Orbán Viktor kiemelte: amint Magyarország és Szerbia rájött arra, hogy nem lehetnek a történelem foglyai, azonnal elkezdett fejlődni az országok közötti kapcsolat. Ma az egész világon mindenhol arról beszélnek, hogy ki kivel miért nem működik együtt. Decoupling, derisking – ezek a nemzetközi politika szavai. „Mi egy jó példát adunk a világnak, hogy nem azt kell megmondani, hogy kivel nem akarsz együttműködni, hanem törekedj arra, hogy minél több országgal tudjál együttműködni” – húzta alá.

„Amit én az elmúlt hosszú évek során tapasztaltam, az az, hogy a két ország DNS-ében vannak közös dolgok. Úgy látom, hogy a szerbeknek a szabadság, a szuverenitás és a függetlenség benne van a DNS-ében, és ez így van a magyarokkal is” – hangsúlyozta Orbán Viktor, hozzátéve: amikor Aleksandar Vučić szerb elnök arról beszél, hogy a magyarok megadják a tiszteletet a szerbeknek, annak oka ez a közös DNS.

A szerb államfő közölte: Budapest és Belgrád kapcsolatai történelmi maximumon vannak, és ez vonatkozik a politikai és a gazdasági kapcsolatokra, de az emberek közötti viszonyra is. Magyarország ma Szerbia ötödik külkereskedelmi partnere, tíz év alatt megötszöröződött a kereskedelmi forgalom – húzta alá. Aleksandar Vučić felhívta a figyelmet arra, hogy a védelemre és a biztonságra vonatkozó megállapodásokat is aláírtak.

Történelmi jelentőségű ez a nap Szerbia számára, amikor megalakult a Magyar–Szerb Stratégiai Együttműködési Tanács, mert Szerbiának senkivel nincs ilyen együttműködése, azaz Szerbiának senkivel nincs olyan szoros kapcsolata, mint Magyarországgal – hangsúlyozta Ana Brnabić szerb miniszterelnök. Emlékeztetett arra, hogy az első közös magyar–szerb kormányülést 2014-ben tartották meg Belgrádban, és azóta csak szorosabb lett a két ország kapcsolata. Hozzátette, ez a jó kapcsolat nem a semmiből született, keményen és szorgalmasan kellett dolgozni érte mindkét oldalon, és a felek a jövőben is a kapcsolat további mélyítésén dolgoznak.

Orbán Viktor kiemelte, hogy ez volt a harminckettedik alkalom, amikor Aleksandar Vučić köztársasági elnökkel találkozott. A politikában a barátság és a szövetség csak kemény munkával érhető el – szögezte le. Amikor Magyarország és Szerbia úgy döntöttek, hogy nem akarnak a történelem foglyai lenni, hanem alakítani akarják azt, akkor elkezdődött az az együttműködés, amely ma is működik – tette hozzá.

A miniszterelnök rámutatott, hogy kedden a Magyar–Szerb Stratégiai Együttműködési Tanács ülésének keretében fontos dolgokat kapcsoltak össze. Szerbia nem tagja a NATO-nak, Magyarország igen. Szerbia nem tagja az Európai Uniónak, Magyarország igen. Szerbia egy ortodox keresztény, Magyarország egy római keresztény ország. Szerbia a Balkánon van, Magyarország pedig Közép-Európában. Ezek a különbségek nem nehezítik az együttműködést, hanem értéket adnak – hangsúlyozta, majd hozzátette, hogy ha összekapcsolják ezt a két különböző országot egy stratégiai együttműködés keretében, akkor hatalmas energiák szabadulnak fel, és ebből a szerbeknek és a magyaroknak is csak előnye származhat.

A palicsi találkozón tizenkét együttműködési megállapodást írt alá a magyar és a szerb fél. Ezek között magára a Magyar–Szerb Stratégiai Együttműködési Tanács megalakítására vonatkozó dokumentum is szerepel, emellett pedig a külügyi együttműködésre, a határvédelemre, a határforgalom ellenőrzésére, a Magyarország és Szerbia közötti kőolajvezeték kiépítésére, az európai integrációra, a minősített adatok cseréje és védelmére, az infrastruktúrára, a mezőgazdaságra, a védelemre, valamint a vámügyi együttműködésre vonatkozó megállapodásokat írták alá az illetékes miniszterek és intézményvezetők.