A memorandum leszögezi: az új közalkalmazotti bértörvényben a kezdő tanárok, illetve egyetemi asszisztensek bérét a 2023-as társadalombiztosítási költségvetésnél alkalmazott országos átlagbér szintjére emelik, továbbá a tanügyi alkalmazottak a pihenőszabadság idején megkapják a – bérpótlékokkal kiegészített – jövedelmük átlagát. A dokumentum szerint a munkaügyi minisztérium prioritással fogja kezelni az oktatási szakszervezetekkel az új közalkalmazotti bértábláról folytatandó társadalmi párbeszédet.

Nicolae Ciucă miniszterelnök a csütörtöki kormányülésen rámutatott: ez egy olyan politikai kötelezettségvállalás, amelyet koalíciós partnerével, a kormányfői tisztség várományosával, Marcel Ciolacu szociáldemokrata házelnökkel közösen tesznek a pedagógustársadalom előtt. Ciucă ugyanakkor újabb felhívást intézett a sztrájkolókhoz, hogy vegyék fel a munkát, mert a közoktatás megbénítása nemcsak a kormány és a szakszervezetek kapcsolatáról szól, hanem a több millió diákról, közöttük az érettségire készülő több százezer végzősről.

Érettségi: két nappal később kezdődik a szóbeli

Ligia Deca oktatási miniszter a kormányinfón bejelentette: a pedagógussztrájk miatt nem lehet hétfőn megkezdeni az érettségi szóbeli vizsgáit, ezért rendeletet írt alá átütemezésükről. Egyelőre kétnapos halasztásról döntött: az érettségi a tárcavezető reményei szerint szerdán megkezdődhet, az írásbeli vizsgák menetrendjén pedig nem változtatnak. Elmondta, június 13-ig meghosszabbították az érettségire és a nyolcadikosok képességvizsgáira való beiratkozás határidejét, az érettségizők kompetenciavizsgáit pedig június 14 - 23. között tartják. A tárcavezető szerint az eredeti menetrend szerint péntekig le kellene zárni a nyolcadikosok és a tizenkettedikesek tanulmányi helyzetét, és szintén pénteken érne véget a beiratkozási időszak az érettségire és a képességvizsgákra. Mivel a tanügyi sztrájk miatt ez a menetrend nem tartható, a nyolcadikosok és a középiskolai végzősök tanulmányi helyzetének lezárási határidejét meghosszabbították június 13-ra, és ez lesz az utolsó napja az érettségire és a képességvizsgákra való beiratkozásoknak is. Emiatt az érettségizők kompetenciavizsgáit június 14-23. között tartják – részletezte.

Deca újságírói felvetésre reagálva azt mondta: nem merült fel, hogy a bíróságtól kérjék a sztrájk betiltását, a kormánynak az a célja, hogy a tanárok saját meggyőződésükből térjenek vissza az osztálytermekbe, mert látják, hogy megkapják azt a megbecsülést, amelyet megérdemelnek. Jelezte azt is, ahogy az új közalkalmazotti bértörvényről szóló memorandum függelékeként a kormány elfogadott egy nyilatkozatot is a tanügyi alkalmazottak javadalmazására vonatkozó ágazati politikáról. A tárcavezető szerint ez a nyilatkozat is megjelenik a Hivatalos Közlönyben, és plusz garanciát jelent arra, hogy a tanügyben dolgozók megkapják az őket megillető béremelést. Ezzel teljesült a tanügyi szakszervezeteknek azon kérése, hogy a kormány egy, a Hivatalos Közlönyben megjelentetett jogszabállyal szavatolja a fizetésük növelését – mutatott rá.

Tanulmányi átlag két osztályzat alapján

A tanügyminisztérium tájékoztatása szerint hamarosan megjelenik a Hivatalos Közlönyben az az oktatási miniszteri rendelet, amely szerint a diákok tanulmányi átlaga legkevesebb két osztályzat alapján is kiszámítható. A közlemény szerint a rendelet a közoktatási intézmények megszervezésének és működésének a szabályzatát módosítja. Előírja azt is, hogy a 2022-2023-as tanévben a tanulók tanulmányi helyzetét le lehet zárni az iskola tantestületének jóváhagyása nélkül is. A minisztérium hangsúlyozta, a rendelet kibocsátására a diákok érdekében volt szükség, mert a tanügyi alkalmazottak iskolánként eltérő arányban vesznek részt a sztrájkban.

Folytatják a tiltakozást, utcára vonulnak Bukarestben

A tanügyi szakszervezetek tegnap a közösségi médiában jelezték, nem hagynak fel a tiltakozással, pénteken délelőtt újabb tüntetést szerveznek Bukarestben, melyre mintegy húszezer embert várnak. Marius Nistor, a Spiru Haret Tanügyi Szakszervezeti Szövetség elnöke a kormány által elfogadott szándéknyilatkozat kapcsán tegnap az Edupedu portál érdeklődésére elmondta, kollégáinak joga, hogy ne bízzanak az ilyen dokumentumokban, „mindaddig, amíg a politikusok nem tartják tiszteletben a törvényeket és a sürgősségi rendeleteket”. „Egyetlen miniszter sem tudja eldönteni, hogy mi az, ami számukra elfogadható vagy nem. Egyetlen miniszterelnök sem döntheti el, hogy ami abban a memorandumban szerepel, az megfelel-e kollégáink elvárásainak” - fogalmazott a szakszervezeti bizalmi. Leszögezte, ismételten arra kérik a kormányt, hogy az igazságügyi miniszter által ismertesse a tanügyben dolgozókkal, hogy miért nem lehet sürgősségi rendeletet elfogadni az ágazati bérezéssel kapcsolatos kérdések szabályozására.