A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Szövetség elnökével, Forró Krisztiánnal közös borsi sajtóértekezletén azt hangsúlyozta, hogy Magyarországnak érdeke a jó együttműködés, a jó kapcsolat Szlovákiával, s ezen a területen a kormány összekötő kapocsként és erőforrásként tekint a felvidéki magyarságra. „Minél erősebb ez az erőforrás, magyarul: ha van parlamenti képviselete, annál nagyobb hozzájárulást is tud adni a magyar–szlovák kapcsolatok fejlesztéséhez” – jelentette ki. „Hosszú évekig küzdöttünk a Felvidéken is a szétszabdaltsággal, amelynek politikai lenyomata is volt több párt képében. Mára azonban sikerült elérnünk azt, hogy a magyarok, a magyar erő egy pártban koncentrálódik” – tette hozzá. Szijjártó Péter ezért köszönetét fejezte ki az Összefogásból, a Magyar Közösség Pártjából (MKP) és a Most-Hídból a Szövetségbe igazoló és ott maradó politikusoknak, hogy „a magyarság érdekét tartják, tartották szem előtt, ami nyilvánvalóan sok esetben okoz talán még személyes lemondást is”. A kormány ezentúl is folytatni fogja a felvidéki magyarság támogatása szempontjából kulcsfontosságú programjait a Szövetség nevű szlovákiai magyar párt kérésére, de ezek sikeréhez fontos a parlamenti képviselet megléte is, ezért lényeges az is, hogy minden magyar elmenjen szavazni hétvégén – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Kitért arra is, hogy előző nap szlovák kollégája sms-ben arra kérte, „viselkedjen rendesen”, így ezt tiszteletben tartva felszólított minden felvidéki magyart, hogy szombaton vegyen részt a választáson, és éljen azzal a lehetőséggel, hogy egységes magyar pártra is lehet szavazni.

Szijjártó Péter megállapította, hogy az elmúlt években kiváló eredményeket sikerült elérni, és a szavai szerint ebben a felvidéki magyarság s annak az anyaországgal fenntartott szoros kapcsolata főszerepet játszott. Az eredményeket ismertetve emlékeztetett a kifejezetten a felvidéki magyarság kérésére néhány évvel ezelőtt megindított gazdaságfejlesztési programra, amelynek fő célja az Észak-Magyarország és Dél-Szlovákia közötti gazdasági szövetek egyre sűrűbbre szövése volt. Ennek keretében csaknem négyezer vállalatot támogattak összesen 43 milliárd forint értékben, aminek nyomán 82 milliárd forintnyi beruházás jött létre a térségben – tájékoztatott. Aláhúzta, hogy a kormány támogatásával harminc óvoda és bölcsőde épült a Felvidéken, 162-t pedig felújítottak, és 115 templom felújításához is hozzájárultak. „Negyvenezer gyermeknek adtunk oktatási, nevelési támogatást, hiszen jól tudjuk, hogy anyanyelvünk és a közösség megmaradása elsősorban a gyermekeken múlik” – mutatott rá.
 

Nő a választási kedv

A magyar pártok mindig stabilizáló tényezőnek számítanak a szlovák politikai instabilitásban, ezt a szlovák politikusok, elemzők, újságírók is elismerik – jelentette ki a szlovákiai magyar Szövetség párt alelnöke tegnap a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Mózes Szabolcs a szombaton esedékes előrehozott parlamenti választások kapcsán azt mondta: a magyar pártok „nem vernek szét kormányokat, nem cirkuszolnak, nem bohóckodnak”, ahogy az az elmúlt három évben jellemző volt a szlovák politikára. Ebből a szempontból nemcsak a magyarságnak, de egész Szlovákiának szüksége lenne arra, hogy legyen egy racionális, stabilizáló erő a parlamentben és kormányon – értékelt. Kifejtette, hogy érezhetően nő a választási kedv, feltételezhetően a 2020-ashoz hasonló lesz a szavazói részvétel. Tapasztalataik alapján Dél-Szlovákiában, vagyis a magyarok lakta területen is nő a részvételi hajlandóság, hogy valós esély legyen arra, hogy képviseletük legyen a parlamentben és a kormányban. A politikus szerint kulcsfontosságú a mozgósítás, mert Szlovákia lakosságának 8,5 százaléka magyar, a magyar kötődésűeket is beleszámolva 9–10 százaléknyi potenciális választóval számolnak, a parlamenti bejutáshoz pedig 5 százaléknyi szavazat szükséges. „Senki más nem fog a magyarság ügyeivel törődni, a szlovák pártokra nem lehet számítani, ezt már sokszor bizonyították” – hangoztatta.

Mózes Szabolcs az M1 délelőtti műsorának vendégeként arról is beszámolt, hogy régi adóssága Szlovákiának a kisebbségi törvény megalkotása, ami pedig nemzetközi vállalása is az országnak. A korábbi Fico-kormány is megígérte, majd az elmúlt három évben kormányzó, de többszörösen megbukott koalíció a kormányprogramjába is beleírta, „mégis elszabotálták”. A szlovák köztévé adásidejében jelenleg a műsorok mindössze 0,3 százaléka magyar nyelvű, holott egy 2011-es jogszabály alapján 8,5 százalékban kellene magyarul sugároznia, ugyanolyan arányban, mint amennyi a teljes lakosságban a magyarságé – említette a szlovákiai magyar politikus.