Év elején a községgazdák: Beszélgetés Daragus Attilával, Torja polgármesterévelKevesebb pénzből, ha lehet, hatékonyabban — Iochom István

2009. január 21., szerda, Közélet

Az Aporok faluja az utóbbi négy esztendőben látványosan fejlődött, szépült, épült. A világrekordot tartó székely kapu után tavaly szeptember 11-én a százötven méteres túrós puliszkával Torja bekerült a világrekordok könyvébe. Tavaly nyáron Kováts András községvezető tizenhat év után átadta a stafétát Daragus Attila addigi alpolgármesternek, akit a múlt év legfontosabb megvalósításairól, illetve az idei tervekről és természetesen, Bálványosfürdő jövőjéről kérdeztünk.

Daragus Attila: Meglátásom szerint jó évet zártunk, hiszen azonkívül, hogy bekerültünk a rekordok könyvébe, tavaly indult be az iskolabusz, és minden iskolában befejeztük a központi fűtés beszerelését. Szintén tavaly fejeződött be az ivóvíz fővezetékének a lerakása Torja főutcáiban. A tervrajzokat újra kellett készíttetni, mivel az eredeti terv fúrt kutakra szólt, míg mi szabadeséssel oldottuk meg a település vízellátását. Bármi történjék a villanyárammal, nekünk akkor is biztosított az ivóvizünk. A munkálat fele készült el, idén a mellékutcákban folytatjuk a vízvezetést. Turisztikai szinten megkezdtük a borvízforrások rendbetételét, félig-meddig befedtük a Transzszilvánia borvizet, és a Szeregető borvizet levezettük az út mellé. Idén a Torja-hágói borvízforrás vagy a 18. kilométerkőnél levő Szejke-forrás következik. Önerőből nekifogtunk a községháza udvarán egy melléképület felépítésének, melyben patika, két orvosi rendelő, házibeteg-gondozó és egy napközi otthon kap helyet. Az emeleti részen, ha lesz erre igény, öregotthont szándékszunk berendezni. Az épületet korszerű, EU-s normáknak megfelelő konyhával is felszereljük, melyet a művelődési otthonban szervezendő rendezvényekhez is igénybe veszünk. A játszóterek felszerelése az idei évre maradt, a játékokat kifizettük, de a betonozás miatt tavaszig várnunk kell. Tavaly el szerettük volna kezdeni Feltorján is a ravatalozóház építését, de erre bizonyos okok miatt nem kerülhetett sor. A ravatalozót a Szent Ilona községi temetőbe képzeltük el, de az európai normák szerint villanyáram, víz, gépekkel felszerelt hűtőkamra szükséges, és ezt Feltorján nem tudjuk kivitelezni, mivel éppen ott halad el a gázvezeték, attól hatvan méterre pedig tilos építkezni. Különben az emelkedő is nagy, télen nehéz lenne kivinni a domboldalra a koporsót. Azt kell megérteniük a feltorjaiaknak, hogy részünkről nem rosszindulatról van szó. Hosszú távon gondolkodunk, és azt akarjuk, hogy legalább kétszáz évig megoldjuk a temetkezési gondokat. Idén a temetőket rendbe tesszük, járható ösvényeket alakítunk majd ki. A pallók felszerelése szintén ez évre maradt, a rajzok elkészültek, de a pallókat idén készíttetjük el. Az általános területrendezési tervet sem sikerült jóváhagyatnunk a megyei tanáccsal, de remélem, a tél folyamán erre is sor kerül. Meghosszabbítottuk a település határait, Torja Kézdivásárhely felőli bejáratánál lakóházak építésére növeltük meg a határt, Bálványos felé turisztikai, Futásfalva irányába pedig ipari övezetet jelöltünk ki. Feltorján évek óta gondot okoz a régi villanyhálózat, tavasszal fognak hozzá a régi vezeték cseréjéhez. A 322-es kormányrendelet kapcsán pályáztunk Torja szennyvízcsatorna-rendszerének megépítésére, illetve a hátralevő 2,5 km-es futásfalvi útszakasz aszfaltozására.

— Hogy állnak az erdők visszaszolgáltatásával?

— Az erdőket folyamatosan mérjük ki, csak ott nem, ahol peres ügyek merülnek fel. Az állami erdészettel nem oldódtak meg a vitáink, hiszen nem nézhetjük tétlenül, hogy a visszaadásra kerülő erdőket kitermeljék. A Romsilva vezérigazgatóját a soron következő polgármester-találkozóra is meghívtam, hogy ismertesse elképzeléseit az erdőkkel kapcsolatosan.

— Idei terveik?

—A torjai népi együttes számára hangszereket szeretnénk vásárolni. A községháza udvarán önerőből folytatjuk a már említett melléképület építését. Az új sportcsarnok a jövő hónaptól épül. A községháza külső tatarozását idénre tervezzük, termopánra cseréljük a nyílászárókat, és más színre festetjük az épületet.

— Mekkora lesz az idei költségvetésük?

— Egy dolog biztos, kevesebb pénzből fogunk gazdálkodni, az RMDSZ-es köztisztviselők már nem lesznek ott a bukaresti kormányhivatalokban, ezért is vagyok pesszimista ilyen téren. Az élet nem áll meg, megyünk előre, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy a község minél több pénzhez jusson.

— Kérem, szóljon a bálványosi és a futásfalvi munkálatokról.

— Bálványoson idén is folytatjuk a vízvezetést és a csatornázást. A központban turisztikai információs irodát létesítünk. Futásfalván a művelődési otthonnál dolgozunk tovább, padlócsempe kerül a nagyterembe, és egy konyhát is tervezünk. A faluház és az orvosi rendelő tatarozása szintén idei terveink között szerepel.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint feljut-e a mostani idényben a SuperLigába a Sepsi OSK?









eredmények
szavazatok száma 777
szavazógép
2009-01-21: Közélet - x:

Szervezetépítés központosítással (Jegyzet) — Farkas Réka

Egyelőre csak ötlet szintjén, de mind gyakrabban merül fel az RMDSZ két területi szervezetének egyesítése. Pró és kontra érvek egyaránt elhangzanak, és elsősorban az alsó-háromszékiek szeretnék beszippantani az annak idején különvált felső-háromszékieket. Tulajdonképpen belső szervezési kérdés, nem is kellene rá szót pazarolni, de az elképzelés mögött sokkal több rejlik, mint az első pillantásra látszik.
2009-01-21: Közélet - x:

Megfélemlítés Csángóföldön — Fekete Réka

A szitási (Bákó megye) plébános megtiltotta a csángó gyermekeknek, hogy a délutáni magyarórákra járjanak, a szülőket pedig azzal riogatta, hogy gyermekeik veszélyben vannak, ki tudja, mi minden történik ezeken az órákon, lehet szó szervcsempészetről, gyermekpornográfiáról és egyéb rosszról. Az eset kapcsán a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége feljelentést tesz a jászvásári római katolikus püspökségen és a bukaresti nunciatúrán.