A Kovászna Megyei Ipari és Kereskedelmi Kamara összeállította szokásos, Háromszék gazdaságának tavalyi teljesítményét összegző statisztikáját. A korábbi évekhez viszonyított változásokat az adatok összehasonlításából olvashatjuk ki. Mindezt Édler András György elnök az októberre tervezett gála előtt sajtótájékoztatón ismertette, egyben néhány lehetséges magyarázatot is adva a változások, elsősorban a bővülés mögött húzódó okokra.
Réty az élen
Mint ismeretes, a kamara az adóhatóságtól kapott információk alapján, jól meghatározott módszertan szerint állítja össze értékelését. Háromszéken a tavalyi esztendőben 5444 cég adta le zárómérlegét, a mérete alapján 90 százalék (4925) mikrovállalkozás, a kisvállalkozások valamivel több, mint nyolc százalékot tesznek ki (446), 63 közepes és 10 nagyvállalat működik, illetve van bejegyezve a megyében.
A mintegy öt és fél ezer cég éves üzleti forgalma összességében meghaladta a 11 milliárd lejt, bruttó nyereségük pedig az egymilliárdot, és összesen 26 490 alkalmazottat foglalkoztattak.
A korábbi évhez viszonyítva ezek a számok meglepően magasak – fogalmazott az elnök –, hiszen mind a négy mutató tekintetében növekedés, sőt, kettőnél jelentős növekedés mutatkozott. Miközben a mérleget leadó cégek száma 370-nel növekedett (több mint 7 százalékkal), az itt foglalkoztatott alkalmazottak száma pedig 367-tel (1,4 százalék), addig az üzleti forgalom több mint egyharmaddal (38,96 százalék), a bruttó profit pedig több mint 45 százalékkal (45,67) bővült. Ilyen arányú növekedésre régóta nem volt példa, mindez úgy, hogy a járvány okozta visszaesést már tavaly sikerült lefaragni, és a makromutatók tekintetében a megye gazdasága növekvő pályára lépett.
Az elnök szerint a jelentős növekedés mögött azonosítani lehet néhány okot. Egyik az infláció, hiszen az adatok abszolút értékben mutatják a teljesítményt, az inflációt, amely két számjegyű volt, nem veszik számításba. A másik lehetséges magyarázat szerint a kereskedelem jelentős súllyal van jelen a statisztikában, a forgalom valamivel több, mint 29 százalékát adja, a raktárkészletben lévő árut, amelyet még az infláció előtt vásároltak a cégek, szintén az infláció miatt sikerült nagyobb áron értékesíteni. De talán a leglényegesebb különbség, hogy 2021 végén a HS Timber társaság (közismertebb nevén a rétyi fafeldolgozó üzem) háromszéki telepére helyezte központi székhelyét, vagyis a vállalat éves teljesítménye először jelenik meg egész évre a megyei statisztikákban. Ez pedig nem kevés, hiszen nagy cégről van szó, melynek üzleti forgalma meghaladja az egymilliárd lejt (vagyis az egész megye üzleti forgalmának a tíz százalékát adja), bruttó profitja pedig közel 70 millió lej (ez mintegy hat százaléka a Háromszéken megvalósított nyereségnek), amivel a megye legeredményesebb vállalata lett.
Nyereségráta
A rétyi fafeldolgozó megjelenése a statisztikákban egyéb érdekes változásokat is hozott. Egyrészt mind az üzleti forgalom, mind a profit tekintetében növekedett a nagyvállalatok súlya, előbbi esetében az általuk lebonyolított forgalom megduplázódott 2021-hez képest, míg a nyereség megnégyszereződött.
Még szemléletesebb a változás, ha a több ezer mikrovállalkozás és a tíz nagyvállalat üzleti forgalmának a módosulását nézzük, hiszen míg 2021-ben ez a szám csaknem egyforma volt (százalékos arányban az összforgalom 20–20 százalékát adták), addig tavaly a legkisebbek – bár számuk 369-cel növekedett – valamivel kevesebb, mint 18, a nagyok pedig a forgalom 28,25 százalékát bonyolították le.
Mi több, a profit tekintetében is jelentős változás történt, hiszen annak ellenére, hogy a kicsik még mindig arányaiban több profitot termelnek (nyereségességük átlaga magasabb), mint a nagyok, az olló zárul. 2021-ben ugyanis e két mutató között több mint 34 százalékpont különbség volt (a mikrovállalatok a profit 37,94, míg a nagyvállalatok csupán 3,68 százalékát adták), addig tavaly e két arány között a különbség 12 százalékpontra csökkent (előbbi 32,8, utóbbi 10,13 százalék volt). Egyébként a másik két kategória, a kis- és középvállalatok teljesítményét mutató arányok nem változtak lényegesen.
