Lapunk beszámolt a Kovásznán megnyitott III. Kárpát-medencei konferencia első napi eseményeiről, melyet a magyarországi Mofettával, Szén-dioxid Terápiával az Egészségért Nemzetközi Egyesület hívott össze ismét azzal a céllal, hogy itt, az előfordulás helyén alkalmazott gyógygázkezelés kovásznai, székelyföldi és történeti példái alapján megoldást, tudományos alapokat szolgáltathasson az egyesület számára és hivatalos támogatottságot nyerhessen a mobil mofettákkal végzett természetes eredetű gázterápia szélesebb körű alkalmazása.
Kétnapos mofettás tanulmányút követte a találkozót, ahol megszülettek a konferencia kitűzött célját elősegítő balneológus-visszajelzések. A tanulmányút első napjának célpontja két mofettás település volt: Zalánpatak és a Sepsiszentgyörgyhöz tartozó Sugásfürdő.
Zalánpatakon
a néhány éve elkészült, tájba illő mofettaházat és mofettát tekintettük meg a Bugyogó-feredőn. Öröm nekünk, hazaiak számára, hogy ez a település is belépett a székelyföldi mofettás falvak sorába.
– Szépek ezek a színes dekorációk – jegyezték meg a vendégek, a mofetta olyan, mint egy mesebeli manóház, és kivétel nélkül mindnyájan megmártóztunk az értékes gyógygázban, amely azonnal éreztette melegítő, serkentő hatását.
– Sürgősen meg kell mérni a zalánpataki értékes szén-dioxid koncentrációját – jelezte dr. Sárosi Kriszta reumatológus főorvos, a Visegrádi Rehabilitációs Szakkórház képviselője –, s lehet, hogy a tektonikai törésvonal mentén ide vándorolt (migrált) természetes gyógytényezőnek jótevő radioaktív hatása is van, azt is jó volna megmérni.
Jelentős kincse a településnek ez a mofetta, különösen azért, mert a faluban az idősödő lakosságot eléggé igénybe veszi a mindennapi megerőltető, de nélkülözhetetlen fizikai munka.
A gázfürdő után a csoport bepillantott a néhány napja távozott III. Károly brit király udvarára, majd megtekintették Préda Barna helyi mini-falumúzeumát és gyűjteményét, melynek jövőbeni értékét emeli a tulajdonos elképzelése, miszerint egy színes üvegfúvó műhelyt hozna itt létre, emlékeztetőül a gróf Kálnoky család egykori üveghutájára, amely körül a XVII. század derekán megszületett maga a település, Zalánpatak is, nem beszélve arról, hogy az emléktárgyak még jövedelmet is hoznának a falumúzeumnak.
A Manóház-mofetta
Sugásfürdő
bemutatására magam vállalkoztam. A helyet, ahol szénsavas ásványvízforrások jelentek meg, Sepsiszentgyörgy városa vásárolta meg Árkos községtől s alakította pihenő-üdülő és gyógyhellyé. Sugásfürdőn halad át egy strukturális törésvonal, amely a felszín felé segíti a vizes-gázos vulkanikus emanációkat, a mofettagázat is mint értékes városközeli természetes gyógytényezőt. Csupán néhány kutatófúrásra lenne szükség, és pótolni lehetne az ivókúrára alkalmas szénsavas és alkáliákban gazdag ásványvizek hozamát, melyek mineralizált felsőbb szintjeit erőtejesen érinti a globális felmelegedés.
Sugásfürdőn a közel másfél százada működő mofettát mutattuk be, mely egy kutatótárna szádára épült rá: a szén-dioxid koncentrációja 60 és 65 százalék között ingadozik, természetes radioaktivitása eléri a 280 pikocurie/liter értéket. Hozamát erőteljesen befolyásolja a légköri nyomás. Ez a gyógygáz a déli irányba tartó törésvonal mentén megjelenik Illyefalvánál és a Kárpátok lábánál fekvő Zajzon településen is, a zajzoni ásványvízben. Nincs kizárva, hogy nagyobb mélységből nagy nyomással jelentős szén-dioxid jutna itt is a felszínre.
A szén-dioxid-kezeléseknek kiváló hatása van a lábamputáció elkerülésére és késleltetésére – emlékeztetett Sugásfürdőn dr. Csáky Csaba, a nemzetközi egyesület alapító elnöke, célozva a dunántúli Mihályi szénsavhó csodatevő gyógyerejére, amelyre a kapuvári Angiológiai és Rehabilitációs Központ épült, amelyet néhány éve mi, az egyesület tagjai a helyszínen közösen tekintettünk meg. A vendégek rácsodálkoztak arra, hogy a sugásfürdői mofetta éjjel-nappal és télen-nyáron nyitva van, saját felelősségére bárki igénybe veheti bérmentve használatának szigorú szabályai a bejáratánál megtekinthetőek, azt azonban hangsúlyozták, hogy borvizes kádfürdő és mofettázás előtt minden panaszosnak szigorúan ajánlott kikérni családorvosa tiltó, avagy beleegyező véleményét.
