Mit jelent egy táj? Semmi esetre sem azt a vidéket, amit egy-egy közigazgatási egység határai foglalnak egy ernyő alá. A természet közelében élő ember szélesebbnek érzi a tájat-tájékot, mert ha valamit nem tud pontosan meghatározni, akkor sem mondja, hogy nem tudom, hanem megnevez egy közeli tereptárgyat, sziklát, jeles erdőnevet vagy éppen egy forrást, s rájön a kérdező: tudom, hol van, ez tehát a lazábban megfogalmazott amolyan székely vidéki tájnév is.
A Mikók erdeje
A mi esetünkben Málnás tájéka valamikor sokkal szélesebb, hosszabb, terjedelmesebb volt, mint most. Mondhatni lakatlan vidék volt ez, az Olt völgyén fel a Tusnádi-szorosig a gidófalvi Oltfej kapujától felfelé összeszoruló erdős övezetben. Azt lehetne mondani, hogy a Mikók erdeje később népesedett be, mert Málnás kivételével Mikóújfalu–Sepsibükszád környékét az erdővagyon, az erdőkitermelés tette népessé, a kiterjedt bükkerdők szolgáltatták a Mikó és Mikes családok alapította üveghutáknak a kvarc-tartalmú nyersanyag megolvasztásához nélkülözhetetlen hamuzsírt, s persze az energiát: így született az Újfalusi üvegcsűr, Zsombor-telep, majd Sepsibükszád. Utóbbinak nevében is helyet kért az erdő.
Ez a tájék zsugorodott aztán össze akkor, amikor az erdőkitermelő székelység is helyet kért magának: gazdasági épületeinek, állatainak, terményeinek, legelőinek, sőt, templomainak is. Egy közös települést alkottak később mindazok, akik az ismert nevű régi kis halmazfalucskák – Gohán, Rakottyás, Almás – lakói voltak. A Mikók erdeje egyfajta rejtekhelye is volt a környék rablóbandáinak, mi több, előttük is megülték több-kevesebb időkig a bemutatott tájékot régi, elfelejtett népek: jelenlétükről régészek vizsgálta eszközeik tanúskodnak. Többek között éppen Málnásfürdő övezetében, a Fövenyes-tetőn tártak fel újkőkori erődített telepet, egypár ezredévvel későbbről, de majd’ kettővel mielőttünk az oltszemi római katonai tábor jelenléte bizonyítja, hogy az Olt völgyén kellett haladnia római útnak.
Községháza
A mesék világa: Herec vára
Most már kissé többet tudunk erről az Olt-völgyi várról, még mondája is van, de azt, hogy nevének mi az eredete, még mindig nem ismerjük, s legyen a nyelvészeké a feladat, hogy megoldják ezt a rejtélyt. Herec várát az irodalomban Mikóvár néven is megtaláljuk. Talán érthető, mert ezzel a várral egy időben és azt követő századokban a Mikó família is tehetősebb családként foglalta ezt a vidéket. Herec romjait láthatták még állni nagyapáink, szép-nagyapáink a hegy tetején. Mikóvár néven az oltszemiek emlegetik, mert ismert a szájhagyomány, hogy falait a zsarnokként emlegetett gróf Mikó Miklós (1783–1839) bontatta le, „s állítólag abból emelte kastélyát és az azt övező kőből való várkerítést. Kövein ma is látni lehet az azokra rásült forrómész-réteget”.
A kenyér alakú Herec-tető eléggé meredek lejtővel hajlik le az Olt keskeny árterületére. Magassága 706 méter. A Székely Nemzeti Múzeum régebbi munkaközössége több alkalommal igyekezett pénzalapot szerezni a helyszín régészeti feltárásához. A központiak nem voltak adakozóak, különösen, ha középkori várak ásatásairól volt szó. Mintha Herec esetében valamelyes sejtelem élt volna bennük. Végül 1976-ban megtört a jég, alkalom nyílott a feltárásra, s az engedély mellé pénz is került a munkálatokra.
