A temesi szórványban jártunk

2023. július 28., péntek, Közélet

Július 22-e reggelén a sepsiszentgyörgyi Kónya Ádám Művelődési Ház Cantus Firmus Vegyes Kara újabb kiszállásra készen kelt útra harminc fővel. A Temes megyei Detta volt az úti célunk a szerb határ mellett.

A dettai Szent Anna római katolikus templom plébánosa, Lokodi Attila és munkatársa, Bálint Zenkő fogadott nagy szeretettel. A nagy melegben töltött hosszú utazás után jólesett a plébánia pincéjében megpihenni, hűsölni, új erőt meríteni és örvendeni a találkozásnak, közös emlékeket felidézni, beszélgetni ízes magyar nyelvünkön. Szó esett a településről, az ott élő sokrétű közösségről, valamint arról, hogy milyen kevesen vannak már magyarok. A felszusszanás után a plébános úr vezetésével megtekintettük a neogótikus szép nagy templomot, melynek minden jelentős kincsét feltárta előttünk. A szépen felújított istenháza egyik ékszere egy Wegenstein orgona, amelyet szintén nemrég újítottak fel, és nagyban készültek e csodálatos hangszer bemutatására, felavatására. Kimondhatatlan érzés töltött el, nemcsak a látvány, hanem az épület párját ritkító akusztikája miatt is, mely elbűvölte a kórust, amikor elénekeltük a Dona nobis pacem kis kánont és Antonín Dvořák Égi szent béke, jöjj című darabját, az Új világ szimfónia II. tételének időszerű kórusfeldolgozását.

A nap fő eseménye a plébánia hagyományőrző Anna-bálja volt. Egy park sétányán érkeztünk meg az esemény helyszínére, a kultúrházba, ahol már javában szólt a magyar muzsika, és gyülekeztek a magyar kultúrára kiéhezett szórványközösség tagjai. Az Anna-bált 19 órakor Katona György, Detta város RMDSZ-elnöke nyitotta meg, majd Lokodi Attila plébános úr köszöntötte a megjelenteket és mutatta be kórusunkat. Ezután Bocz Ildikó Rita, kórusunk alelnöke röviden ismertette a Cantus Firmus Vegyes Kar múltját, majd felkonferálta repertoárunkat. Nagy öröm és elégedettség volt számunkra a száznál nagyobb létszámú hallgatósággal zsúfolásig megtelt kultúrotthont látni, és érezni, hogy a közönség mennyire kedveli és szomjazza saját kultúráját. Vastaps töltötte be a termet, nagyon hálás kö­zönségnek lehettünk műsoradói.

Utánunk a helyi fiatalokból álló két korosztály mutatta be néptáncműsorát. A gyermekek ugyan ismerik néptáncainkat, de már nem magyarul tanulnak: évek óta nincs már kisebbségi anyanyelvű oktatás a városban, vannak köztük vegyes családból valók is, ahol már nem magyarul beszélnek. Ezért a kulturális értékek továbbadása mindennél nagyobb jelentőséggel bír az ilyen jellegű szórványtelepüléseken. Ennek az értékmentésnek volt kórusunk is nagykövete. Minden generáció boldog volt, hogy együtt lehetünk, ünnepelhetünk. Megtisztelt jelenlétével Detta város vezetősége, Román Péter polgármester és Rotar Radu alpolgármester is.

Az ünnepi műsor után közös vacsorán vettünk részt a helyi tanács vezetőivel, majd bekapcsolódtunk a helybeliek Anna-báli mulatságába. Együtt táncoltunk, énekeltünk, beszélgettünk, így igyekeztünk lelkesíteni, bátorítani és erősíteni a dettaiakat identitásukban. Hálás kis magyar közösség tett bizonyságot létéről. „Áldd meg az magyarok maradékit!” (Szokolay S. – Ima a hazáért).

22 óra után búcsút vettünk az ünneplő közösségtől, a házigazda másodmagával elkísért az autóbuszig, és innen egyenesen temesvári szálláshelyünkre, az Új Ezredév Református Központba mentünk, ahol  a kései óra dacára Farkas Erzsébet titkárnő nyitott kaput és köszöntött bennünket nagy szeretettel. Minden terv szerint működött, így mindenki nyugovóra térhetett a nagyon kényelmes, korszerű igényeknek megfelelő szálláshelyen, melyet kedvezményes áron élvezhettünk.

