PulzArtA többnyelvű, többhelyű Vida Gábor

2023. szeptember 15., péntek, Irodalom

Ízig-vérig erdélyi íróval van dolga az olvasónak, ha Vida Gábor könyveit olvassa, forgatja. A szerző azon kevesek (többek?) közé tartozik, akik hisznek a transzilvanizmusban, mi több, ki is jelentette, egyfajta egyszemélyes transzilvanizmust teremtett meg. Tájait, legyen az város, falu, erdő, mező, belakja, alaposan meg- és kiismeri, majd pennahegyre tűzve papíron adja vissza ízét, zamatát, örömét, baját.

És Vida Gábornak erre van is lehetősége. Ez a lehetőség pedig a többfajta látásmódból áll, hiszen a szerző Kisjenőn, Arad megyében született, gyermekeskedett, iskoláit Kolozsváron végezte, vakációit Erdővidéken töltötte, majd Marosvásárhelyre költözött, ahol a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztője, majd főszerkesztője lett. Ez a sokfelé való látás azt eredményezte, hogy könyveiben ritka jól tudja ábrázolni az erdélyi valóságot. Azt a valóságot, melyhez hozzátartozik a magyar, román, szász, cigány, sváb, zsidó stb., vagyis többszáz éve annyira sokszínű, hogy az már-már megírhatatlan, pedig próbálkozás akad rá bőven, elég itt Tamási Áronra gondolni, de ő „csak” a székely valóságot fogalmazta meg (Bálint Tamás, Nagy István a kolozsvárit, Szilágyi Domokos azt az elévülhetetlen, megfoghatatlan metafizikait, Bogdán László éppenséggel a sepsiszentgyörgyit).

Legújabb regényének, a néhány hónapja megjelent Senkiháza. Erdélyi lektűr első kiadása már elfogyott. Nem csoda, bizonyos értelemben a Senkiháza egy trilógia része, az Ahol az ő lelke (Magvető Kiadó, 2013, 2019), és a nagyon sikeres Egy dadogás története (Magvető Kiadó, 2017) erős előzménye, folytatása, az erdélyi világ egy másik szeletének megmutatása. Az Ahol az ő lelke a trianoni világ körül forog, az akkori erdélyi történésekkel néznek szembe merészen, szókimondó módon. A Dadogás jó száz évet ölel fel; az életrajzi regény egyfajta lemeztelenedés, írói szembenézés a vidai múlttal. Próbáltam írni különféle történeteket, de mindig nagyapám, nagyanyám, szüleim tolakodtak a papírra, úgyhogy az ők történéseiket kellett megírni, hogy más irányba nézhessek – vallotta az író. A Senkiházának tehát meg volt vetve az ágya, az 1936 augusztusában induló mű világa már-már fájdalmasan kiérlelt.

Kalagor Máté Namajd településére, városkájába érkezik, hogy megnézze a legkisebb Ganz-vízturbinát, esetleg meg is vásárolja, kell az az áramfejlesztéshez. Belecsöppen egy olyan erdélyi kisváros életébe, ahol a vásár a legnagyobb forgatag, a román rendőr félisten, ahogy a román jegyző is, a magyar polgármester csak dísznek van, a román király, a diktatúra meg belepi az egészet. Felüti fejét Hitler, a készülődő, majd berobbanó háború, ott a magyar katonatiszt, aki elrejtett kardjával tiszteleg a német diktátor nevében a városháza előtt, majd kirobban a háború, az általános fejetlenség. De persze van Anna-bál, a bálsági királynőségtől félő szépleány, vannak özvegyek, akik nem is annyira özvegyek… S bár ennek a világnak alkotóelemei szoros összefüggésben vannak, önmagukban mégis mikrokozmoszok. Mérnökünk feje csakis a gépezetekkel van tele, a jegyzőé politikával, és így tovább. A románnyelv-vizsga kötelező, aki nem ismeri a nyelvet, azt állásából kirúgják, illetve rúgnák, mert nincs ki helyettesítse. Törvények – és a számtalan kiskapu, akárcsak a jelenben. És persze ott a hálátlan utókor.

