A hungarikumként jegyzett Fehér megyei községben tartott rendezvényen a politikus rámutatott: „Hiába adunk díjat, címet értékeinknek, hiába az uniós védelem, ha azok nem válnak a modern életmódunk részévé, nem maradnak meg. Fontos, hogy mindaz, amit értéknek tartunk, hosszú távon fenntartható legyen.”

„A csabai kolbászt nem az európai uniós védelem tartja meg, hanem a kolbászfesztiválon megjelenő ötszáz csapat” – hangsúlyozta előadásában V. Németh Zsolt, aki szerint a közösségi összefogás jelzi, hogy ez a hungarikum a helyiek életmódjának része. Erdélyi példával élve elmondta: a csíksomlyói búcsúban sem az adott nap a fontos, hanem hogy sokan évről érvre elzarándokolnak a hegynyeregbe, a bajai halászlé esetében pedig a hozzá kapcsolódó halkultúra.

Arról is beszélt, hogy az a hagyomány, melyet nem engednek átalakulni, nem marad meg. Ellenpéldaként a citerát említette, mely – mivel a Zeneakadémián sokan választották második hangszerként – más zenei stílusokba, a dzsesszbe is beépült. A viseleti kultúra is akkor marad meg, ha beépül a mai, modern viseletbe, különben nem fognak halasi csipkét és matyó hímzést vásárolni – mondta a miniszterelnöki megbízott.

Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnöke, a Csongrád-Csanád Megye Értéktár Bizottság tagja azt hangsúlyozta, hogy a cél az értékek fennmaradása, az életforma részévé válása, de szerinte a problémákkal is foglalkozni kell. Például azzal, miért nem termelnek már a makóiak makói hagymát. Szerinte a népszerűsítés is fontos, az interneten való jelenlét, egy szelfifal is az identitáserősítő programok része lehet.

Zsigmond József, a Székelyföldi Közpolitikai Intézet ügyvezető igazgatója rámu­tatott: az értékeket adottaknak hisszük, de őrizni kell őket. Erdélyben a szimbolikus térfoglalás is fontos – mondta –, a zilahi Ady-szobor, a nagyváradi Holnaposok szobra erősítette a helyiek magyar identitását.