Másnap 8 órakor igyekeztünk tiszta hangot varázsolni ajkunkra a kamarakoncert-teremben, mialatt a háziak az alagsori konyhában sürögtek-forogtak, hogy reggelit varázsoljanak elénk. Aztán a Makovecz Imre által tervezett impozáns templomot csodáltuk meg, nagyságát, szépségét, emberközelségét, akusztikáját. A 10 órakor kezdődő istentiszteleten Gazda István lelkipásztor (Háromszék szülöttje, akinek vezetésével az Új Ezredév egyházközség megalakult) hirdetett igét, kiemelve az emberi példamutatást, viszonyulást, annak szerepét és hatását a közösségben. Az istentisztelet alatt nagy teret töltött be az új orgona hangja, amely majdnem párhuzamosan épült, egy időben a templommal. A hangszer Sándor Péter csíkszentsimoni orgonaépítő mester munkáját dicséri. A gyülekezet kántora, aki e csodás hangszert bűvölte az istentisztelet alatt, Viorel Ciurtin orgonaművész.

A vasárnapi istentiszteletet hangversenyünkkel tettük felemelőbbé: megtiszteltetésként éltük meg, hogy ott énekelhetünk, és hálát adtunk, hogy e nemes vállalkozást megvalósíthattuk, majd áldás után közösen elénekeltük nemzeti imánkat. A nyári szabadságok idején az új gyülekezet közel 50 tagja volt jelen koncertünkön, nagy lelkesedéssel és odaadó figyelemmel hallgatták a dettainál kissé rövidebb programunkat.

Mindezek után Gazda István tiszteletes úr bemutatta nekünk az Új Ezredév Református Központot, és közösen tekintettük meg az alagsorban édesanyja, Gazdáné Olosz Ella textilművész emlékkiállítását.

Megköszönve a házigazdának és a gyülekezetnek a vendégszeretetet, továbbindultunk, hogy megcsodáljuk az idén Európa kulturális fővárosának címét viselő Temesvár központját, a sokszor lélegzetelállító, felújított, szép régi épületekkel. A több nagy térrel rendelkező belvárosban sok történelmi és műemlék épület is található, melyeket az Új Ezredév Református Központ gondnoka és technikusa mutatott be nekünk. A nagy Dómba is bementünk, hogy megcsodáljuk a barokk katedrális szépségét és kipróbáljuk hangzásvilágát. Nagyon hálásak vagyunk idegenvezetőnknek, Szabó Csabának, hogy vasárnapi családi ebédjét és szabad idejét feláldozva bemutatta nekünk a legfontosabb látnivalókat és elkísért bennünket a városból kivezető útig.

Éjfél után értünk haza Sepsiszentgyörgyre. A hosszú úton kiértékeltük kétnapos szórványprogramunkat, és bátran vallhatjuk: amit tudtunk, megtettünk, ezt a missziót elvégeztük.  Érdemes azokra a településekre ellátogatni és magyar testvéreinkre figyelmet szentelni, hiszen jelenlétükkel, életükkel, helytállásukkal bizonyságot tesznek arról a nemzetről és kultúráról, amely a nagy hungaricumot alkotja. A szórványprogram ezen része Sepsiszentgyörgy városi tanácsa, a Kónya Ádám Művelődési Ház, az RMDSZ Communitas Alapítványa, Kovászna Megye Tanácsa, a Háromszék napilap, Detta városi tanácsa, az Új Ezredév Református Központ, a Pro Cantus Firmus Egyesület partnerségében valósult meg.

Jakab Árpád

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 1262
szavazógép
2023-07-28: Emlékezet - Kali Ágnes:

Közüggyé vált szerelmi átok

Alig pár hónappal a koltói mézeshetek és a Szeptember végén megírása előtt, 1847. május 28-án Petőfi Sándor a következő sorokat írja Kazinczy Gábornak:
2023-07-28: Kultúra - Puskás Attila:

Psalmus Hungaricus (Egykori olvasmányaim)

Dsida Jenő (1907, Szatmár – 1938, Kolozsvár) számára a sors csupán rövid életet engedélyezett, gyógyíthatatlan szívbetegsége korán jelezte az elmúlást. A kolozsvári Házsongárdban, kriptájában alussza a neki rendelt örök nyugodalmat, a bejárat felett magának megírt sírfeliratával búcsúzik: „Megtettem mindent, amit megtehettem, / kinek tartoztam, mindent megfizettem. / Elengedem mindenki tartozását, / felejtsd el arcom romló földi mását.” (1935)