De ez a világ él és mozog, fél, tud gyászolni, örülni, ügyeskedik ugyan, ám társa is a másnak. Abszurd, nagyon az, de valahogy mégis létezik, akkor is, ha valahogy mindig lekési a történelmet, mert éppúgy bódult önmagától, mint attól, hogy a nagyhatalmak alig veszik tudomásul a létét. Remekül mutatja meg ezt a szerző: a mozgósításkor egyenruha van, de lőszer már (vagy még) nincs, a hadigépezetek (tank, repülő, autó, bármi) alig mozognak, védeni is alig bírnak, nemhogy támadni, de mégis veszik Erdély, egy szempontból, elnyerik Erdélyt, más szempontból, azt az Erdélyt, amely tulajdonképpen mindenkié.

A Senkiháza a klasszicizmus jegyében is született, szerzőnk bevallottan hisz a klasszikus irodalomban, egy írásnak legyen eleje, közepe, vége, vallja. Regénye ennek mentén halad, a sorjázó történetek szép ívet alkotnak, az olvasó pillanatig sem unatkozik, hanem kételkedik, fejét ingatja, nevet, sőt, felkacag, máskor elkomorodik, az erdélyi lét már csak ilyen. Ám a beteljesedés elmarad, mert ez is a transzilvanizmus.

Vida Gábor nem tartozik azon írók közé, akik évente, kétévente könyvet tesznek az olvasó asztalára. Nem csoda, az általa folyatott írásmód rengeteg kutatást, hümmögést, rácsodálkozást, felfedezést igényel, de valljuk be, az olvasónak is szüksége van némi időre az emésztéshez.

Miklóssi Szabó István

Vida Gábor Senkiháza. Erdélyi lektűr című kötetét a pulzArt kortárs összeművészeti fesztivál részeként szeptember 16-án, szombaton 18 órakor mutatják be a Tamási Áron Színház előcsarnokában. A szerzővel Miklóssi Szabó István író beszélget. 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Idén négy választást rendeznek Romániában. Melyik a legfontosabb ön szerint?










eredmények
szavazatok száma 490
szavazógép
2023-09-15: Képzőművészet - :

A csernátoni VI. IKA Képzőművészeti Alkotóműhely és zárókiállítása

Augusztus 22. és szeptember 2. között zajlott a csernátoni VI. Ika Képzőművészeti Alkotóműhely. Volt faragótáborok hangulata ébredezett a faluban, hiszen réges-rég a falumúzeum udvarát sűrű sátornegyed foglalta el, ahol az idegenből érkezők szellemi otthonra találtak, és a faragás fedőneve alatt gondolatokat cseréltek és barátságokat szőttek. Mi, az akkori csernátoni gyerekek lestük szabadabb magatartásukat és bohókás viselkedésüket, majd később bennünk is visszaköszönt az ott tapasztalt szellemi erő, amit sokan Haszmann Pali bácsiék bólintására véstek a közösségi életfára. 
2023-09-15: Irodalom - :

Senkiháza. Erdélyi lektűr (Vida Gábor)

(részlet)
Ama nevezetes vásár napján Kalagor Máté úgy néz ki, mint egy szépreményű fiatalember, aki egy amerikai filmből lép elő, sokaknak megakad a tekintete rajta, vékony bajuszt hord, mint Errol Flynn, puhakalap, szürke öltöny és kaucsuk talpú félcipő. Ő is tudja, vannak olyan nők, akik előbb a férfi arcát nézik meg és utána a cipőjét, másoknál fordított a sorrend, egyesek mindezt nyíltan, a legtöbben csak lopva, mást jelent a pillantás vidéken és mást a fővárosban. Van, ahol a nők kíváncsisága jutalom, és van, ahol átok.