Megfélemlítés Csángóföldön — Fekete Réka

2009. január 21., szerda, Közélet

A szitási (Bákó megye) plébános megtiltotta a csángó gyermekeknek, hogy a délutáni magyarórákra járjanak, a szülőket pedig azzal riogatta, hogy gyermekeik veszélyben vannak, ki tudja, mi minden történik ezeken az órákon, lehet szó szervcsempészetről, gyermekpornográfiáról és egyéb rosszról. Az eset kapcsán a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége feljelentést tesz a jászvásári római katolikus püspökségen és a bukaresti nunciatúrán.

Az elmúlt közel tíz évben a moldvai magyar oktatási program új helyszínein majdnem minden tanítónak el kellett szenvednie a kezdeti megaláztatást, az érintett szülőknek pedig a megfélemlítést. Nevezték már a sátán nyelvének a magyart, megbélyegezték a csángószövetség tevékenységét azzal, hogy kiárusítja Magyarországra a csángó gyermekeket, s bár az érintett iskolák kezdetben mindent megtettek, hogy megakadályozzák a heti három magyarórát, legtöbbet és leghatásosabban mégis a papok ártottak az ügynek. A hitüket szinte identitásuknak valló csángókat az egyház tudja a legjobban megfélemlíteni, ezúttal a szitási plébános a ministrálástól tiltotta el azokat a gyermekeket, akik magyarórára járnak. Ebben a faluban decemberben kezdődött a tevékenység, Major Emőke zilahi születésű tanító karácsonykor kezdte meg háznál az oktatást, és alig két hét múlva, vasárnap érte a kegyetlen támadás a templomban.

Annak ellenére, hogy bemutatkozásakor a pap és a polgármester is közölte: amit a gyermekekkel tesz, az illegális, és ellenpropagandát indítanak, a fiatal tanító nem számított arra, hogy ez a délutáni civil foglalkozás, ami semmilyen törvénybe nem ütközik, a mise témája lesz, és őt azzal vádolja meg a plébános, hogy a gyermekekre nézve veszélyes tevékenységet folytat, ,,lám, annyi minden történik a világban, pedofília, gyermekpornográfia", és akár ,,szervkereskedésről is szó lehet", és ,,elviszik őket magyarországi táborba, ahol ki tudja, mi történik velük".

Szitással együtt jelenleg húsz moldvai faluban közel ezer csángó gyermek tanul az iskolai magyarórákon anyanyelvén írni, olvasni, a délutáni foglalkozásokra legalább másfélszer ennyien járnak.

A legújabb megfélemlítés abban a faluban történt, amelynek községközpontjában, Szőlőhegyen a korábbi pusztinai plébános szolgál, akinek kegyetlenkedéseit már a jászvásári püspök is megsokallta, és elhelyezte a színtiszta magyar faluból.

A történtek miatt a múlt héten a huszonöt gyermekből csupán öten-hatan merészkedtek el a magyarórákra, de a tanító nem adja fel, bízik az emberek józan belátásában.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint feljut-e a mostani idényben a SuperLigába a Sepsi OSK?









eredmények
szavazatok száma 779
szavazógép
2009-01-21: Közélet - x:

Kevesebb pénzből, ha lehet, hatékonyabban (Év elején a községgazdák: Beszélgetés Daragus Attilával, Torja polgármesterével) — Iochom István

Az Aporok faluja az utóbbi négy esztendőben látványosan fejlődött, szépült, épült. A világrekordot tartó székely kapu után tavaly szeptember 11-én a százötven méteres túrós puliszkával Torja bekerült a világrekordok könyvébe. Tavaly nyáron Kováts András községvezető tizenhat év után átadta a stafétát Daragus Attila addigi alpolgármesternek, akit a múlt év legfontosabb megvalósításairól, illetve az idei tervekről és természetesen, Bálványosfürdő jövőjéről kérdeztünk.
2009-01-21: Közélet - x:

Háromszék jelesei a magyarság jelesei (A magyar kultúra napja)

A magyar kultúra napján miért ne emlegetnénk fel jeles elődeinket? Tetteikből, cselekedeteikből tanulni, e viharos korban és helyen a megmaradáshoz erőt gyűjteni — ismernünk kell múltunkat, hogy jövőt építhessünk magunknak.