Régen látott mértékben telt meg ennyire Kézdivásárhelyen a Vigadó Művelődési Ház nagyterme. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő nemrég megtartott előadására rengetegen voltak kíváncsiak az Erdélyben turnézó Ultrahang csapatának kézdivásárhelyi megállóján.
A magyar médiából ismert szakértő előadása során elemezte az ukrán–orosz háború helyzetét, a globális állapotokat, de a jelenlévők által megfogalmazott számos kérdésre is válaszolt. Nógrádi Györgyöt és az Ultrahang csatorna műsorvezetőjét Lung László Zsolt, a Vigadó igazgatója köszöntötte, majd az est moderátora, Király Tamás mesélte el, miként kerültek Kézdivásárhelyre: tulajdonképpen a Vigadó vezetőjének meghívását fogadták el, lemondva május 10-ére tervezett székelyföldi lazításukról. Király a Vigadó nagyterme mellett sem ment el szó nélkül: elmondása szerint, ami a szépséget illeti, azon előadótermek közül, ahol eddig megfordultak – és azok száma nem kevés –, a kézdivásárhelyi az első háromban benne van, de nagyon tetszik nekik a település is. Nógrádi azt is elmondta: nem először jár Kézdivásárhelyen, nagyon szereti a várost, bár sok év kihagyás után kereste fel ismét Erdélyt.
A harmadik világháború lehetőségéről
Az est jóval komorabb témáira rátérve elhangzott: „olyan világban élünk, amelyben a második világháború óta egyetlen békés nap nem volt és nem is lesz, olyan világban, amelyben harminc háború zajlik párhuzamosan, viszont a sajtó kizárólag az orosz–ukrán háborút emeli ki, ami az én véleményem szerint egy amerikai–orosz háború ukrán területen”. A háborút Oroszország robbantotta ki mint agresszor, de Ukrajna provokálta ki. Aki ezt Európában kimondja, azt fenéken billentik, nem szeretik a kritikát – mondotta a Románia szomszédságában zajló fegyveres konfliktus kapcsán Nógrádi, arra is kitérve, hogy például a német sajtó is mennyire elfogult a dolgok kapcsán: az orosz–ukrán háborúból azt emelik ki, hogy az oroszok gazemberek, az ukránok hősök. „Ez sem igaz, mindkét fél hazudik, mindent elművelnek, amit tudnak” – vélekedett.
Szerinte a helyzet nem túlságosan jó, ami a vezetőket illeti, a politikusok 80–90 százaléka alkalmatlan a pozíciójára, de ettől még ők állnak az Egyesült Államok, Oroszország és Kína élén. „Az Egyesült Államok élén egy bűbájos, nyolcvanéves, szenilis bácsika áll, akinek fogalma nincs, mit tesz, a fiának olyan korrupciós ügyei vannak, amik nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek, kínai és ukrán cégek vezetőtanácsában vállalt állást, havi 50 ezer dollárért. Putyin hetvenéves, ő sem ura a helyzetnek. Kínában egy vaskezű ember áll az ország élén, aki minden embert elmozdít, aki neki nem tetszik” – summázta a három világhatalom jelenlegi vezetőjéről alkotott véleményét a vendég, és elmondta: szerinte ez összefüggésben áll azzal, hogy rendkívül feszült helyzet uralkodik a világban.
„Volt egy kubai válság, voltak közel-keleti háborúk, de volt igény a megoldásukra, amit most én nem látok, a világ a katasztrófa felé sodródik. A legszélén vagyunk, de még hál’ Istennek nincs világháború. Körülbelül egy hete azt mondta az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának az elnöke: állandó kapcsolatban vannak Moszkvával, hogy elkerüljék a világháborút. Nagyon furcsa világban élünk, befelé megyünk a válságba, nem kifelé belőle. Zelenszkij ukrán elnök azt nyilatkozta, hogy Amerika a felelős azért, mert kiszivárogtak a titkosszolgálati anyagok. Zelenszkijnek fogalma nincs a politikáról. Én úgy látom – és most nem leszek szimpatikus –, hogy a békéért Ukrajnának le kell mondania területekről. Csak abban a pillanatban fel fog merülni, hogy miért halt meg ennyi ember értelmetlenül?” – tette fel a kérdést, hozzátéve: a legsúlyosabb a mostani konfliktusban az, hogy egyik fél sem akarja a kiegyezést.
„Probléma ezen túl is van: ömlik a pénz és a fegyver Ukrajnába, az előbbi jelentős részét ellopják, a fegyverek meg feltűnnek a világ különböző pontjain, a feketepiacokon. Az Európai Unió illetékesei úgy becsülték, hogy Ukrajna újjáépítése 411 milliárd euróba fog kerülni, erre az ukránok rálicitáltak, mondván, az összeg 750 milliárdra rúg.”
