Orbán Viktor mondta Tusványoson Erdélyre, az erdélyiekre vonatkoztatva, hogy ,,Érezzük át erőnket. Annyi, amennyi, de ne becsüljük alá." Kérdésre válaszolva fejtette ki, hogy ő az erdélyieket mindig nagyra tartotta, sokra becsülte. Nemzeti tartásukért és önbecsülésükért, az itt hallható nyelv szépségéért.
Az utóbbi időben viszont megütközve tapasztalja — gondolatmenetét követem, és nem szó szerint idézem —, szóval, markánsabb kifejezést használva erősen furcsállja, hogy az erdélyi magyar közélet arról beszél, az Európai Parlamenti választásokon át lehet-e lépni a 230 000-es vagy az ötszázalékos küszöböt az EU-parlamenti bejutáshoz, holott Romániában mintegy 1—1,2 millió magyar szavazó él, s a 700 000-es küszöböt kellene átlépni, akár függetlenként indul Tőkés László s külön az RMDSZ jelöltje, akár azonos listán.
Erre a passzusra érdemes odafigyelni, mert az erdélyi közélet valóban arra rendezkedett be, hogy vagy Tőkés Lászlót juttassa be — szerintem ez a valószínűbb —, vagy az RMDSZ-csapatból valakit-valakiket, amelynek, különösen az utóbbi időszak történéséinek árnyékában, egyre kétségesebb a valószínűsége.
Markó Béla tusványosi távolmaradása, bármilyen magyarázat születik is rá, nem másítja meg azt a máris meggyökerezett hiedelmet, hogy nem akar érdemben tárgyalni a független jelölttel az EU-parlamenti választás ügyében, s az sem titok, hogy mindenki sejti, Markó távolmaradásának egyik oka az, hogy a tusványosi közösséggel való találkozás rengeteg kockázatot és konfrontációt sejtetett, félő, hogy megjelenése olyan hatást váltott volna ki, mint némely nemkívánatos magyarországi politikus Erdélybe merészkedése.
,,Gyengeségből nem lehet várat építeni — mondta a szónok. — A gyengeségünk hangoztatásával, és megijedve nem lehet sikert elérni, sőt, egy közösséget sem lehet képviselni. Akinek remeg a nadrágszára, és nem hisz abban, hogy képes lesz megmozdítani a saját nemzettársait és híveit, az ne vállaljon politikai szerepet" — futtatta Tusványos egyik legfontosabb üzenetét a szónok, hangsúlyozva: nem Budapest dolga, hogy az erdélyieket minősítse, inkább az a feladata, hogy segítse a jó erőket.
Tőkés László támogatása nyilván a ,,jó erők" csoportjába tartozik, de ismétlem, megfontolandó az a gondolat, hogy bármilyen egyezség is szülessék vagy ne szülessék a Markó—Tőkés találkozáson, a hazai magyarságnak az lesz a tiszte, hogy összehozza azt a hétszázezer szavazatot, és három képviselőt juttasson be az EP-be, s ne egyet, vagy egyet se. Ehhez semmi egyéb nem kell, minthogy elmenni és szavazni.
Persze, az lett volna az üdvös, ha megszületik az egységes, közös lista. Ez bizonyosra szavatolta volna a bejutást.
