Mai levelünkEgymás ellenében nem létezhetünk

2023. június 23., péntek, Vélemény

Elfogult és félrevezető cikket közölt a Gazeta Sporturilor világhálón megjelenő kiadása június 17-én a Podgoricában épp lezajlott Montenegró–Magyarország Európa-bajnoki selejtező labdarúgó-mérkőzésen részt vevő magyar szurkolók megnyilvánulásai kapcsán.

Az iromány már a címében provokatívnak bélyegzi az általa szélsőséges budapesti ultrákként meghatározott magyar drukkereknek fenntartott nézőtérrész kerítésére kifüggesztett bannereket. Egyik „Székelyföld, a Románia központjában található történelmi régió” zászlója volt, amely a szerző szerint „az országgal szembeni autonómiát kérő ott lakókat támogató üzenetet közvetít”. Nehezményezi továbbá a Szűz Máriát és előtte térdelve az országát neki felajánló Szent István királyt ábrázoló, Hun Loves Mary HLM (a magyarok szeretik Máriát) feliratú plakát megjelenését is. Ezt ugyanis a „rasszistaellenes BLM (Black Lives Matter) és az LMBTQ mozgalom terjeszkedésére” adott elutasító magyar szurkolói válaszként értelmezte. Azt is megjegyzi, hogy e jelmondat jelentése: „a magyarok csak Isten és a haza előtt, valamint leánykérés esetén térdelnek le”, amit első alkalommal a „vitatott” tevékenységű Orbán Viktor miniszterelnök fogalmazott meg 2021 nyarán. Végül felrója, hogy a magyar labdarúgó-válogatott tagjai a nemzetközi meccseken szokássá vált gesztus ellenére sem hajlandók egy-egy mérkőzés megkezdése előtt letérdelni.

Romániában tehát odáig fajult a magyarellenesség, hogy már a sportról, erről a nemes emberi versengésről tudósítani hivatott szakújságban is irányunkban gyűlöletet szító és tápláló cikk jelenik meg. Ráadásul a megírója az elvárt hatás érdekében szemenszedett hazugságok tényként való tálalásától sem riad vissza. Éppen ezért kénytelenek vagyunk egyszer s mindenkor­ra leszögezni, hogy mi, a valóság talaján álló és józan gondolkozású székely magyarok nem Romániával szemben akarunk autonómiát, hanem annak határain belül. Azt viszont nem kérjük, hanem a szülőföldünkön őshonos közösségként követeljük. Azt sem hagyhatjuk szó nélkül, hogy a magát feketék jogaiért küzdőként meghatározó, a gyakorlatban azonban fehér ellenes és erőszakos megnyilvánulásairól hírhedt BLM mozgalmat rasszista-ellenesnek becézzék, csupán mert ily módon kedvezőtlen megvilágításba helyezhetik a magyarokat.  

A románokat pedig arra kérjük, hogy egy mélyen vallásos nemzet tagjaiként ne engedjék, hogy a naponta beléjük sulykolt magyarellenesség megmételyezze a lelküket. Hiszen a világ eme huzatos tájékán hosszú távon egymás ellenében nem létezhetünk.

Bedő Zoltán

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint feljut-e a mostani idényben a SuperLigába a Sepsi OSK?









eredmények
szavazatok száma 760
szavazógép
2023-06-23: Vélemény - :

A hadifoglyok és a kisebbségi jogok romló helyzete (Geopolitikai jegyzetek)

Újabb diplomáciai csörte borzolja a kedélyeket a magyar–ukrán viszonyban, melynek lényege, hogy Ukrajna visszaköveteli azokat a feltehetően kettős állampolgárságú hadifoglyokat, akiket Magyarországnak adott ki az orosz pátriárka közvetítésére Oroszország. Az erdélyi magyarokban ilyenkor áll meg az ütő: a kisebbségi létből adódó egyik legfőbb szorongásnak ebben a háborús helyzetben az egyik alapja, hogy a nagyhatalmak gátlástalanul használják fel éppen aktuális érdekeik mentén a kisebbségi helyzetükből fakadóan eleve kiszolgáltatott helyzetben lévő nemzeti, nyelvi és vallási közösségek puszta létét.
2023-06-23: Kultúra - Hecser László:

Történetek és vallomások Gyulai Líviuszról

Gyulai Líviusz idén kicsit visszatért életünkbe: március közepén a Kovászna Megyei Művelődési Központ és az Erdélyi Művészeti Központ (EMŰK) közös szervezésében a baróti születésű grafikusművész és animációsfilm-rendező Utazás című kiállítását kiemelt kísérőrendezvényeként tárta a közönség elé a 7. Székelyföldi Grafikai Biennálé. Bő hónappal később, immár a Szent György Napok programjaként Berecz András énekes, mesemondó és népmesegyűjtő tartott személyes élményekkel és vallomásokkal teletűzdelt előadást alkotótársáról, Gyulai Líviuszról. A Kossuth-díjas művész az unitárius egyház meghívásának eleget téve júniusban ismét Sepsiszentgyörgyön járt, és az alkalmat kihasználó filmkészítőkkel – Simon Emesével és Vargyasi Leventével közösen nem kellett győzködnünk, szívesen tett eleget a felkérésnek, s mesélt még közeli barátjáról. Ezen találkozókon elhangzottak szerkesztett változatát közöljük most. Meggyő­ződésünk: Berecz András színpompás történeteit nemcsak olvasni jó, hanem itt-ott művészettörténeti szempontból is érdekes részleteket rejtenek.