Adottságainkat értékesíteni kell és lehet

2023. augusztus 9., szerda, Pénz, piac, vállalkozás

Tusványos egyik panelbeszélgetésén Szabó Károly moderátor, a Visit Harghita alkalmazás ügyvezető igazgatója segítségével Sófalvi Szabolcs, Marosszentgyörgy és Gyerő József, Kovászna polgármestere, valamint Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának turizmusért is felelős alelnöke azt a kérdést feszegette, hogy Székelyföld turisztikai desztináció-e. Mai rovatunkban a turisztikai települések és térségek vezetőinek  megállapításaiból szemlézünk.

  • Szabó Károly moderátor, Sófalvi Szabolcs, Gyerő József és Bíró Barna Botond. Bodor János felvétele
    Szabó Károly moderátor, Sófalvi Szabolcs, Gyerő József és Bíró Barna Botond. Bodor János felvétele

Paradigmaváltás

Gyerő József: Kovászna védjegyeként levédett szlogene a mofetták és ezer borvízforrás városa, de a település más, az itt fellelhető természeti adottság miatt is érdekelt a gyógyászatban és a gyógyturizmusban. Itt található a legnagyobb kapacitású mofetta (a Dr. Benedek Géza Szív- és Érrendszeri Rehabilitációs Kórház területén), a névadó által kidolgozott gyógyászati módszert pedig minden gyógykezelő bázissal rendelkező kovásznai szállodában is alkalmazzák.

Ez az adottság határozza meg a turisztikai desztináció jellegét is. Mivel a szív- és érrendszeri betegségek inkább az idősebb korosztályt érintik, a kommunista időben egyfajta sajátos turizmus alakult itt ki azon elgondolás mentén, hogy Kovászna az öregek, betegek üdülője, a kovásznai turista pedig nem igényel egyéb szolgáltatást, mint lakhatást és ellátást. Ezt örököltük, de egy idő után rájöttünk, hogy ez egy csapdahelyzet, hiszen ennek a szegmensnek a költségeit a nyugdíjpénztár vállalta és vállalja ma is, ez a finanszírozás egyrészt hiányos, másrészt szezonális jellegű, ami rányomja a bélyegét mind a város gazdaságára, mind a lakosság szociális helyzetére, de ugyanígy a munkaerőpiacra is.

A kétezres évek után egyfajta paradigmaváltás történt olyan értelemben, hogy Kovásznán megépültek magasabb besorolású, kiemelkedő színvonalú szolgáltatásokat nyújtó szálláshelyek. Innen elkezdődött egy új történet, a szinergia következtében egyik beruházás vonzotta a másikat. Itt van a négycsillagos Clermont Szálló példája, amely megmutatta, hogy Kovászna is képes arra, hogy a versenypiacról bevonzzon turistát, képes úgy eladni a helyi értékeket, hogy az ne csak a betegségben szenvedőknek legyen érdekes.

Ekkor már az önkormányzat is tudott lépni, hiszen a városfejlesztési kérdésekben a nagy beruházások nagyon fontosak, így közös célokat lehetett megfogalmazni mind az önkormányzat, mind a turisztikai desztinációt menedzselők számára. Ebben a pillanatban kerültünk lépéskényszerbe, bár a két dolog között van egy fáziseltolódás, hiszen érkeznének olyan turisták is, akik más típusú szolgáltatásokat is igényelnek, de nincsen meg a szükséges volumenű és minőségű, a szabad idő eltöltését biztosító infrastruktúra. Ilyen értelemben van nekünk tennivalónk.

Ezen túl az önkormányzat olyan beruházásokat is tervez, amelyek ezt a jellegű elvárást ki tudják elégíteni. Ugyanakkor egyfajta desztinációmenedzserként próbáljuk pozicionálni is a települést a turisztikai piacon. Ilyen értelemben fontos a védjegy. Létrehoztunk egy idegenforgalmi illetéket, amelyet minden Kovásznán tevékenykedő szállás­adónak be kell fizetnie, épp annak érdekében, hogy ezt a pénzt vissza tudjuk fordítani a turista javára. A paradigmaváltás eredménye meg is látszott, a kétezres évek fellendülését azonban megtörte a járvány, jött a 2020-as zuhanás, amelyből még nem is igazán tudtunk felocsúdni. Sajnos tavaly sem értük el a 2019-es szintet.

A turizmus minden formájának elsősorban a helyiek érdekeit kell szolgálnia. A turizmus önmagában nem egy cél, haszna a helyi lakos életszínvonalát kell szolgálnia, esélyt kell teremtenie a szülőföldön való boldogulásra.

Székelyföld egyelőre nem egy egységes turisztikai desztináció, mert hiányzik egy egységes szervezet, amely ennek kialakításában, működtetésében felelős, amely felméri a szükségleteket, megállapítja a potenciális kitörési pontokat, majd segít az értékesítésben. Turisztikai termékként stratégiai beruházásokat tervez, sőt, finanszíroz. És egységes kommunikációt folytat.

Romániában egy 2021-es törvénymódosítással vezették be a turisztikai desztináció fogalmát és részletezték létrehozásának mikéntjét. Ám a törvény ellentmondásos, mert például, ha létrejön ilyen szervezet helyi szinten, akkor az önkormányzat által bevételezett idegenforgalmi adó hetvenöt százalékát ide kellene átutalnia. Ráadásul nem kötelező helyi szinten idegenforgalmi adót kiróni. Vagyis nem tisztázott a finanszírozása. Kovászna megyében van desztinációmenedzsment-szervezet, de ez nem az a forma, amelyet a törvény előír.

