Leszögezte: Romániának a belső határellenőrzés nélküli övezetben a helye, hiszen „közvetlenül és kitapinthatóan” hozzájárul az unió biztonságának erősítéséhez. A továbbiakban Iohannis Oroszország elszigetelését és megbüntetését szorgalmazta, és Románia megingathatatlan szolidaritásáról és támogatásáról biztosította a megtámadott Ukrajnát. Felidézte, a háború kezdete óta Románia 5,7 millió ukrán menekültet fogadott, nagyszabású nemzetközi humanitárius segélyek célba juttatásában vett részt, és 22,5 millió tonnányi ukrán mezőgazdasági termék tranzitját segítette elő. Románia továbbra is anyagi, politikai és szakértői támogatást nyújt a háború következményei által sújtott Moldovának, ugyanakkor prioritásai közé sorolja, hogy az EU döntést hozzon az Ukrajnával és Moldovával folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdéséről.

Iohannis úgy értékelte, hogy a vilniusi NATO-csúcson Románia elérte célkitűzéseit, és a román polgároknak sosem volt a történelem során erősebb biztonsági garanciájuk, mint most, amikor a NATO stratégiai fontosságot tulajdonított a Fekete-tenger térségének és a Romániát érintő bármely potenciális fenyegetésre megfelelő válaszokat dolgozott ki. Románia továbbra is azon van, hogy maga is a „biztonság és jólét valódi szolgáltatója” legyen a Fekete-tenger térségében.

Az államfő az Egyesült Államokkal fenntartott stratégiai partnerség elmélyítését és kiterjesztését is a román diplomácia feladatai közé sorolta, és európai partnereivel is szorosabb kétoldalú kapcsolatokat szorgalmazott. Iohannis szerint Romániának elsősorban Németországgal, Franciaországgal, Spanyolországgal, Olaszországgal, az Egyesült Királysággal, Lengyelországgal, Törökországgal, Görögországgal, Bulgáriával, Portugáliával, Belgiummal, Magyarországgal és a balti államokkal kell Európában szorosabbra fűznie kétoldalú kapcsolatait.