Ami az Európai Uniót illeti: Nógrádi úgy látja, hogy együttműködési gondok vannak, fennáll egy Párizs és Berlin közötti ellentét. Mindezekkel együtt az EU súlya sokkal kevésbé jelentős a világban, mint korábban volt – vélekedett, hozzátéve: ennek ellenére egy olyan országnak, mint Magyarország, még mindig jobb benne lenni, mint kívül.
Románia kapcsán elmondta: az ország geopolitikai helyzete is az orosz–ukrán háborútól, illetve az oroszok fekete-tengeri stratégiájától függ. Az is kérdés, hogy milyen hatása lesz az ukrán gabonaexportnak, ami egyébként „életveszélyes” játék Romániára és Bulgáriára nézve is – hangsúlyozta.
Kérdésözön a hallgatóságból
Az előadást követően kérdések hangoztak el, elsőként egy 1940-ben született, az orosz–ukrán–tatár hadtest Vigadó előtti elmasírozását gyermekként, szemtanúként megélt idős férfi szólalt fel, aki arra volt kíváncsi: eltűnhetnek-e az oroszok a Fekete-tengerről? A szakértő nemleges választ adott, elmondva: egy atomnagyhatalmat nem lehet csak úgy odébb tenni, és az oroszok soha nem fognak lemondani a Krím félszigetről, igyekeznek minél több területet megtartani a tenger partján.
Egy másik kérdező azt firtatta: miként látja a magyar–román kapcsolatok alakulását, főként azt követően, hogy Novák Katalint kifütyülték egy rendezvényen? „A magyarok száma Erdélyben nagyon megfogyatkozott, jelenleg nincs magyar többségű nagyváros. A múlt sérelmei mindkét félben élénken élnek, de meg kell tanulni és tudni kell egymás mellett élni. Budapest mindent megtesz, hogy a mindenkori román kormánnyal jól kijöjjön, annak ellenére, hogy ez nem egyszerű” – mondotta, hozzátéve, hogy az elnök asszony kifütyülése is a múlt frusztrációjából fakadt.
Egy másik érdeklődő azt kérdezte, hogy miért van folyamatosan háborúzás, mi okozza. „Nekem az ukrán háborúval az is problémám, hogy a személyi és anyagi veszteség mellett a lelki sérültek száma is rendkívül magas, sokan képtelenek lesznek a háborút feldolgozni, ami a későbbiekben bajt okozhat. Ami a háborút illeti: a mai politikum ki van szolgáltatva a nagyhatalmaknak, de ez a történelemben így volt és így lesz. Érdekszférák vannak, ezt egy politikus azonban nem mondhatja ki. Sajnos a történelem azt igazolja, hogy az emberiségbe kódolva van a hatalmi harc, amit háborúnak nevezünk” – mondotta.
„Azt gondolták, hogy a szankciókba Oroszország belerokkan, de nem ez történt. Azt szokták mondani, hogy Európa lábon lőtte magát, de szerintem a lövés picit fennebb történt” – vélekedett az ukrán–orosz háború gazdasági hatásaira kitérő kérdésre válaszolva.
Komolyan gondolja az EU azt, hogy Kína ellen szankciókat vezet be, illetve bekövetkezhet-e hogy az EU önálló döntéseket tud majd hozni? – kérdezték Nógrádi Györgytől. „Óriási nyomás nehezedik Amerika részéről az unióra. Ehhez hozzátartozik a NATO bővítése, a finnek és svédek beálltak, az osztrákok nem. Amerikai nyomás volt, hogy szakítsuk meg kapcsolatainkat az oroszokkal, orosz embert ne engedjünk be az EU-ba és onnan jött az is, hogy szakítsuk meg kapcsolatainkat Kínával. Von der Leyen erre már nemet mondott, évi 700 milliárd dolláros kereskedelem van, ezt nem kockáztatják. Európa ennek ellenére nem tud felállni, még azt sem tudják eldönteni, hogy az irányítás Párizsból vagy Berlinből történjék. Franciaországban rengeteg a belprobléma, Németországban a hárompárti kormány nem működik, Nagy-Britannia kilépett, így esély nincs arra, hogy Európából globális játékos legyen” – válaszolt.
Mindenki a fegyverkezésre koncentrál, ez oda vezethet, hogy világháború lesz? Mi lesz Európával a háború után? – tették fel a kérdést. A szakértő szerint nem, de ez oda fog vezetni, hogy helyi háborúk sorozata lesz, egymás melletti országok a sérelmeiket így fogják megoldani. Európa a háborút követően meggyengül, ebből nem tudunk jól kijönni, és még Ukrajna újjáépítését is az amerikaiak fogják levezetni – vélekedett Nógrádi György.
