Novák Katalin kijevi útjáról elmondta: mivel háborús országba látogatott, nem érte meglepetésként a légi riadó, de „szokatlan érzés volt lemenni egy bunkerbe.” A Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársai egy applikáción keresztül követték a légi riadó alakulását – tette hozzá. Az óvóhelyen töltött idő alatt a moldovai miniszterelnökkel országa európai uniós csatlakozásáról beszélgettek. „Felhívtam a figyelmét, hogy bár számunkra fontos Moldova és Ukrajna uniós tagjelölti státusza, ez nem hátráltathatja a már régóta várakozó nyugat-balkáni országok csatlakozását” – közölte, és kiemelte, hogy a később csatlakozottaknak „minden esetben többet kell letenni az asztalra, mint az alapító tagoknak”. Közölte azt is, hogy a finn miniszterelnök megköszönte NATO-csatlakozásuk magyar támogatását.

Novák Katalin beszámolt arról, hogy most először tárgyalt „hosszabban és négyszemközt” Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, aki megköszönte az eddigi magyar segítséget és a kárpátaljaiak helytállását. A beszélgetésen Novák Katalin hangsúlyozta: a két ország kölcsönös érdeke, hogy a Kárpátalján élő mintegy 150 ezer magyar kisebbség tagjai teljes körűen tudják gyakorolni kisebbségi jogaikat. „Nem rejtettem véka alá, hogy ebben a tekintetben most már érdemi előrelépésre van szükség” – jelentette ki.

Állítása szerint megállapodtak az ukrán elnökkel abban, hogy érdemi és konkrét lépéseket tesznek a kárpátaljai magyarság érdekében. „Nem szóvirágokra van szükség. A Magyarországon élő ukrán kisebbség tagjai nagyon kiterjedt jogokat élveznek, és ez így van jól” – rögzítette, megjegyezve: az ukrán elnök azt mondta, hogy amit az ukrán kisebbség tagjai megkapnak Magyarországon, azt készek megadni a magyar kisebbség tagjainak is Ukrajnában. Novák Katalin kiemelte: a Zelenszkijjel folytatott tárgyalása kendőzetlenül őszinte volt és nyíltan beszéltek a problémákról.

Felhívta a figyelmet, hogy „Európa és Magyarország közelebb van a háborúhoz, mint sokan gondolnák”. „Most bekopogtatott a véres valóság” – jelentette ki, majd elmondta: a háború nemcsak az ukránok életét dúlta fel, hanem – ahogy Ferenc pápa fogalmazott – „behozta a konfliktust az otthonainkba is”. A magyar emberek érdeke, hogy Magyarországot ne érje utol ez a könyörtelen pusztítás. Novák Katalin azt mondta, tárgyalóasztalhoz kell ülni, mert nem lát olyan katonai megoldást, amely a hosszú távon fenntartható békéhez vezetne.

Novák Katalin a Ferenc pápánál tett vatikáni látogatásáról is beszámolt, kiemelve: a legfontosabb kérdés az volt, hogyan tudják a békevágyat felébreszteni azokban is, akik távolabb élnek a konfliktustól. „A szentatya a nők, a női vezetők szerepét kiemelten fontosnak tartja” – mondta az államfő, hozzátéve: Ferenc pápa személyesen is számít rá a béke előmozdításában. A köztársasági elnök szerint az ötvenperces audiencián a háború kihívásai mellett a hagyományos családi értékek szerepéről is beszéltek Ferenc pápával, aki azt kérte tőle, minden lehetséges fórumon és minden rendelkezésre álló eszközzel álljon ki továbbra is a hagyományos családi értékek mellett.

Az államfő kitért arra is, hogy vatikáni látogatása után – nem hivatalosan – találkozott Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel is Rómában. „A lényegi kérdésekben egyetértünk: az illegális migrációt veszélyforrásnak tartjuk, és kiállunk a hagyományos családi értékek mellett. Azt is tudjuk: a keresztény kultúra védelme nélkül hosszú távon nincs jövőnk” – fogalmazott, hozzátéve: Melonival az uniós forrásokhoz való hozzájutásról is beszéltek. Novák Katalin úgy vélekedett: Magyarország számára is lehetőség, hogy Olaszországnak olyan miniszterelnöke van, „aki barátként, szövetségesként tekint ránk”.