Az agyértörténéseknek két formáját különböztetjük meg: amikor elpattan egy ér, a vér kikerül az agyüregbe és ott történik a károsítás, a másik esetben az ér eldugul, akadályoztatott a vérellátás, az idegsejtek nem kapnak elég glükózt és oxigént, emiatt kezdenek elhalni, ez az iszkémiás stroke – magyarázza a szakember. Az esetek 80 százalékában érdugulás történik, ilyenkor az érben lévő rög vagy érelmeszesedési plakk feloldására törekszenek a trombolízis által, ami erős vérhígító intravénás adagolását jelenti – mondotta. Agyvérzés esetén ez a módszer nem alkalmazható, ott nyomáscsökkentőt, vérnyomáscsökkentőt adnak a páciensnek.

A két agyi történésnek ugyanazok a tünetei – asszimmetrikus arc, erővesztés, bénulás a végtagokban vagy a test egyik felében, egyensúlyvesztés, kettős látás, beszédzavar, illetve a beszéd értésének zavara –, megkülönböztetésük csak vizsgálatok révén lehetséges. A komputertomográfia (CT) elvégzése elengedhetetlen, ezáltal derül ki, hogy vérzésről vagy érdugulásról van-e szó.

Figyelembe kell venni az összes ellenjavallatot – különböző betegségek, gyógyszerek szedése –, és csak akkor lehet a trombolízises eljárást alkalmazni, ha ezek egyike sem áll fenn. Ezért nagyon fontos, hogy minél többet megtudjanak a páciens kórelőzményéről, az agyi történés időpontjáról, körülményeiről, ebbe a családtagokon kívül bevonják a mentőszolgálat alkalmazottjait is, akik elsőként találkoznak a beteggel. Egy külön telefonos hívószámon értesíti a mentőszolgálatos a kórházi ügyeletet, hogy milyen tüneteket tapasztal a páciensnél, bemondja az adatait és egy elérhető családtag telefonszámát, akitől részleteket kérnek az esetről. Beérkezés után vérvétel, vérnyomásmérés és CT-vizsgálat következik, ha kizárták az agyvérzést és nincs ellenjavallat, adagolják a vérhígítót.

Mivel erős vérrögoldó kezelésről van szó, ez nem teljesen veszélytelen, emiatt a családnak bele kell egyeznie ennek az elvégzésébe. Ezt az eljárást csak az agyi történés után legtöbb négy, négy és fél órán belül lehet alkalmazni, ezért nagyon fontos a gyorsaság, ha ezen az időkapun kívül esik a páciens érkezése a kórházba, nem adagolható a vérrögoldó anyag. A megyei kórház trombolízis-központjában harmincegy perc az átlag idő a beteg érkezése és a kezelés megkezdése között, ez gyakran amiatt több, mert nem áll rendelkezésre elegendő információ a pácienssel kapcsolatban, vagy nem találnak hozzátartozót, aki megadná a beleegyezést – részletezte dr. Forró Csilla.

Ennek az időintervallumnak a nemzetközi szintre csökkentését az tette lehetővé, hogy a mentőszolgálat, a sürgősségi és képalkotói vizsgálatok osztálya, valamint a neurológia csapatként dolgozik, de az, hogy elvégezhető-e az intravénás trombolíziskezelés, illetve milyen hatékonysággal, attól függ, hogy a páciens mennyire hamar kerül kórházba az agyérdugulást követően. Az idő agyvérzés esetén is döntő abban, hogy mennyire épül fel a beteg.

2019 óta, amióta a megyei kórházban alkalmazzák ezt az eljárást, 210 páciens részesült vérrögoldó kezelésben, ez kétharmada azoknak, akiknél agyi érdugulást állapítottak meg.