Régebb ezen a napon Moszkvában hatalmas katonai parádékat volt szokás tartani (olyanokat, mint amilyeneket nálunk mostanában december elsején, csak nagyobbat) abból az alkalomból, hogy 1945. május 9-én a Sztálin által vezetett Népbiztosok Tanácsa jóváhagyta a május 8-án aláírt német kapitulációt. Most az évforduló alkalmából szokásosan megrendezett nagy felvonulás és ünneplés Moszkvában elmaradt, biztosan azért, mert a tankok, a repülőgépek és a katonák az ukrajnai fronton vannak, és elmaradt a győzelem napja is, hisz még azt sem tudni, ki nyeri meg a háborút.

A kevés felvonuló harci jármű között ott haladt egy második világháborús legendás T–34-es harckocsi, amely a régi szép időkre emlékeztette a parádécskán részt vevőket. (Az atomrakéták biztosan a bunkerekben várnak bevetésre készen, hogy kivívjanak egy újabb győzelmet.)

A normandiai partraszállás (1944. június 6.) hetvenedik évfordulóján 19 államfő, többek közt Putyin is részt vett Párizsban, parolázott az akkori francia és az amerikai elnökkel is, aztán a viszony meglehetősen megromlott utóbbiak utódai és Putyin között.

A normandiai négyek – Emmanuel Macron francia, Putyin orosz, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, valamit Angela Merkel német kancellár – még találkoztak egyszer utoljára 2019 decemberében, és koptatták szájukat az ukrajnai helyzetről – eredménytelenül.

Most a moszkvai ünnepségen csak hét volt szovjet tagköztársaság vezetője volt jelen, és a megfigyelők leginkább azt találgatták, hogy a fehérorosz elnök, Lukasenka vajon mennyire beteg. Azt is megfigyelték, hogy Putyin a lábára terítette köpenyét, amely a hozzáértők szerint golyóálló köpönyeg, melyet, ha rálőnének, magára kell kapnia. (Ezek szerint feltételezték, hogy a merénylő mesterlövész nem amerikai lesz, mert az biztosan egyből eltalálná.)

A szovjet és amerikai katonák 1945. április 25-én találkoztak, kezet fogtak az Elba folyónál, és azt hihették az emberek, hogy ez a barátság megmarad. A szovjet csapatok akkor úgy felszabadították a nácizmus alól a kelet-európai országokat, hogy azok cseberből vederbe, egyik diktátor, Hitler keze alól egy másik, Sztálin mancsa alá kerültek. Egy darabig úgy nézett ki, hogy az amerikai és orosz elnökök közelednek egymáshoz, de mára újra igen távol kerültek. Nem egymás kezét, hanem inkább egymás nyakát szeretnék szorongatni. Azt nem lehet mondani, hogy az amerikaiak és az oroszok nem közeledtek egymáshoz, mert az egyik már itt van, ukrán földön, a másik pedig ott röpköd fölöttük a NATO keleti szárnyán.

Európa-szerte azért ünnep május 9-e (Európa-nap), mert 1950-ben Robert Schuman francia külügyminiszter új politikai együttműködést vázolt fel Európa számára: a Schuman-terv célja az volt, hogy a kontinens országai között soha többé ne robbanjon ki háború.

De úgy látszik, elvei nem hatottak meg mindenkit, mert itt, Európa keleti felében, a kertek alatt ismét háború dúl. Az is lehet, hogy Oroszországot (vagy ahogy akkor hívták, a Szovjetuniót) Schuman európai államnak számította és nem vette figyelembe, hogy annak nagy része Ázsiában található.

Május 9-én elment ünnepelni az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is, de nem Moszkvába, hanem Kijevbe, ahol Zelenszkijjel közösen ülte meg az Európa-napot. Zelenszkij biztosan újabb fegyvereket, valamint pénzt kért Ukrajnának, és újabb szankciókat követelt másoknak. Különben azt rebesgetik, hogy a hölgy is megpályázza a NATO-főtitkári állást, ami – a költő szavait parafrazálva – jó mulatság, férfimunka lesz. Ezért mutatkozott Kijevben férfiasnak és keménynek. Megígérte Zelenszkijnek, hogy a 11. uniós szankciós csomag a büntetőintézkedések megerősítésére fog összpontosítani.

Közben nálunk az Európa-nap alkalmából rendezett parlamenti ünnepségen, amikor az Európai Unió himnusza, az Örömóda felhangzott, Diana Șoșoacă úgy viselkedett, mint Diana a római mitológiában, aki a népek védnöke, a vadászat istennője volt: védte népét és lövöldözött kollégáira. Azt kiabálta: Nem érdekel Európa himnusza! Le Európával! Szégyelljék magukat! Meg azt, hogy: Árulók! Eladtátok Romániát! És a román himnuszt is átköltötte úgy, hogy nyilvánvalóvá tegye, az ő ereiben nem a rómaiak, hanem csak Decebal vére csörgedez.

Borítókép: Pixabay