A tárcavezető mindenekelőtt napjaink rendkívüli nehézségeit ecsetelte, és emlékeztetett rá, hogy az utóbbi három évben két óriási sokk rázta meg a világot, a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború kitörése. „Most van legrosszabb helyzetben a világ biztonsága az elmúlt nyolcvan évben, a terrorfenyegetettség súlyosabb, mint bármikor korábban, a nukleáris képességekre hivatkozás egyre szégyentelenebbül és egyre nyíltabban zajlik, a harmadik világháború kockázata ma a legmagasabb” – szögezte le, majd aláhúzta, hogy ezen biztonsági kihívások súlyos és hosszú távú negatív következményként a világ újbóli blokkosodásával járhatnak, illetve elterelik a figyelmet a bolygó megőrzésének problémáiról. Ez ráadásul szavai szerint ördögi kör, ugyanis a blokkosodás ellehetetleníti a környezet- és klímavédelmi kihívások megoldását.

Szijjártó Péter ezért Magyarország és Szerbia nevében felszólalva józan megközelítésre szólította fel a nemzetközi közösséget, és tömbökre szakadás helyett konnektivitást sürgetett, ami így lehetővé tenné a minden fél számára előnyös globális együttműködést a kölcsönös tisztelet alapján. Hangsúlyozta: Magyarország és Szerbia jó példa arra, hogy miként lehet a történelmi ellenségeskedést barátsággá és stratégiai partnerséggé alakítani. „El is szigetelhettük volna magunkat egymástól, azonban ez ártott volna a népeinknek, ezért vezetőink megértették azt, hogy hasznos mindkét ország számára, ha észszerű döntést hozva a lehető legjobban összekapcsolódunk” – fogalmazott.

Ezután arra is kitért, hogy az utóbbi időszak válságaiból Magyarország rendre megerősödve került ki, ez csakis a nemzeti válaszok miatt volt lehetséges. A pénzügyi válságra adócsökkentéssel, a migrációs válságra a határvédelem erősítésével, a gazdasági krí­zisre beruházásösztönzési programmal, az energiaválságra pedig annak felismerésével reagált a kormány, hogy az ellátás nem politikai és ideológiai, hanem fizikai kérdés – sorolta.