A múlt heti hivatalos megnyitó kapcsán érdemes felidézni röviden, miképpen is épül(het) a 21. században új repülőtér Romániában. Bár a megnyitóra erre vonatkozóan a házigazdák semmilyen dokumentumot vagy sajtóanyagot nem tartottak fontosnak összeállítani, a rendelkezésre álló sajtóinformációk, valamint személyes tapasztalat alapján igyekszünk röviden feleleveníteni a Brassó-Vidombák Nemzetközi Repülőtér építésének történetét.
Időkapszula
Az új repülőtérről szóló első sajtóhírek még közvetlenül a rendszerváltás után láttak napvilágot, akkor a megyei tanács megbízása nyomán dán szakemberek készítettek tanulmányt, mely szerint 2000-ig gazdaságilag nem indokolt egy brassói repülőtér építése. Így közel két évtizedre, pontosabban 2008-ig „naftalinba” került az elképzelés, hogy tizenöt évvel ezelőtt nagy pompával végre földbe kerüljön az alapkő gyanánt egy fémhenger, vagyis az időkapszula. Mindez Ludovic Orban akkori szállítási miniszter, Aristotel Căncescu akkori megyeitanács-elnök, na meg a beruházást megvalósítani szándékozó kanadai Intelcan cég képviseletében Ronald Weissberger jelenlétében történt. De hadd idézzük a Háromszék akkori tudósításának néhány passzusát: „A repülőtéri beruházás érdekében az Intelcan 64,3 százalékos többségi részével AIBG Rt. néven részvénytársaságot alapítottak, melybe a Brassó Megyei Tanács húsz, Brassó, illetve Vidombák önkormányzata tíz, illetve öt, a Kovászna és a Hargita megyei tanács pedig 0,5, illetve 0,2 százalékkal szállt be. A szalagavatón egyébként sem a Kovászna, sem a Hargita megyei tanács nem képviseltette magát.
Aristotel Căncescu Brassó megyei tanácselnök nem rejtette véka alá, hogy a repülőtérnek sok ellenzője volt, elsősorban a fővárosi konkurencia nézte rossz szemmel, a szükséges engedélyek beszerzése, a terület kérdése mind-mind a munkálatok megkezdését akadályozták. (Az építkezés beindítását egyébként eredetileg 2006 közepére tervezték.) Mostanra azonban mind a kétszáz hektár a megyei tanács telekkönyvén szerepel, hamarosan a sajtóban gyakran emlegetett pásztort is elköltöztetik, és a finanszírozás kérdése is megoldódott, hiszen a közel százmillió eurós beruházás immár 150 százalékban kapott pénzügyi ajánlatokat — közölte Căncescu.”
Legelő vagy reptér
Hogy az időkapszulával (na meg a finanszírozási ajánlatokkal és az akkor létrehozott céggel) mi történt, nem tudni, de arról már írt a helyi sajtó, hogy a finanszírozók keresése közben a Brassó Megyei Tanács úgy döntött, a beruházást saját hatáskörben bonyolítja le. Így írták alá 2012-ben a kifutópálya építéséről szóló szerződést, ezek a munkálatok 2014 októberében fejeződtek be. A megépült kifutópálya 2820 méter hosszú és 45 méter széles.
Ám ezután néhány évre a repülőtér projektje megrekedt, tisztázni kellett a földterület jogi státuszát, ami 2016-ban egy, a román parlament által elfogadott törvény által történt végül meg.
A műszaki és engedélyeztetési eljárások azonnal megkezdődtek, és 2018-ban a szükséges földmunkákkal az építkezés is újraindult. Ekkor már a gurulóút és a beszállópálya/leszállóhely építési munkálatai zajlottak, párhuzamosan a kifutópályához kapcsolódó szennyvíz- és vízelvezető hálózat bővítésével.
2018 májusában Adrian-Ioan Veștea a sepsiszentgyörgyi Ipari Parkban tartott nyílt napon számolt be a repülőtér építésének állapotáról, illetve a megnyitás (mint kiderült, igen optimistán becsült) időpontját is elárulta. A Brassó megyei tanács elnöke akkor 2020 júniusára saccolta azt az időpontot, amikor felszállhat az első gép.
De idézzünk 2018. május 2-i tudósításunkból: „Adrian-Ioan Veștea, aki a legutóbbi választásokon a barcarozsnyói polgármesteri tisztséget váltotta fel Brassó megye tanácselnöki székével, s így néhány, a városban megvalósított turisztikai beruházás (várfelújítás, dinópark stb.) tapasztalatára is támaszkodik, egyik legfontosabb feladatának épp a repülőtér megvalósítását tartja. Az elsősorban bürokratikus jellegű nehézségek ellenére optimista, ebben a meggyőződésében az is megerősíti, hogy mind Kovászna, mind Hargita megye elöljárói támogatásukról biztosították, a két megye tanácsa pedig – a beruházás méreteit tekintve – kisebb összeggel is beszállt a megvalósításba.”
