Érthető, hiszen ez alkalommal a szervezők hagyományosan minél több embert kívánnak megszólítani, a városünnep egy olyan tömegrendezvény, amelyben ki-ki keresgélheti, megtalálhatja mindazt, ami számára vonzó. A találkozások ünnepeként emlegették évekkel, évtizedekkel ezelőtt, s emlegetik talán még ma is, amikor nyilvánvalóvá válik, hogy rohanós vagy rohanósnak vélt világunkban éppen a találkozások maradnak el, az őszinte, a tisztán kimondott emberi szó válik mind egyre ritkábbá, s porlanak az egykori barátságok is, mint a szikla.
Hát ebben a zilált, nyugtalan és kiszámíthatatlan világban jelent némi bizonyosságot az április végi Szent György Napok, városunk ünnepe. Csupán három évtizedes, nem annyira mély gyökerű, mint más ünnepeink, mégis, a miénk. Hogy fontos és sokak által várt hétről, vásáros és koncertes hétvégéről van szó, ma már egyértelmű, mind a leglelkesebb szurkolók, mind az örök fanyalgók számára. Hogy milyen fontos és milyen sokat számít, leginkább ama szomorú emlékű tavaszokon, 2020 és 2021 áprilisában vált érzékelhetővé, amikor a járványügyi tiltások és korlátozások miatt elmaradt a városünnep. Emlékezetes és megható marad az a pillanat, amikor 2020 áprilisában zenészek, művészek pótolni próbálták a pótolhatatlant – vagyis: a közösségi élményt –, s a virtuális térben Ne félj, csak élj című közös, magyar és román nyelven énekelt dalukkal próbáltak lelket verni a város elbizonytalanodott polgáraiba, miközben a város valós terei kongtak az ürességtől. Részben rá is villantottak a gyarló ember ama méltatlan tulajdonságára, hogy igazán akkor értékel valamit vagy valakit, amikor elveszíti.
De a szentgyörgyiek szerencsére szerencsésebbek: 2022-ben teljes mértékben visszanyerték nem csupán a Szent György Napokat, hanem szabadságukat is. Méltóképpen örvendezhettek és ünnepelhettek a város emblematikus napjain, s ezt most újra folytathatják. Tudatosulhat bennük, hogy változatlanul jó érzés sepsiszentgyörgyinek lenni, s aki ezt másképp gondolja, rápillanthat a világ nyugtalanabb részeire. De talán arra is érdemes gondolni, e rendezvényfolyam azért is lehetséges, mert a szentgyörgyiek akarják. Ha tehát egy közösség valamit igazán akar, valami mellett határozottan és konokul kiáll, ha valamihez cselekvően viszonyul, akkor az létre is jöhet, meg is születhet...
Borítókép: Szent György Napok 2022-ben. Fotó: Albert Levente