Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a KEF elnöke kiemelte: az agrártárca az elmúlt évtizedben egyértelmű tanújelét adta annak, hogy komolyan gondolja a magyar–magyar összefogást, erre példa a KEF támogatása mellett a külhoni falugazdász-hálózat működtetése is. Győrffy Balázs szerint az elmúlt tíz év rácáfolt arra a vélekedésre, miszerint a gazdák nem képesek hosszú távon együttműködni; egyúttal reményét fejezte ki, hogy a kiváló kapcsolat a következő száz évben is fennmarad. Ökrös Oszkár nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár méltatta a szervezet tízéves építő, értékteremtő munkáját, amelynek eredményeképpen mára a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma egy jól szervezett, cselekvő szakmai ernyőszervezetté vált, mely lehetőségeket, kapcsolatrendszert, biztonságot nyújt a hozzá tartozó Kárpát-medencei gazdaszervezetek számára.

Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) ügyvezető elnöke hangsúlyozta: az EMGE Szövetség tagszervezetei továbbra is folytatják szerteágazó tevékenységüket, így folyamatosan megszervezik a különböző szakmai rendezvényeiket, valamint a rendszerint nagy népszerűségnek örvendő termelői vásárokat is. „Az erdélyi magyar gazdákat a bukaresti kormány cserbenhagyta, s ennek egyik szomorú példája az, hogy a tavalyi aszály okozta károk megtérítésére szánt összegek nemcsak nehezen érkeznek meg, hanem messze el is maradnak a szükséges mértéktől, számos gazdálkodó megélhetését sodorva ezzel egyre kilátástalanabb helyzetbe. Ugyanakkor a fiatal gazdák támogatására kiírt pályázat szabályzata is elfogadhatatlan, hiszen az döntően a magyar lakossággal nem rendelkező, hegyvidéki területeket juttatja előnyhöz. Ez alól csak Hargita és Kovászna megye jelent szerencsés kivételt, ám a további, magyarok által lakott térségek gazdái lényegesen kevesebb eséllyel pályázhatnak” – mutatott rá.

A tanácskozás résztvevői megvitatták annak a sajnálatos jelenségnek a hatásait is, mely szerint Brüsszel – elhibázott politikát folytatva – olyan EU-n kívüli importoknak kedvez, amelyek hátrányos helyzetbe hozzák a hazai gazdálkodókat. A nem megfelelő szabályozás eredményeként ellenőrizhetetlen előállítású, az Európai Unió határain kívülről érkező termékek árasztják el a tagállamokat, így gyakori eset, hogy az ukrajnai, ismeretlen szerekkel kezelt gabona, baromfi, tojás vagy méz tönkreteszi a hazai gazdaságokat.