A tanácselnök akkor egyebek mellett közölte: a repülőtér munkálataira – területvásárlásra, előtanulmány készítésére (amelyet 2016-ban aktualizálni kellett), területrendezésre, a telephely bekerítésére, egyéb tanulmányokra (egyebek mellett modellezték a közlekedést, az áruforgalmat) a megvalósítás és a működtetés módozatait vizsgáló dokumentumokra – összesen 24 millió eurót költöttek. Az elkészült kifutópálya lehetővé teszi, hogy Boeing 737-esek, illetve a vetélytárs Airbus A320-as típusú gépei is le- és fel tudjanak szállni, vagyis a kifutópálya méretét tekintve az ország harmadik-negyedik repülőtere lesz a vidombáki nemzetközi légikikötő – hangsúlyozta az elnök.
Ami ekkor a legnagyobb változás volt, hogy a nehezebb utat választották, vagyis azt, hogy a repülőteret nem koncessziós eljárás révén valósítják meg, hanem saját kezükbe veszik a beruházás lebonyolítását. Ez elsősorban a közberuházásokat sújtó mérhetetlen és kiszámíthatatlan bürokrácia miatt lesz nehezebb – fogalmazott az elnök. A lebonyolításhoz sikerült megnyerni Alexandru Anghel repülőmérnököt, aki 2013–2015 között a jászvásári reptér korszerűsítését koordinálta. A beruházás költségeit az akkori számítások szerint több mint 57,5 millió euróra becsülték, az első évben valamivel több mint százezres utasforgalomra számítottak, s tíz év alatt tervezték meghaladni a tízmilliós utasforgalmat.
Utasterminál és kiszolgáló létesítmények
Már akkor érződött, hogy kemény fába vágták a fejszét Brassóban, hiszen az addig elvégzett munkálatok még „nem látszottak ki a földből”: épületeknek – a szükséges építőtelepi infrastruktúra kivételével – se híre, se hamva nem volt. Végül 2019 augusztusában írták alá az utasterminál tervezésére és építésére vonatkozó szerződést a Bog’Art Bukarest kivitelező céggel. A munkakezdési megbízást 2020 márciusában adták ki, az épület 15 hónap alatt készült el.
Ekkor még hiányzott az egyik legfontosabb létesítmény, az irányítótorony, szintúgy a reptér biztonsági rendszerei. Sajtóhírek szerint egy év múlva született meg a döntés: a repülőtér forgalmát virtuális toronyból vezérlik majd, a járatok le- és felszállását az aradi irányítóközpontból fogják ellenőrizni és irányítani. Ez lett az első ilyen megoldás Romániában, amely mindenekelőtt az üzemeltetési költségek terén hoz jelentős megtakarítást. Jakab István Barna – jelenleg Kovászna Megye Tanácsának alelnöke, akkor repülőmérnökként az építőstáb munkatársa – a Magyar Televíziónak azt nyilatkozta, ez egyfajta kényszermegoldás is volt, hiszen lehetetlen lett volna biztosítani a megfelelő számú szakembert. Így nem a szakértelmet, hanem az infrastruktúrát telepítették ide, s ez a megoldás az egyébként kisforgalmú aradi reptér költségvetésébe is besegít – tesszük hozzá.
Szintén 2021 júliusában megkezdődtek a repülőtéri infrastruktúra 7 másik elemének munkálatai, nevezetesen az energetikai épület, a PSI csarnok, a beléptető állomások, a vízgazdálkodás, a parkoló, a terminálhoz vezető bekötőút a 103 C megyei út felől, a belső technológiai utak és a repülőtéren belüli belső hálózatok kiépítése. Egy hónap múlva a repülőtér további 4 objektumának építése is megkezdődött.
2023. május 12-én adta ki az IATA (a Nemzetközi Légifuvarozók Szövetsége) a Brassó-Vidombák nemzetközi repülőtér hivatalos kódját: GHV. 2023. június 6-án a repülőteret a közlekedési miniszter rendeletével nemzetközi repülőtérré minősítették. Közben az illetékesek többször is megerősítették, hogy 2023. június 15-én indul a kereskedelmi utasforgalom, sőt, a tervezett nyitás előtt néhány hónappal a légitársaságok első külföldi járataikat is beharangozták, ezek közt heti két induló géppel Budapest is ott volt.
Avató
„Brassó, Románia szíve szárnyra kel” – ezzel a reklámszlogennel „fűszerezték meg” az egyébként elég laposra sikeredett avatóünnepséget. Erről már részletesen beszámoltunk lapunkban, s az egyelőre csupán napi néhány járat hányatott sorsa is közismert. Voltak, akik a szükségmegoldásként Bukarestből felszálló járatok miatt egyenesen úgy fogalmaztak, hogy az új reptér a fővárosi megállóhelye lett.
A botrányokkal együtt a megvalósítás jelentőségét aligha lehet elvitatni, immár működik az ország tizenhatodik repülőtere, bár annak gazdaságos üzemeltetése – egyes információk szerint – továbbra is csak távlati cél marad (legalábbis a spórlással magyarázták, hogy a reptér éjszaka nem tud fogadni gépeket).
A Brassó Megyei Tanács tájékoztatása szerint a Brassó-Vidombák Nemzetközi Repülőtér összesen 140 millió euróba került. Azt már mi tesszük hozzá, hogy megépítéséhez az első kapavágástól számítva 15 évre volt szükség.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