Mofettáznak a vendégek
És mert a bemutatás alatt alkalmi mofettázók is megjelentek, szükségesnek tartottam néhány szórakoztató jellegű részletet is elmesélni a Sepsiszentgyörgytől csupán 9 km távolságra található gyógyhelyről. A sugásfürdői mofetta nem más, mint egy szén-dioxidos száraz gázfürdő. A szájhagyomány szerint itt egy bányatárnával „aranykincs” után kutattak, aranynak hitte ugyanis a kutatást pénzelő a kárpáti homokkőben a vas-oxidtól aranysárga színben játszó csillámlemezkéket, de ásás közben megjelent egy „fojtógáz” is, amely elől menekülni kellett, ez volt a szén-dioxid. Később megtapasztalták ennek gyógyító hatását is, és Gyárfás Sámuel városi pénztárnok a tárna bejáratára megépítette a „gőzlőházat”, a mai mofettát.
Már régebben is lehetett itt egy szén-dioxiddal tele mélyedés, mert Barbenius brassói főorvos már 1790-ben azt írta, hogy Sugásfürdőn „egy kéngőzt fejlesztő üreg van, melynek kigőzölgése a felette elrepülő madarakat megöli, szembajok és hűlések ellen oly módon használják ezt is, mint a torjai kénbarlangot”.
Nem lennénk Székelyföldön, ha a környékbeliek nem kapcsolnának a gőzlőhöz egy érdekes történetet. Néhai Gyárfás Ernő, akit a városban Mackó névvel illettek, amolyan mesélő típusú ember volt, s a mofettázni érkezőknek mindig elmondta, hogy „a bányatárnát egy igen gazdag katonatiszt ásatta. Amikor azonban megtudta, hogy az általa aranynak hitt sárgás lapocskák nem aranyból vannak, azonnal főbe lőtte magát.”
Sugásfürdőn nagy örömmel köszöntött bennünket a sepsiszentgyörgyi szívbetegek vidám egyesülete – a szivikék, ahogyan mi egymást nevezzük –, dr. Albert István kardiológus főorvos csoportja, és meghívták a vendégeket egy „szívbarát flekkenre” (enyhén sózott-fűszerezett, zsírját a rácsra lecsepegtető ínyencség), a jó hangulatnak csak a lassan közeledő alkonyat vetett véget.
Hideg még a Bugyogó vize
A csiszári csoda
Az egészségmegőrző civil kampány résztvevői nagyon várták, hogy megismerkedhessenek Bálványossal, Bálványosfürdővel mint településsel, melynek külön és önálló szerves része a magántulajdonban levő Csiszárfürdő. Egykori alapító tulajdonosának, Csiszár Dénesnek a nevét őrzi. A megszokott hazai körülményességek közepette visszaszerezték és újjáépítették kézdivásárhelyi ükunokái, Taierling Johann és Péter. Nevét újra kell tanulni, nem csak Felső-Háromszéken, hanem megyei és székelyföldi viszonylatban is. A jelenlegi Bálványosfürdő övezetében, elődjük megszerzett erdőterületén Csiszár Dénes borvizes feredőhelyet alakított ki a Csoma-hegy (979 m) napnyugati részén, hogy az ásványvizeket és a mofettagázokat az arra rászorulók hasznára fordíthassa. Terveit csak részben tudta megvalósítani, de lássunk csodát, a kézdiszéki vargavárosba visszatelepedett ükunokái – a Taierling fivérek – sokak örömére sikeresen tudták újraépíteni ükapjuk egykori álmát, Csiszárfürdő újra működik!
És mert a gyógyhely alapítójának nevét viseli, ismerkedjünk meg vele is. A kézdivásárhelyi földbirtokos az akkoron nagyon neves brassói Honterus német gimnázium tanulója volt, ahol érettségi diplomát szerzett. Akkoriban sok székelyföldi család járatta gyerekeit ebbe a jeles iskolába, mert a németnyelv-tudás annyit jelentett, mint napjainkban az angol nyelv ismerete. Tanulmányait Keszthelyen folytatta, elvégezte a mezőgazdasági akadémiát, de még többre törekedett, Budapesten elvégzett egy szeszfőző-finomító szakoktatást, a Tűzoltó Tiszti Akadémiát, majd hazaérkezve szeszgyárat alapított, s nem titok, hogy része volt a városka tűzoltóságának a megszervezésében is. Az erdőbirtokán vadászatai alkalmával tűnt fel számára, hogy értékesíteni lehetne az övezet gyógyvizeit, gyógygázait és a hely különleges mikroklímáját. Ebbe kezdett bele nagy szorgalommal (akárcsak jelenleg dédunokái), foglalatba rakatta a borvízforrásokat, a lábáztatókat, turistalakot és vendégházat épített.