Hat hosszú kutatóárokkal vágták át a vártetőt. Az egyik sáncból kora vaskori kerámia került elő, de egy olyan réteg mélyéről, amit a várfal alapozásakor hordtak reá későbbi korok várépítői. Ebből következik, hogy a székelység letelepedése előtt telephelyéül használta már ezt a kiválóan védhető hegytetőt az itt élő ember. Az ásatások eredménye végül igazolta az előérzeteket: a tetőn egy tojásdad alakú, mészhabarccsal épített kora-középkori vár nyomaira bukkantak a régészek. Falainak vastagsága 2 méter volt, délkeleti részén kapubástya állt. Az erődítményt kettős vársánc és „földgátony” övezte. Ez csak a nyugati peremen hiányzott, ahol annyira meredek a hegyoldal, hogy azt árok nélkül is könnyen lehetett fentről védeni. A négyszög alaprajzú kapubástya falainak vastagsága 2,5 méter volt és kőpillérek támasztották. Középkori járószintjéről, a törmelékréteg alól II. András (1205–1235) magyar király ezüst dénárja került elő. A Bánk Bán-béli Gertrud férjét II. Endre néven is ismerjük, nevéhez fűződik a német lovagrend, majd a szászok betelepítése a Barcaságra. Nézze csak meg Petőfi Bánk bán című versének első három szakaszát az olvasó, hogy meggyőződjön az akkori eseményekről és körülményekről!
Szotyori Angéla polgármester
A vár építési idejét az éremlelet alapján így a XII. század végére, a XIII. század elejére helyezik. Itt megtelepedett őseink kivágták az erdők egy részét, kellett a téli tüzelő és az építőanyag, kellett a legelő, nem voltak ők igazából várlakó népek. S mert eléggé szerény hagyatékot eredményezett az ásatás Herecen, jobb ha mi a szájhagyománynál maradunk.
Mihály Zoltán (1893–1960) gidófalvi tanító lejegyzett egy úgynevezett mondát Herecről is. „Herecet törpe óriások építették. Temérdek kincseiket a pincékben rejtették el, melynek ajtaját állandóan őrizték. Egyszer arra tévedt egy pásztorfiú és véletlenül beesett egyik pincébe, ahol egy csapat törpe óriás éppen lakmározott, ivott-evett. Őt is az asztalhoz hívták, kínálták. Meglátta a hordókba felhalmozott temérdek kincset, meglepetésében beszélni sem tudott. Annyit mondott: én Istenem, hova keveredtem!? A gyanakvó törpeóriások felbőszültek, megragadták, kihajították az egyik várpince ablakán, messze az erdő szélén félholtan rogyott össze. A régiek azt mesélték, hogy amikor a fiúból már meglett ember és öregember lett, ijedtében még akkor is tagadta, hogy vele történt volna meg ez az eset.”
Balla Barna református lelkipásztor
A tájék lassan népesedett be
Málnás régi református templomából nem maradt fenn emlék, de van adat, ami azt bizonyítja, hogy volt a mai templom környékén-helyén egy régebbi is. Újjáépítését 1855-ben kezdték el, Benkő János papsága idejében. „Az épülettől távolabb álló harangtorony arra enged következtetni, hogy a régi épületet várfal övezte, s a mai torony annak egykori kapubástyájára épült” – írták a História Domusban. Arról beszélt a régebbi szájhagyomány is, hogy a reformáció előtti időkben volt itt egy régi kolostor, egy szerzetesrend. A protestáns vallás itt is a reformáció győzelmeként jelenhetett meg, jó volna pontosabban tudni, hogy mikor?
A református templom melletti temetőben nyugszik Tőkés József (1884–1951) málnási református esperes-lelkész – Tőkés László volt Királyhágó-melléki református püspök nagyapja –, aki 42 éven át pásztorolta ezt a gyülekezetet. Az 1916. esztendőt követő interbellumi időszakban megváltozott román oktatási törvények láttán, a vagyonnal rendelkező eklézsia alapjaiból felekezeti iskolát építtetett, hogy a falu gyerekei magyarul tanulhassanak. Az épület rehabilitálása felénél tart – nyilatkozta Balla Barna málnási lelkipásztor. Az utókor így mellszobor állításával emlékezett lelkészére, melyet Tőkés László jelenlétében avattak-szenteltek a református lelkészi lakás előterében (Vargha Mihály alkotása, 2016). Az esperes nevét felvette a helybeli általános iskola.