A kamara elnöke úgy véli, hogy éppen a fafeldolgozó magas nyereségrátája az, amely ezeket a változásokat meghatározta, ami az egy alkalmazottra számított nyereségrátában is megmutatkozik. A nagyvállalatok esetében ugyanis ez utóbbi mutató megnégyszereződött (2021-ben még az egy munkavállalóra eső nyereség 1282 euró volt, tavaly már 5415 euróra ugrott), míg a többi kategóriában a változás – bár szintén növekedett – csupán mintegy 6–8 százalékos.
Ágazati és területi megoszlás
Az adatok természetesen mutatják a főbb ágazatok teljesítményének a változását is. Eszerint az ipar üzleti forgalomban nem, de profit tekintetében jelentősen bővült. Míg előbbi vonatkozásban a forgalom mintegy 12 százalékát adja továbbra is, addig a profit több mint 42,5 százalékát, míg egy évvel korábban ez az arány nem érte el a 35 százalékot. Úgy is fogalmazhatunk, hogy minden más ágazat arányaiban „teret veszített”, legnagyobb mértékben pedig a kereskedelem. Hasonló a megvalósított profit ágazati eloszlásban is, bár itt a változások kisebbek, sőt, árnyaltabb a kép, hiszen csupán a kereskedelem és a turizmus esetében csökkent az arány.
A területi megoszlás „versenyében” továbbra is magasan Sepsiszentgyörgy vezet mind a forgalom, mind a profit mintegy 43–42 százalékával, ám az is látszik, hogy ez az arány 2021-hez képest némileg csökkent, de nem a többi város növekedése miatt – hiszen ott mindenik, bár abszolút értékben jobban teljesített, egymáshoz viszonyított arányokban csökkent –, hanem a vidék előretörésével. Ezt egy adat támasztja alá: míg a vidéki vállalkozások 2021-ben a megye gazdaságának 25,20 százalékát adták, addig tavaly ez az arány 31,45 százalékra módosult. A városoknál Sepsiszentgyörgy után a sorrend továbbra is Kézdivásárhely, Kovászna, Bodzaforduló és Barót.
A kamara a turizmus tekintetében külön számításokat tett közzé. Eszerint az ágazat a maga 2,32 százalékával megőrizte az utolsó előtti, vagyis hatodik helyét, abszolút értékben a forgalom és a profit tekintetében 28, illetve 40 százalékkal tudta növelni teljesítményét.
Top 10
Az előbbiekből is látszik, hogy a legeredményesebb tíz háromszéki vállalat rangsorában egy jelentős változás történt. Élre tört a teljes nevén HS Timber Productions Reci Kft. mind a forgalom, mind a nyereség tekintetében, a Baróton bejegyzett Fabrica de lapte Brașov cég pedig a forgalom tekintetében a második helyre szorult, míg a profit szerint harmadik (2021-ben a nyereség alapján nem volt az elsők között) Dunapack – bár veszteséget jelentett a forgalom szempontjából – a harmadik. További sorrend: Bertis, Covalact, Nexxon, Walor, Zarah Moden, Hope Speed és Valdek, vagyis hat ipari vállalat, két kereskedelemben és egy-egy szolgáltatásokban és építkezésben érdekelt cég. A profit szerint második a Bálványos Resort, harmadik a baróti tejgyár, majd a Combridge, Walor, Viastein, Imperial Hotel Management, Baumeister, HCR és Bertis a sorrend.
Ami az alkalmazottak számát illeti: az első tíz vállalat összesen 4356 munkavállalót foglalkoztat, vagyis azok valamivel több, mint 16 százalékát, a legtöbb alkalmazott, 715 a Zarah Modennél dolgozik. (Fontos hozzátenni, hogy a megye legnagyobb foglalkoztatója, az Autoliv nem Háromszéken van bejegyezve.)
Általános megjegyzések
A vázlatosan közölt statisztikai és összehasonlító adatok természetesen nem tükrözik a gazdasági folyamatok egészét. Az egyéni vállalkozások tekintetében például nincsenek teljesítményadatok, a kamara elnöke szerint a különböző kategóriák a gazdaság mintegy tíz százalékát adhatják, vagyis a 11 milliárdos forgalomhoz még mintegy egymilliárd hozzátehető. Ugyanakkor jelentősen torzíthatja a képet, hogy nem minden cég adja le a zárómérleget vagy nem kerül be időben a forrásul szolgáló adatbázisokba.
Mégis, összességben elmondható, hogy Háromszék gazdasága bővülő pályára állt, s bár még mindig szerkezeti problémákkal küszködik – ágazati eloszlás, a mikrovállalatok hangsúlyos jelenléte stb. –, ha az egyéb konjunkturális tényezők nem befolyásolják lényegesen, idénre is további bővülés várható.
