A beteg ,,oroszlán” — Magyari Lajos

2009. január 15., csütörtök, Máról holnapra

Amikor éveknek előtte Isărescu Mugur nagy szakértői csapata sokszorosan lenullázta a borzalmasan elszaporodott lejecskét, azt hitte, hogy végre egy igazi ,,oroszlánt" teremt, mely bajuszakasztva veheti fel a versenyt az euróval, a dollárral, a svájci frankkal, az angol fonttal.

Úgy is nézett ki, s mi fölötte büszkén düllesztgettük a mellünket, mondván: ha már nem is leszünk havonta multimilliomosok, legalább oly ,,stabilak" leszünk, akár Kheopsz piramisa. Ezt főleg pénzügyi szakértőink hitték, de mára már alaposan megcsalódhattak. Egy ország gazdasági életének reális — saját erőforrásokból megvalósított — föllendítése nélkül nincs pénzügyi stabilitás, s aki arra spekulál, hogy a nemzetközi tőke beruházásai, valamint a külországokban kódorgó vendégmunkásaink (eprészők, kőművesek, tolvajok és koldusok) hazafelé utalt eurómilliárdjai egyensúlyban tudják tartani az egyre több belső bajjal küzdő honi gazdaságot, a pénzügyi egyenleget, hát most kancsin maradhat, s vakaródzhat is értetlenül.

Vajon teljesen értetlenül? Romániában alig-alig növekedett a gazdasági termelékenység, s a munkamorál ott maradt nagyjából, ahol mindig is volt: a bányabéka alsó fele alatt. De a fizetések nőttek, a segélyből, munkanélküli-juttatásokból tengődők száma is gyarapodott, s egyetlen dolog maradt stabilan és rendületlenül érintetlen és érinthetetlen: a kivételezettek szuperjövedelme. Az állami cégek főnökeinek fizetése, az alvezérek mesés harácsolása és — nyilván — az egykori egyenruhások és kommunista parancsra cselekvő tógások csillagászati méretű nyugdíjazása. Ők sokat tudnak, hát senki nem látta tanácsosnak érdekeiket sérteni. Pedig vérlázító, hogy egy tisztességes, egyszerű munkásember és egy fülelő-szaglászó volt verőlegény nyugdíja között az arány egy az ötvenhez, de egy a százhoz is lehet.

Tényleg vérlázító, de most nem erről beszélünk (erről, úgy látszik, hiába is beszélnénk!), hanem arról, hogy Románia igencsak ,,eltervezte" a maga fejlődési lehetőségeit, s ahelyett, hogy a belső fejlesztésekre fordította volna anyagi tartalékait, mindent a nemzetközi konjunktúrára bízott, a tőkebeáramlásra, a fölvásárlásokra, a minden rangú és rendű behozatalra. Ezért ment tönkre például az ország amúgy is kiuzsorázott mezőgazdasága. A lebírhatatlannak vélt új lej, a ,,büszke oroszlán" köhög, tüsszög, kehes és beteg, s miután a ,,bűvösnek" mondott mélypontot, az euróval szembeni 1—4-es meccset már elveszítette, rohamosan zuhan további szakadékokba. De éljen az unió, s éljen jól mindenki, aki elhitte, hogy Európa gazdagabb és szerencsésebb fele önzetlenül fog segíteni a szegény keleti rokonságon.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint feljut-e a mostani idényben a SuperLigába a Sepsi OSK?









eredmények
szavazatok száma 781
szavazógép
2009-01-15: Közélet - x:

Bezár a kézdivásárhelyi keményítőgyár — Iochom István

Az Eaststarch multinacionális cég 2001-ben vásárolta meg a kézdivásárhelyi keményítőgyár többségi részvénycsomagját. 2008. február 13-án az Amylum Románia Rt. egyedüli tulajdonosaként bejelentette, hogy jelentősen csökkenti a termelést, a kukorica magas ára miatt lemond a keményítő és a glukóz gyártásáról. Az akkori száztizennégy alkalmazottból kilencvenkettő veszítette el állását, a kézdivásárhelyi telepen huszonnégy alkalmazott maradt.
2009-01-15: Közélet - x:

Róka a szőlőben (Magasles) — Bogdán László

Bal lábbal kezdett a Boc-kormány, s ennek ellenkezőjét még rajongói és hívei sem állíthatják. Általános felháborodást és heves szakmai-társadalmi ellenkezést váltott ki a nyugdíj és az állami jövedelem halmozását tiltó egyik első rendelete.