Háttérben a fürdő két működő forrása
Ebben a temetőben van síremléke Semsey Tamás (1798–1900) negyvennyolcas tüzérszázados feleségének, málnási Imreh Honorátának. A földbirtokos Imreh családban szeretettel fogadták azt a tüzérszázadost, aki többek között résztvevője volt a Sepsiszentgyörgy melletti Epres-tetői ütközetnek. „Sárospatakon Kossuth Lajos iskolatársa volt – véli tudni Szinnyei József. – Málnáson gazdálkodott és 50 éves korában állott be honvédnek és Gábor Áronnal küzdött a szabadságharcban. Vitézségi érmet is kapott. Szabadkán halt meg 1900. szeptember 15-én 102 éves korában, ahol kellő dísszel temettette el a város”. Semseyné sírkövét a kolozsvári Házsongárd Alapítvány támogatásával restaurálták – hangsúlyozta a lelkipásztor. (Felirata: „1867. IMREH HONORÁTA Semsey Tamásné ide temettetett éltének 58, férjezésének 32 esztendejében Február 19. Hű nő. Anyák legjobbika, szorgalmatos, munkás, fáradhatatlan gazdasszonyok egyike. Béke porainak. Örvendj hótt feleség, férjed jő hamar.” A sors úgy adta, hogy ne teljen be az ígéret: a negyvennyolcas tüzértisztnek még bő három évtized adatott e földön.
A málnási katolikusok 1887-ben építettek templomot, védőszentje Szent Mihály, már készülnek a templombúcsúra, jelezte Gábos Zoltán plébános. Harangtornyában egy Apoldában öntött, acélharang-különlegesség látható 1926-ból. A templomban található az első világháború hőseinek emlékműve is. Málnás jeles szülötteiként említjük Málnási Lászlót, aki gróf Bethlen Kata udvari papja volt, Bartók Györgyöt (1845–1907), Erdély református püspökét, egyházi írót, szerkesztő és tankönyvírót, Balogh István (1880–1981) írót, színműírót. Itt született Fazakas János (1910–1970) kolozsvári ortopéd professzor, orvosi szakíró és egyetemi tanár, Mihály Zoltán (1893–1960) református kántortanító, autodidakta régész és helytörténész, a sepsibesenyői születésű Páll Sámuel (1925–2017) református igazgató-tanító, egykori úzvölgyi világháborús veterán.
Gábos Zoltán plébános
Romjaiból feléledő Málnásfürdő
Végre beindul a településfejlesztés rég megálmodott folyamata – tudtuk meg a fejlesztési munkálatokat patronáló cég vezetőjétől és Gáj Nándortól, a sepsiszentgyörgyi művészeti népiskola igazgatójától. Az Országos Beruházási Társaság rábólintott arra a jelentős értékű fejlesztési dokumentációra, melynek célja az egykori Olt Szálló épültének felújítása, korszerűsítése és bővítése, egy balneológiai és turisztikai szakembereket kiképző központ létrehozása, ami úgymond a málnásfürdői településfejlesztés első, kezdeti lépése lesz. Ezt követné majd a felette leromlott állapotban levő fürdőtelep újjáépítése (gyógyforrások, mofetta, medencék, kezelőbázis stb.), amely Kovászna Megye Tanácsa és Málnás község közös tulajdonában van.
A fürdőtelep régi neve Málnási-bugyogó volt, és a XIX. század derekán a málnási Imreh család tulajdonát képezte. Többször emlegetett történet, hogy amikor a feredőhely tulajdonosa, Imreh Honoráta feleségül ment Semsey Tamás tüzérszázadoshoz, a Málnási-bugyogót a környékbeliek elkeresztelték, új neve Semseyné bugyogója lett! A tulajdonos asszony eladta a birtokot 1873-ban. Fürdőbirtokosság alakult Ötves Pál gyógyszerész vezetésével, akitől Herepei Károly vette át a fürdő és a gyógykezelés ügyét. 1891-ben meleg fürdőt, 1899-ben szénsavgyárat létesítettek, a Siculia fúrásból nagy nyomással feltörő szén-dioxidnak a sűrítésére, 1904-től pedig megindult az ásványvizet palackozó üzem. 1907-ben megalakult a Siculia Rt., ami átvette a fürdőt s a palackozót. Fontos itt megemlíteni azt, hogy a Siculia fúrásból langyos szénsavas borvíz jött a felszínre, sejtem, hogy itt is egy olyan langyos borvíztelep lapul a mélyben, mint amit a sepsibükszádi fúrással tártak fel.
