Nagyvíz menténHagyományok nyomán a Postaúton

2023. augusztus 9., szerda, Faluvilág

A Belső-Mezőföld kapujában
A kapu Cófalvánál van: a Belső-Mezőföld a Feketeügy mentének összefoglaló neve, míg a Felső – vagy Külső – Mezőföld Kézdimárkosfalva és Szentkatolna vonalán helyezkedik el. Már Cófalva település nevét aligha értjük, Szörcsénél pedig dilemmába esünk, vajon a Szörcsei családtól kapta-e nevét a falu, vagy fordítva. Etimológusok hiányában szenvedünk, vagy mi az oka, hogy település és helynevek témájában még a szak­avatottabbak is tanácstalanok?

  • Cófalva. Albert Levente felvételei
    Cófalva. Albert Levente felvételei

Cófalva neve, a szájhagyomány szerint, az egykor itt népesebb számban élő Csia családdal lenne kapcsolatos, amire oklevéltári adatot nem találtunk. Magyar reformátusok által lakott kistelepülés, amely a megyésítés (1968) óta közigazgatási szempontból a szomszédos Nagyborosnyó községközponthoz tartozik, s mint ilyen, a történelmi Orbaiszék peremfaluja. Nevéhez fűződik egy itt megtalált aranylelet, egy több darabból álló, lószerszámokat, egyes történészek szerint kultikus eredetű fokosokat, ékszereket tartalmazó lelet, amelyre a véletlen folytán találtak volna rá abban az időben, amikor még nem aszfaltozott út szelte át a falut, sártengerben úszott a település. A helyi szájhagyomány szerint egy, a falun áthaladó kocsi (szekér) kereke az út menti sáncba süllyedt, s a keréknyomban sárgán csillogó fémre lettek figyelmesek.

– Úgy tartják a helyiek – tájékoztatott Kelemen Géza vállalkozó, református presbiter és községi képviselő –, hogy a jelenleg a 63 és a 63/A házszámot viselő telek előtti sáncban bukkant elő 1840-ben a lelet. Amíg a hivatalosságok a dolognak hírét vették volna, több darabja illetéktelen kezekre juthatott, aranyművesek prédájává vált – folytatja a hagyomány. Van egy olyan adat, miszerint a kincs megmentésének fejében Cófalva 1000 aranyat kapott, s ezt kipótolva építették meg mai templomukat. Ezt állítja – többek mellett – a lelet egykori ismerője, Téglás Gábor (1848–1916) régész, a nevét viselő dévai iskola és múzeum egykori igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Írott adatok szerint a leletegyüttes a bronzkorból való: egyik része a Magyar Nemzeti, a másik a Bécsi Művészettörténeti Múzeumban található. Ennyi, amivel a kincs után érdeklődő a faluban találkozik, s kijelenthetjük, hogy a kincs története a megtalálása óta eltelt 183 évben számos legendás elemet öltött magára. Gazdag irodalma van, előfordulási helyét a falu kelet felőli kijáratának környékére helyezik, jó ismerője egy megyénkhez kötődő fiatal régész, a nyujtódi kapcsolódású Puskás József.

 

Kelemen Géza, vállalkozó, községi tanácstag

 

A hagyomány szerint volt a falunak egy kicsi kápolnája vagy imaháza a Telek felé vezető út mentén, éppen a kapu táján, amelyről már senki nem tud, s a mai templom helyén egy kőből való imaházat építettek, amely az 1802-es nagy földingás áldozata lett, ennek helyére emelték a mai templomot 1855-ben. Új lelkipásztora van a falunak, tiszteletes György-Demeter Szabolcs, akit tavaly szeptember elsejével helyezett a 264 református lelket számláló Cófalvára az egyházkerület püspöke. Pályáját segédlelkészként kezdte a brassói Reménység Házánál. Az egyházközség tagjai, a presbitérium szeretettel fogadta, és beindult a gyülekezeti élet, olvasókör és gitározócsoport alakult, pályázatot nyújtottak be, ugyanis a gyülekezeti ház fölé egy szociális közösségi teret szándékoznának kialakítani.