 

Családbarát szolgáltatások

Bíró Barna Benedek: A mi feladatunk főleg a népszerűsítésről szól, hogy a Hargita megyei változatos turisztikai kínálatot hogyan tudjuk a leghatékonyabb módon eljuttatni mindazokhoz, akik szabad idejüket és pénzüket itt tudnák eltölteni, illetve elkölteni. Az elmúlt négy-öt évben elég nagy fejlesztésekről tudunk beszámolni, ami főleg a magánszférából érkezett. Csak egy példa: ma már négy nyári bobpálya működik – Gyimesben, Maroshévízen, Borszéken, a Gyilkos-tónál –, kettő pedig most épül Székelyvarságon, illetve Homorodfürdőn. A működő létesítmények több tízezer turistát vonzottak ide.

Mi mindarra a megyeimázsra, amit a Visit Hargita jelent, ráépítettük a családbarát szolgáltatás tanúsítványt. Ezeket a helyeket kiemeltük és egy magasabb szinten népszerűsítjük. Emellett tavalytól dedikált éveket tartunk a turizmusban, idén pedig az egészségturizmusra koncentrálunk. Mindhárom kistérségnek, Csíknak, Gyergyónak és Udvarhelynek is van egy nagyon kimagasló húzóereje: Tusnádfürdő, Borszék, illetve Parajd, amire akár Európa-szinten is egyedi turisztikai szolgáltató csomagot lehet építeni.

Meggyőződésem, hogy Székelyföldként desztináció tudunk lenni. Nagyon sok apró desztináció van Székelyföldön, amelyek önálló sejtekként nagyon jól működnek, de mindezek összegeként egyelőre még nem vagyunk egyetlen turisztikai desztináció.

Felmérések szerint 140 ország turistaforgalmát tekintve Románia a 40–46. helyen van, a szomszédaink mind megelőznek. Magyarország is, pedig Romániában látszólag sokkal változatosabb és gazdagabb a kínálat, mint ott. Amiben jók vagyunk, az egyrészt az ár-érték arány a turizmusban, másrészt a változatos turisztikai kínálat, illetve a közbiztonság. Gyengék vagyunk a turisztikai szolgáltatások minőségében és diverzifikációjában, az állam keveset fektet be a turisztikai infrastruktúra vagy az országimázs építésébe.

Romániába 2019-ben 2,5 millió külföldi turista érkezett, többségük Németországból és Izraelből, a koronavírus-járvány után azonban ez rendkívül visszaesett, a Németországból érkező turisták száma például megfeleződött, tavalyra alig másfél milliót értünk el. Az állami népszerűsítés alig létezik: nem képviseljük az országot Európa legnagyobb szakkiállításán, Berlinben, de itthon sem.

Németországban a belföldi turizmus mintegy 240–250 milliárd eurót generál, ebben a tekintetben Románia kilencedik az Európai Unió­ban tízmilliárd euróval. Ugyanakkor utolsók vagyunk abban, hogy egy állampolgár mennyit költ egy évben turisztikai szolgáltatásokra (a mintegy ötszáz euró tizede annak, amit például Németországban vagy Ausztriában elköltenek). Ebből is látszik, hogy Románia, azon belül Székelyföld nagyon kicsi ahhoz, hogy betörjön a nemzetközi piacra.

 

Apró adottságok

Sófalvi Szabolcs: Maros megyében is érződik a növekedés, mintegy huszonöt százalékkal több volt a turisták száma tavaly, mind azelőtt. A turisták zöme Erdélyből, Romániából, Magyarországról, Németországból, Ausztriából, illetve Izraelből érkezik. Az infrastrukturális fejlesztések elindultak, Marosszentgyörgy esetében is, és nem csak víz-csatorna-utak tekintetében. Természeti adottságaink nem annyira változatosak, mint Székelyföld más területein, de van sós vizünk. És olyan apró adottságokat is megpróbálunk értékesíteni, mint azt, hogy Európában nálunk van a legnagyobb és legértékesebb bikafarm. Minden évben van egy bikakiállítás, amelyre az országból több száz tenyésztő érkezik, aki ide ellátogat, nagyon meglepődik, és persze egyéb szolgáltatást is igénybe vesz. De a mi településünkön van a világ legdrágább kutyája, egy 350 ezer eurós tibeti masztiff, így például a kutyaturizmus is nagyon vonzó tud lenni.

Ugyanakkor nagy hangsúlyt fektettünk a bicikliturizmusra, a legtöbb bicikliútra vonatkozó pályázatot mi nyertük, a három szakasz összesen 50 kilométer megépítését jelenti. Azért látunk ebben nagy potenciált, mert közel van Marosvásárhely, rengetegen jönnek, de ott van Szováta, Segesvár turisztikai vonzereje. Felmérést végeztünk, hogy mi érdekli a turistákat, és ezek az apró dolgok, mint a bikafarm vagy az állatsimogató, vagy az egykori Apor-telek borai, vagy éppen a hagyományos sószállítás eszközeinek és módszereinek bemutatása, amelyeket a bicikliutak mentén akarunk kiépíteni, előkelő helyen voltak. Ezt kívánjuk erősíteni, és úgy látjuk, hogy az az előítélet, hogy Maros megye nem Székelyföld része, kezd eltompulni. És jönnek a román turisták is.

Bodor János, Ferencz Csaba

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
A megyei önkormányzati választásokon mely párt tanácstagjelöltjeit támogatja?













eredmények
szavazatok száma 1868
szavazógép
2023-08-09: Szabadidő - :

A nap fotója

2023-08-09: Elhalálozás - :

Elhalálozás