III. Károly udvarán
Málnásfürdőn meglátogattuk id. Sala Jánost (sz. 1939), aki a hely történetének adatokkal-fényképfelvételekkel dokumentált, legavatottabb ismerője, az ő személyét kell megkeresnie annak, aki felvállalná Málnásfürdő semmiképpen sem könnyű kismonográfiája ipartörténeti részének összeállítását.
Jelenleg az Ilona-, a Mioara- és a Főkút működik. A híres Mária-forrás alkalikus gyógyvizét a brassói székhelyű Orwell Kft. palackozza, sajnos megyénkben nem kapható kereskedelmi forgalomban. A fürdőtelep forrásaiban jelentős mennyiségű vas-ion található, konyhasó, nátrium-bikarbonát. Ivókúrában a májbetegek utókezelésében ajánlották, emellett gyomor- és bélbántalmak gyógyítására is.
Málnásfürdő nem szűkölködik látnivalókban. Központjában turulmadaras emlékmű található. Állíttatta a helyi RMDSZ, készült a magyar honfoglalás 1100. esztendejének emlékére. Málnásfürdőn három felekezet él és tevékenykedik. A református leányegyházközség 1952-ben épített imaházat magának. Haranglábján az elnéptelenedett maros-solymosi gyülekezet 1857-ben öntött Hőnig-féle harangja kong, beszolgáló lelkipásztor tiszteletes Balla Barna málnási lelkész. A római katolikusok kápolnája 1969-ben épült. Harangtornyában egy igen ritka Horner-féle harang található 1840-ből. Ezt a neves seprősi Czárán család felszámolt temetkezési kápolnájából vásárolták meg – emelte ki Gábos Zoltán helyi plébános. 1993-ban bizánci kupolás ortodox templom is épült, amolyan zarándokhely, ahová a helybeli pap engesztelő imáiért messzi földről özönlenek a hívő görögkeleti vallásúak, védőszentje Nagyboldogasszony.
Zalánpatak, ahol megpihen a história
Málnásfürdőről egy 8 kilométer hosszú, erdős hegyvonulaton átvezető kavicsozott úton juthat át az egyre növekedő lélekszámú kíváncsi látogató a Baróti-hegység rejtett völgyében elterülő falucskába, ahol megpihent a történelem: természetes környezet, nyugtató szélárnyék, gyógyvízforrások, gyógygázfeltörés s a Préda Barna falumúzeumában és írásaiban megszólaló történelem. Ez a település Zalánpatak, ahol a nagyvilág zaja közepette is meg tud pihenni a história, és ahol még Károly brit király is jól érzi magát.
Itt, az egyedmezei erdőkben alapított üveghutát a XVII. század derekén a gróf Kálnoky család. Az utód gróf Kálnoky Tibor vendégházat nyitott helyben, s szomszédja nem más, mint az említett III. Károly brit uralkodó, aki koronázása után is meglátogatta a falut és saját rusztikus vendégházát. A hely ásványvizeit, mofettáját budapesti mofettabarát csoporttal látogattuk meg a nyáron, ekkor tettük tiszteletünket Károly király vendégházának udvarán is.
A népesség arányában és a lehetőségeket kihasználva indult meg a három településből álló Málnás község közművesítése, melynek állásáról Szotyori Angéla polgármestertől érdeklődtünk. Bővíteni akarják az ivóvízhálózat hozamát, van még egy tartalék fúrás Málnáson, amire geológiai tanulmányt rendeltek. Felújításra vár a régi szennyvízhálózat – az átemelők, a szűrőállomás –, s bár az Aquacov Egyesület tagja a község, a munkálat kivitelezését elnapolta az egyesület. Igény van a gázhálózatra is, bevezetésére pályázatot tettek le a Saligny-program részeként. Mindkét településen tucatnyi utca aszfaltozása várja a közbeszerzést, Zalánpatakon nem aszfaltoznak, a falu főútját kockakövezni fogják. A művelődési otthonokat felújították, a málnásfürdőit cserélni akarják, találtak is erre alkalmas ingatlant. Málnáson és a fürdőtelepen iskolai sportbázisok készülnek – adta hírül Kovács Attila igazgató, hozzátéve: Málnáson községszinten felkészülve nyitották meg az új tanévet.