Cófalvánál egy nagy kanyart ír le az a történelmi útszakasz, amelyen a királyi postakocsi közlekedett, s amelyet mi gyakran Postaút néven emlegetünk. A postakocsit a régiek delizsánsznak is nevezték, amely francia eredetű szó, s a magyar értelmező szótár szerint fedett, lófogatú társas postakocsit, gyorskocsit jelentett, melyet régen nem csak pénz és csomagos küldemények szállítására használtak, hanem ez volt a rendszeresen közlekedő távolsági utasforgalom járműve is. Váltott lovakkal tette meg az útját, legtöbbször négy ló húzta, s a kocsisnak nagyon kellett ismernie az útvonalat, mert voltak erdős helyek, ahol rablótámadástól is tartania kellett. Képzelje el a kedves olvasó, hogy mekkora esemény volt, amikor a régiek szeme láttára végighaladt a kocsi az akkor országútnak nevezett szakaszon, mely Imecsfalvánál kanyarodott ki az onnan Kézdivásárhely felé tartó korabeli kavicsozott útra.

 

Cófalva református temploma

 

A kettős történelmi emlékhely, Orbaitelek

Élhető helyre telepedtek az ide érkező székely elődeink a második nagy vándorlás idején. Ha igaz az, hogy itt azok szálltak le a lóról, szekérről, akiknek Szászorbó nevű falunál kellett átvészelniük a közbejött telet, akkor talán hihető, hogy Orbaiszék nevének és a Telek falu nevéhez csatolt Orbai előnévnek ez lenne a magyarázata, Orbaiszéken ugyanis az egyetlen település Orbaitelek, amely ezt az előnevet használja. A falu belterületéről kerámiatöredékek és egy XIV. századi sarkantyú került napvilágra, bizonyára vitézkedő elődeink hagyatékaként, arra azonban, hogy régész ásója bolygatta volna meg Telek határában a földet, ma már senki nem emlékezik. Orbaitelek történetében a legjelentősebb események az 1848–49-es magyar forradalomhoz és szabadságharchoz, valamint az 1854-ben megszervezett mozgalomhoz kötődnek. Megjegyzendő Mara Gábor honvéd őrnagy személye, aki főhadnagyként Bem seregéhez került, századosi rangot kapott, és részt vett a Tömösi-szoros védelmében. 1848. július 2-án Gábor Áronnal egy időben halálos sebet kapott a Kökös és Uzon között vívott csatában, ahonnan Hatházi Dániel orbaiteleki tüzér őrmester menekítette holttestét Rétyen át Orbaitelekre, 1849. július 4-én hantolták el a teleki templomkertben. Sírhelyét ismeretlenné tették, félve attól, hogy a kozákok meg­gyalázzák. A hantot 1895-ben jelölte meg a Rikán Belőli Honvédegylet. Ebben a faluban rakott fészket a nagyváradi gyökerű Horváth család is, amely szívvel-lélekkel állt az „igazak oldalára”, és a szabadságharc elfojtása utáni években többször a teleki Horváth-udvarházban gyűltek össze titokban az 1854-es Makk-féle mozgalom szervezői. Ebben a kúriában született Horváth Károly (1828–1854) szabadságharcos, aki 1854. március 10-én a marosvásárhelyi Postaréten – Török János és Gálfi Mihály honfitársaival együtt – mártír­halált halt. Neve ott látható a székely mártírok emlékművén, mely a kivégzés helyét jelöli Marosvásárhelyen. A hálás telekiek a 2003-ban kialakított központi parkban emlékkopját állíttattak a falu jeles szülöttének, s a teleki elemi iskola felvette Horváth Károly nevét.

 

Benedek Szilvia, Szörcse.

 

Ki ne hallott volna arról, hogy „Telek a világ közepe”. A helyiek szerint, ha valaki magasabban áll, netalán felmegy a helyi református templom harangtornyába, tiszta időben az egész körültáj kitárulkozik előtte. Hisznek ebben: „hogyha egy körző hegyes felét Telek nevére téve beszúrjuk a földabroszra, és másik karját a Kárpát-kanyar környékétől kezdve körbeforgatjuk, pont azt a tájat keríti be, amelyet éppen innen, Telekről szemlélhet az a néző, akinek kedve akad erre tiszta őszi időben”.

Telek Barátos községhez tartozó település. Helytörténete, főútjának-részeinek külső kinézete gondozott településről árulkodik, nem is olyan rég történt, hogy kiváló és mutatós híd épült a közeli Feketeügyön áthaladó útszakaszon, amely egy eléggé fontos közlekedési utat alakított ki és tett járhatóvá a Postaút és Lécfalva között. A történelmi Lécfalvát ma már aszfaltozott útszakasz kapcsolja össze a Maksa községen áthaladó, DN11 jelzésű korszerű nemzetközi úttal, s ha majd felújítják a Maksa és Gidófalva közötti útszakaszt, jó aszfalton utazhatunk északnak is a Székelyföldet átszelő DN12-es országúton.