Zalánpatak múzeuma
Sajnos, Csiszárfürdő övezetében nem működött sikeresen a privatizáció az 1989. évi rendszerváltozás után. Saját föld- és erdőterületeiket, ingatlanjaiknak egy részét versenytárgyalásokon kellett visszavásárolniuk a Csiszár család kézdivásárhelyi leszármazottainak, az építtető Csiszár Dénes ükunokáinak. Taierling Johann és testvéröccse, Péter székely őseiktől örökölt páratlan kitartással 2007-ben kezdte meg az újjáépítést. Jelenleg is tart még a borvízforrások és fürdőmedencék felújítása, karbantartása, s mint elmondták, vannak még folyamatban levő ilyen irányú peres ügyeik is. Megkezdték üknagyapjuk egykori turistalakjának és a Csiszár-villának a felújítását, saját terveik alapján újraépítették a mofettát, elvégezték az állandó hozamú borvízforrások (Jordán-, Csiszár-, ma Zsófia- és Szemvíz-forrás) rehabilitálását, kiépítették a Főösvényt, kialakították az elődök emlékére a teljesen új Ősök forrását, a régi fürdőmedencéket (Csokoládés, Vallató, Hammas, Timsós, Arany stb.), melyek már használhatóak, és előszeretettel keresik fel a vargaváros, Kézdivásárhely lakói.
Csiszárfürdőt Taierling Iohann mutatta be vendégeinknek, és hangsúlyozta, hogy a hely pihenő- és rekreációs szolgáltatásaival együtt teljes mértékben biztosítják természetes gyógytényezőinek érvényesülését. Mindezek az övezet gyógymikroklímájával karöltve hatásosan szolgálni tudják a csendes, nyugalmas, családi gyógyhelyeket igénylők elvárásait, amit vendégeink csiszári csodának neveztek. A szaunák, az öt szabadtéri dézsakád főleg a hűvös évszakokban vonzza ide a szórakozni és gyógyulni vágyókat.
Sugás-mofetta
A Bálványosi Várferedő
Csiszárfürdő tőszomszédja a Bálványosi Várferedő, melynek igen erős mofettája mintegy száz méter mélységből hozza a felszínre a nyomás alatti gyógygázt.
Bálványos várát csak a völgyből láthatták vendégeink, pedig erről ének is született, műdal, szövegét s zenéjét Réz Domokos szerezte. Ritkán, de lehet nálunk is hallani fülbemászó dallamát, vendégeink szövegével is megelégedtek: „Bálványosvár csonka tornyán élt egy öreg holló. / Sokfelé járt, sokat látott, gondolkodik, hol jobb? / Volt szép országokban sok szép torony ormán, / de a legszebb mégis-mégis Bálványosvár öreg csonka tornyán! // Bálványosvár kerek alján szomorú hír járja, / nem él már az öreg holló, és a torony árva, / nincsen, aki más országról sok szép regét mondjon, / nincsen, aki azt mesélje, mindenütt szép, de a legszebb itthon.”
Bálványosvár legendáját megörökítette a mindenkori szájhagyomány. Elmeséltük: „Torjai Apor István beleszeretett Mike Imolába. Apja nagyon ellenezte, mert akkoron még a várlakó Aporok pogányok voltak, és füstölgő kőoltárok előtt áldották s csak sejtették az Urat. A fiú a vásárból elrabolta a lányt, paripáján a várba vitte. A vásári nép elindult a lány szabadítására. A megijedt Imolának mentő ötlete támadt: Légy kereszténnyé – sugalmazta a fiúnak, s akkor baj és átok helyett áldás száll mireánk. Gyermekeink is keresztények lesznek! – felelte a fiú. Keresztet fogott a kezébe, kiállt a vár fokára, és a zajongó nép előtt felesküdött. A nép és a papok lecsendesedtek. Az ostromlókból násznép lett, s tartottak olyan menyegzőt, amilyenre még sohasem került sor Bálványos várában.”
Buzog a Csokoládés. Fotó: Taierling Iohann
A Várferedőn, melynek Daragus Attila a tulajdonosa, megtekintettük a Relax nevű kezelőegységet, a gyógyforrásokat és az ökumenikus templomot, melyben bárki hálálkodhat a Fennvalónak. Vendégeink hallottak arról, hogy a Csomád hegytömb oldalában a Torjai-Büdösbarlang ontja a legtöményebb szén-dioxidot. Ez egész Európa legnagyobb mofettája, a Nagy-Csomád vulkáni kúpjának oldalában.
A hegy lábánál megújult az 1938-ban emelt egykori torjai szanatórium épülete, és mellette korszerű külsővel, felszereléssel és berendezéssel, a mintegy 1000 m magasságban uralkodó mikroklímával működik az ultramodern Grand Hotel Resort névre hallgató pihenő- és rekreatív centrum. Azt majd a következő utunk alkalmával látogatjuk meg – jegyezte meg egy dunántúli barátunk, aki Kovásznára jár mofettázni.
Magyar balneológusaink a kovásznai Montana kezelőközpontban tartották útjuk kiértékelőjét. Látogatásunk elérte célját – jelentette dr. Csáky Csaba egyesületi elnök, jövőben a magyarországi Parádfürdőn találkozunk, és megmerítkezünk Magyarország legnagyobb gázfürdőjében, a mátraderecskei mofettában.
