Ha tudnák gólyáink, hogy mennyire kedveljük őket, még többen látogatnák Háromszéket. S ha már Páké, akkor ezzel a kedvenc nagy madarunkkal kezdünk, ugyanis engem mindig a fehér gólyák hívnak Pákéba.
Pontosabban Pákiéba, mert így ejtik ki falujuk nevét a helyiek, de nem csak, mert ismerjük ezt a tősgyökeres kovásznaikanál is, és még inkább őrzi az ié-ző dialektust a pávai ember. Ha kedvem kerekedik, jómagam is sikeresen utánozom őket: Há... mit fűőz, szomsziédasszony?, vagy Pákiéban sziép kiék az iég iés züöld a fjű. Takaros kicsi magyar református falu ez a Kovászna-patak partján, sok itt a gólyafészek, melyek lakóiról évek óta pontos nyilvántartást vezetnek a madárkedvelők. A nedves rétek, a víz környéke tette és teszi ma is, hogy itt él a legtöbb gólya, pontosabban itt számolták – s kellene továbbra is számolni – a gólyafészkeket. Egész tanulmányt írt a vidék fehérgólya-populációjáról kedves barátunk, a kisborosnyói Pro Natura mozgalom egyik vendégfogadója, néhai Damó Gyula tanító úr, de szépnek, hasznosnak tekintette ezt ifj. Izsán Antal egykori pákéi középiskolás tanuló is, aki most szegedi egyetemista, így folytatnia kellett a számolást lelkipásztor édesapjának, aki Szegedre mobilon jelentette fiának, hogy tavaly 38 gólyafészek volt lakott s csupa kettő lakatlan.
„Megfuttattam tavasszal a fészkek számát – tájékoztatott a tiszteletes –, nem nőtt a lélekszám, de nem is apadt.” Lesz itt még frissebb adat is – gondoltam nagyot, s bekopogtam a falu iskolájába, ahol Kaján Katalin tanítónő oktatja, tanítja a nyolctagú osztatlan osztályt: két előkészítőst, két elsőst, egy szál másodikost és három harmadikost. Kértem őt, a gyerekeket kérni sem kellett: legyenek ők is a helyi gólyaszámlálás folytatói, ne vesszen ki ez a szép hagyomány. Megígérték, hogy megbízható adatokkal keresnek majd, de küldenek magukról egy csoportképet is.
A falu iskoláját a XIX. század végén alapította Vida András jótevő falusbíró, akinek a nevét fel is vette a kis intézmény, mi több, gyönyörű millenniumi hársak díszlenek az udvarán, miközben kimondjuk: apad-apad a népesség.
Számlálják a gólyafészkeket
„Páké üti Barátost”
Az idézőjel azt akarja jelezni, mint ahogy a szólásmondásokkal általában történni szokott, hogy ennek is többféle értelmezését hallhatjuk a jelenlegi magyar ajkú népesség körében. Páké falu nevéhez fűződik ez a közismert helyi, egyféleképp falucsúfoló szólásmondásunk. Ennek több változatát is ismerjük Duka János Üti Páké Barátost című kötetéből (Csíkszereda, 1995), mely tudtom szerint a csúfolódó székely népköltészet egyetlen összefoglalója. Azért fontos, mert több változatot közöl, mi több, jómagam is gyűjtöttem egy szerintem hihetőbb változatot, bevallom: sajnos, nem jegyeztem le közlője nevét.
Az egyik változat szerint a két szomszédos falu lakói határkiigazítás alkalmával összeverekedtek volna. A másik szerint egy jegyzőséghez tartoztak, de a községháza Barátoson volt (akárcsak jelenleg), s mert Páké lakosainak száma túlhaladta a Barátosét, a pákéiak magukénak követelték a községháza jogát, ebből aztán komoly galiba támadt. Jómagam ennek egy olyan változatát jegyeztem le, amely szerint a Kovászna-patak mentén csíkhalban gazdag maradványtavacskák miatt keletkezett galiba a két falu halászai között, mert hát a pákeiak több rendben is figyelmeztették a barátosiakat, hogy ott ne csíkásszanak, s lám, lett olyan verekedés belőle, hogy a híre még máig is fennmaradt Orbaiszéken, nem csak egyszerűen, hanem magyar szólásmondás formájában. Manapság hallottam egy másik – kétféleképpen, avagy éppen fordítva értelmezhető – változatot is: ha talál valami számítás, ha nem, szokás mondani, hogy „Jól van: éppen Páké üti Barátost.”
Izsán Antal tiszteletes
Egy falásnyi múlt, több emlékezet
Izsán Antal tiszteletestől, aki a pákéi egyház 292 hívének pásztora, az 1977-es nagy földrengéskor összeomlott régi református templom felől érdeklődtünk. Kellett lennie itt egy kisebb ótemplomnak – mondta –, mert a pákéiak mintegy száz évvel a reformáció után lettek reformátussá, és egy régi harangfelirat szerint 1560-ban itt templom állott. „A jelenlegi templom 1977–78-ban épült a pakéi református hívek és hittestvéreink adományából Jákó József lelkész idején” – mondta a tiszteletes.
– Az újabb segélyekből jutott a templom javítására, befejeztük a várkerítés javítását – tájékoztatott a lelkész.
Van bőven tennivaló a paplaknál is. Újzsengekor három fiatal fog konfirmálni. Miként a jelenlegi templom utcai homlokfalára elhelyezett emléktábla is bizonyítja, a holland testvérek is segítettek az újjáépítésben. Itt helyezték el a két világháború pákéi áldozatainak névsorát, a magyar szabadságharc hat helyi hősének emlékjelét. A templomot tíz érintetlenül megmaradt millenniumi hárs veszi körül, ami különleges háromszéki ritkaságszámba megy.
A faluban él a Tamás család. Ennek egyik ága elhagyta a Tamás nevet, és vezetéknevéül felvette a falu nevét. Ebből az ágból származott az előnevet használó Pákéi Pákey Lajos (1853–1921) neves kolozsvári műépítész, számos jeles erdélyi alkotás tervezője. Az ő alkotása a kolozsvári Mátyás-szobor talapzata, az Unitárius Gimnázium, a székelykeresztúri Unitárius Főgimnázium épülete, Brassai Sámuel és Berde Mózsa síremléke a Házsongárdi temetőben. Pákéi eredetű volt a szerkesztő Sándor József (1853–1945), az EMKE főtitkára, az erdélyi magyar kisebbség egyik politikai vezéralakja. Itt született Csutak Károly (1889–1950) néptanító, aki az író Szabó Dezső pedagógus kollégája volt Ungváron.
Szántó István, „a kultúrás”
Találkoztunk Szántó Istvánnal, aki két ciklus idején volt Barátos polgármestere, tevékenységéhez kapcsolódik a községközpont monográfiája, melynek szerzője Kelemen József történész-tanár volt. Nyugdíjasként is Páké művelődésének irányítója, szervezője. A közigazgatásból és kereskedelemből szabadulva színjátszó kört szervezett és újraalakította a sokéves református dalkört. Nemrég léptek fel a gelencei dalkörtalálkozón. Írja Páké történetét, s lévén unokáinak boldog nagyapja, rajzolgatja a família családfáját.
– Az elmúlt idő a javítások éve volt Pákéban – mondotta Tánczos Szabolcs barátosi polgármester. – Önerőből készítettünk egy gyepszőnyeges minifocipályát, megújítottuk a falu iskoláját, a tulajdonunkban levő üzletházat, ahol helyet kapott a könyvtár és a tűzoltók raktára. Páké a hidak faluja, most festjük éppen a falu utolsó hídját.