Orbaiteleket aszfaltozott úton közelíthetjük meg két irányból is. Ivóvíz- és szennyvízhálózata elkészült, s méltó arra, hogy negyvennyolcas történelmi emlékei révén felkerüljön a helyi érdekeltségű turisztikai települések lajstromára.

A teleki templomkertben magas zászlórudat állított a református egyházközség, melyen a székely zászlót lobogtatja a szél. A közel fél­ezer lelket számláló református gyülekezet lelkipásztora Incze Hunor tiszteletes, aki rendszerességgel vezeti a domus históriát.

Orbaitelek fejlődő település, ugyanis sokan nem tudják, hogy a Feketeügy mentén megjelent szénsavas ásványvízfeltörések azt igazolják: a település mélyében folytatódik a Mezőföld alatt rejtőzködő savanyúvíztelep. A barátosi önkormányzatnak tervében van a Cófalva felé tartó belső utca korszerűsítése és a helyi kultúrotthon épületének főjavítása – tájékoztatott a helyben lakó Bartók Szabolcs állatorvos, a községi tanács tagja.

 

A Horváth-udvarház Orbaiteleken

 

Útra készül a szörcsei küldöttség, Tamásfalva ünnepelt

A szájhagyomány az egykori helyi szárnyastenyésztő telephez köti a „tulupilis” kifejezést, szerintünk a falu a hasonnevű földbirtokos Szörcsei családtól is kaphatta a nevét, amely háromszéki székely család. „Szörcse Ferencz 1603-ban Székely Mózes részén vív, a Barczán elfogatik és Básta lefejezteti. János az 1612. gyűlésen nótát kap, utóbb kegyelmet nyer. József 1794-ben Orbai szék alkirálybírája, ugyanakkor László Háromszék törvényszéki ülnöke.” Ebből is látni, hogy a falu régi település, neve mégis csak az 1567. összeírásban bukkan fel először.

A két, zömében református település sokban hasonlít egymáshoz, a kisebb lélekszámú római katolikus közösségeknek is templomai vannak, mindkettő az imecsfalvi katolikus anyaegyházhoz tartozik. Mind a két faluban él még a szánozás elnevezésű húsvéti népi szokás, egyfajta tavaszi esővarázslás-féle, amely a néprajzosok szerint a pogány kori termékenységi rítusokban gyökerezik. Az idei húsvétkor is szólt az ének; hó nem volt ugyan – tudtam meg –, de a száraz úton is húzták, cipelték a szánt a hagyományainkat tisztelő helyiek.

Szörcse jeles szülötte Dónát József (1816–1896) jogász, Orbaiszék főszolgabírója, a szabadságharc résztvevője, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium főgondnoka és Péter Mózes (1870–1930) helytörténész, a kollégium igazgató-tanára, a Székely Nemzeti Múzeum őre is.

 

Benedek József falufelelős

 

A népes református eklézsia lelkipásztora Bíró Erika, nőszövetségi elnöke Benedek Szilvia, akivel a szörcsei asszonyok tevékenységéről beszélgettünk. A nyár végén ifjúsági bibliakörre készülnek közösen a szomszédos székelytamásfalvi fiatalokkal és lelkészükkel, Bacsó Istvánnal, aki Székelytamásfalva történetének összeállításán munkálkodik – doktori dolgozatként készíti, a debreceni teológián folytatott tanulmányai zárásaként.

Mind a két Zabola községhez tartozó mezőföldi településen pezseg a közösségi élet. Szörcsén nemrég fogadták vendégül Nógrád megyei testvértelepülésük, Mihálygerge küldöttségét, készülnek ellátogatni a felvidéki Galántára is – tájékoztatott Benedek József falufelelős, aki arra vár, hogy beinduljon a Belső-Mezőföld vidékén s így Székelytamásfalván és Szörcsén áthaladó főút aszfaltozása.

Székelytamásfalva a napokban látta vendégül testvértelepülésének küldöttségét a magyarországi Apagyról – tájékoztatott ifj. Tusa János igazgató-tanító.
Tamásfalva első írásos említése szintén a XVI. század végére tehető. A Magyarországról származó Thúry család házasság útján került Tamásfalvára, tagjai Orbaiszéken több jelentős tisztség viselői voltak. A család legismertebb tagja Thúry Gergely országgyűlési képviselő, 1848-as honvédszázados, aki részt vett az agyagfalvi nemzetgyűlésen, küzdött a brassói és tömösi csatában, majd rövid ideig a prázsmári vár parancsnoka volt.

Nevét felvette a székelytamásfalvi iskola.

