245 évvel ezelőtt 1764. vízkeresztjén történt a székelyek ellen elkövetett legnagyobb vérengzés. A több száz ártatlan áldozatot követelő madéfalvi veszedelemre emlékeztek szerdán délben a Csíkszeredától tizenkét kilométerre található nagyközségben. A 110 évvel ezelőtt felállított turulmadaras emlékműnél a helyi és környékbeli iskolák diákjai történelmi-irodalmi összeállítással idézték fel az egykori eseményeket.
Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke beszédében kiemelte, hogy ,,a hősi halált halt madéfalviak emléke azokat az értékeket helyezi elénk ma ― a kitartást, hűséget és szabadságszeretetet ―, amelyek azóta is a székelység életét vezérlik, és amelyeket a következő nemzedékekre is át kell örökítenünk. A történelem ezer év alatt nem kényeztetett bennünket, székelyeket, magyarokat. Több csatát is elveszítettünk. De vannak még a világon csodák, és ezek közé tartozik a székelység fennmaradása, az a tény, hogy a számtalan veszteség ellenére is sikerült megmaradnunk itt, a Kárpát-medencében, megőriztük kultúránkat, anyanyelvünket és Istenbe vetett hitünket" ― mondotta.
A békés és méltóságteljes megemlékezés után a rendőrség munkatársai bekopogtattak azokhoz a házakhoz, ahol magyar nemzeti lobogó volt kifüggesztve, és az ott lakókat felszólították, hogy vegyék be a zászlót. Ezt kétféle módon is indokolták: az ünnepség véget ért, tehát a zászló kint léte nem indokolt, illetve a magyar zászló mellé nem volt kitéve a román lobogó, amit ilyen esetben a törvény előír. A székelyek engedelmeskedtek a felszólításnak, de kifejezték a megemlékezés külsőségeihez való ragaszkodásukat. A rendőri eljárást Kelemen Hunor képviselő és Gyerkó László szenátor közös közleményben ítélte el: miután kifejezték megdöbbenésüket és felháborodásukat, azonnali kivizsgálást, hivatalos magyarázatot és a túlkapásért felelős vezetők megbüntetését kérték. A székelység nemzeti öntudatát sértő eljárás a 90-es évek eleji zászlóüldözésre emlékeztet ― írják, és hangsúlyozzák az ünnephez, valamint nemzeti szimbólumaink tiszteletéhez való jogunkat.