 

Táborozók Székelytamásfalván. Péter Levente felvétele

 

Assisi Szent Ferenc, a székelypetőfalviak védőszentje

A Postaút Szörcse északi kijáratánál távolodik el a mezőföldi főúttól, kikerüli Székelytamásfalvát s Székelypetőfalva felé tart. Vallástörténeti emlékhelyre értünk, Assisi Szent Ferencre felszentelt templomának tornya messzire ellátszik a Mezőföld felett. Egy kisebb fakápolna állt éppen a mai templom helyén, 1711-ig használták, 1823-ban templommá bővítették, s melléje 1925-ben harangtornyot is emeltek. Oltárképe védőszentjét, Assisi Szent Ferencet ábrázolja, 1732-ben készült, és még a régi kápolnából való.

Szereti, tiszteli a földet a petőfalvi ember, mert elődeit s most utódai­nak zömét is ez tartja el. Petőfalva másik kincse az altalajában rejtőzködő szénsavas ásványvíz.

A falu mellett évszázadok óta ismert volt a folyó egyik elhagyott, mély holtárkában feltörő szénsavas borvíz, a Petőfalvi Fortyogó, ahol meggémberedett lábukat áztatták az idősek. Both László falufelelősnek egy 1932 júliusában készült fénykép van a tulajdonában, amely a Fortyogó avatóünnepségén készült. Helyben melegítették fel az ásványvizet, bemerték a kádba és kúrálták benne beteg lábukat. „Olyan béna ember is volt, hogy cigány szekéren hozatta át magát mindennap Gelencéről, s kúra után a lábán ment haza.” Megújult a Fortyogó, látogatóközönsége is alakulóban.

 

Húsvéti szánozás Szörcsén. Bodor János felvétele

 

A Fortyogó közvetlen szomszédságában tárták fel azt a régi köznépi temetőt, ahol több mint 220 sírt nyitottak fel néhai Székely Zoltán régész, múzeumigazgató irányítása alatt. A leletanyag mindennél jobban bizonyítja, hogy itt már a XII. század közepén és vége felé (II. Géza, III. István és III. Béla király idejében) szervezett magyar település volt, melyet az eltemetettek mellett megtalált akkori pénzérmék igazolnak, és azt is, hogy a székelység második telepítése előtt is éltek itt magyarok. Később a kiásott csontok vizsgálatával bizonyították a kimutatott eredményeket. Az ásatásokról a Korunk folyóirat írt, számait bezúzatta a diktatúra.

– Ha valaki nem említi az ásatásokat az ide érkezőnek, fürdőzőnek, ennek semmilyen látható nyoma nincs, pedig éppen az itt feltárt régészeti anyag egészíti ki a történeti irodalomban ismerteket. Jó volna egy táblával megjelölni a régészeti lelőhelyet – hangsúlyozta a falufelelős.

Petőfalvára nincs menetrend szerinti járat, a faluban nincs élelmiszer­üzlet, sem kocsma, a kenyeret házhoz hordják a pékek, a tejet is más faluból hozzák, nincs Petőfalvának testvértelepülése sem, de van egy ismert szólásmondás: „hegyesen ülsz te is, mint a petőfalviak a szekéren!”

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Hol tervez nyaralni idén?









eredmények
szavazatok száma 546
szavazógép
2023-08-09: Mi, hol, mikor? - :

Mi, hol, mikor?

SIC Feszt
Augusztus 9. és 13. között Árkoson a Szentkereszty-kastély udvarán kilencedik alkalommal szervezik meg a SIC Fesztet. Fellépnek: ByeAlex és a Slepp, BSW és a Gang, T. Danny, Dzsúdló, Pogány Induló, Bruno x Spacc, Honeybeast, Pixa, 4S Street, Parno Graszt, Rava, Ekhoe, Kisé, Kiss Kevin, Cigg, Luca, Lil G, Koósz Milán, AKC Misi,  Nick Havsen, Pici, Sound Noise, Bréda Bia, Dreamflow, House of Pio­neers, Teddy Queen, Álljunk Meg és még sokan mások. Bérletek és koncertjegyek a bilete.ro/sic-feszt honlapon kaphatók.
2023-08-09: Sport - :

Ötödik helyezés Craiováról, tizenegyedik Csengtuból (Női kosárlabda)

A román válogatott az ötödik helyen fejezte be a Craiován megtartott U20-as lány B-divíziós Európa-bajnokságot, miután hat meccsükből négyet győzelemmel zártak. Gyengébben szerepelt a női egyetemi válogatott, hiszen csak a tizenegyedik lett a kínai Csengtuban lezajlott nyári Universiade kosárlabdatornáján.