Csutak Levente egyéni kiállításáról

2023. szeptember 29., péntek, Képzőművészet

Csutak Levente (1940) a szimbolikus időket jól modellezett terek kontextusában kelti életre. Művészete mellett, ha barátságába is beavat, akkor élet- és családtörténetének eseményeit folyamatosan hangsúlyozott terek felidézéséhez köti. Kézdivásárhelyen emlékezetes számára nagyapja katonai szolgálata miatt a régi kaszárnya, a főtéren üzletet és magánlakást fenntartó keresztapja háza, az elméleti líceumban a marosvásárhelyi művészeti líceummal párhuzamosan végzett felvételi helyszíne, és az udvarterek Incze István felvételiztető művésztanár szülővárosaként is.

  • A végső győzelem, vegyes technika
    A végső győzelem, vegyes technika

Szemtanúként látta városunk polgári múltját, majd annak elvesztését és új arculatának keresését. Ennél részletesebben idézi fel szülővárosaként Kovásznát, ahol családja fakitermelő vállalatuk és malmuk miatt osztályidegennek minősült. Középiskolai évei alatt nagy barátságai kötődnek Marosvásárhelyen,  egyetemi stációja Kolozsvár, ahol a felvételire hajnali megérkezésükkor közös fotót készítenek volt osztálytársaival, Szeben a kezdő tanári pályaképként jelenik meg, és Brassó klasszikus zenével kísért élettere. A Brassói Lapok illusztrátoraként kijelölt témák és szövegek képi ábrázolásába építi be világszemléletét. Így a megfigyelés és ábrázoló értékelés vált fegyverévé. Mérlegelő egyénisége szimmetrikus képmezőkben, üzenetei aranymetszések pontosságával szerkesztett képi kijelentésekként fogalmazódnak meg. Iskolai éveiből hozza a természettudományok iránti érdeklődését. Így a földrajz és biológia egyszerre a makro- és mikroszintek felé haladó érdeklődését erősíti fel. Képein a kozmikus távlatok, az univerzumba való betekintés gyakran megjelenik. Az egyik képen megjelent csillaggal találkozó Hold Plugor Sándor osztálytársával az égbolton felfedezett közös élménye. Az ember uralta Földről a világűr felé támadás indul. Antikrisztusként rakéták hasítják az eget. Annak ellenére, hogy drámai ütközetek, törésvonalak, sérült világszintek jelennek meg, képeinek üzenete pozitív erőt és jövőképet sugall. A veszteségek egy magasabb rend strukturális szabályai szerint rendeződnek el.

Az ismétlődő elemek egy felettes rendezői elv létezését követik. Csutak Levente a történelmi töréseket a kozmosz sérüléseként ábrázolja. Szemléletes az amerikai civilizáció sérülésének ábrázolása a Titanic és a szeptember 11-i terrortámadás párhuzamba állításával. A média által közvetített veszteségáradat tompítja reflexeiket, ezzel szemben a kép célja nyomatékos erővel rámutatni emberi létezésünk kiszolgáltatottságára. A két felhőtorony több képén a modern világba vetett hitünkkel számol le.

Az ikonikus reneszánsz ember idézése folyamatosan visszatér képein, mint a harmónia iránti vágy, egy magasabb rendű törvényszerűség emlékképe. Botticelli Vénusz születése miniatűr idézete vagy Leonardo da Vinci Vitruvius-tanulmányához való viszonyulás, Michelangelo festményének kézrészlete egy hajdan teremtett művészeteszménnyel szemlélteti a lélekben lakozó teljességigényt. A mindennapi történésekkel szemben az egyetemes törvények modellezése számára kihívás. És ha már a reneszánsz mesterek felfedezését idézzük, megemlítjük a kamaszkorában maga készítette repülőmodellt, amely a csűr gerendáján elhelyezve a repülés illúzióját adta. Einstein relativitáselméletének képlete mint axióma az aranymetszés vonalára tevődik. Érezzük, hogy minden kép mögött egy fogalmi kijelentés fogalmazódik meg, és az ábrázolás rendelődik alá a mondanivalónak. Szeret a végtelenség érzetével foglalkozni, az önmaga fogantatásába visszatérő létezőt ábrázolni, a kezdet és vég határainak találkozása metszetén op artos trükköket alkalmaz. Így a fekete lyuk mindent elnyel vagy mindent világra szül ellentétes párhuzamait állítja fel.

A cernavodai gondolkodó ikonikus figurája modern képsíkokon is jelzi, hogy a napjainkban zajló kultúrharcokban az ember önmaga és a civilizáció ellen irányuló harca kegyetlen, de nem lehet végső cél.

A székelység határában, Brassóban élő művész a nemzeti örökségünket is féltő gonddal körvonalazza. A nyelvi szórványban élő művész talán érzékenyebben látja a nyelvi zsugorodással járó értékveszteséget. A megállított időben kiemelt személyiségek kultusza számára példaképekként a helytállást hivatottak segíteni. Pontos évszámokkal mindig figyelmeztet történelmi tudatunk megerősítésére. Történelmi utalásrendszerében gyakori szereplők a kiegyezésen munkálkodó személyiségek, hiszen már említett mérlegelő bölcsességével az egyensúly lehetőségének felmutatására törekszik.

Sajátos transzilván toposzaival közösségi létezésünk lehetőségeire mutat rá, így saját nevére utaló csutak metaforából új fa serken, a Gyilkos-tó határai a Dunakanyar torkolataként nyílnak meg előttünk, és a magasságban Szinyei Merse Pál Léghajójának felidézése a magyar kultúra horizontját jelöli.

Felületein a szimmetrikus mezők, spirálszerű körök szabályrendszere mögött egyszer-egyszer érdekes ősrobbanás nyomait fedezhetjük fel, amikor domborzatszerű plasztikus felületen a tust ledobja magáról a pasztellel előkészített felület.

A gondolkodó ember felelősségével mutat rá a globális folyamatok disztópiáira. Földgolyó az ember okozta sérülésekkel milyen jövőképet ígér? Minden negatív jövendölés ellenére Csutak Levente pozitív válaszokat ad, velünk vagy nélkülünk, de a modellként teremtett kozmikus távlatban teljesség van.
Csutak Levente képei mögött izzik a munkamorál, közölni akar, és hisz abban, hogy minden sikertelenség ellenére az élet szép, és döntéseink során mérleget kell tartanunk a jó és rossz küzdelme között.

Deák Ferenc Loránd

(Csutak Levente grafikai tárlata október 8-ig tekinthető meg a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum időszakos kiállítási termében.)

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Hol tervez nyaralni idén?









eredmények
szavazatok száma 345
szavazógép
2023-09-29: Kultúra - :

Kálnoky Boris: Őseim földje – A Kálnoky család története (részlet)

Az ember néha belép egy kapun, és nem is sejti, hogy mindent maga mögött hagy; kifelé már csak egy új világba vezet út. Családom történetében ez a döntő lépés Seholsincsország isten háta mögötti, Kőröspatak nevű faluja templománál történt. Belépett édesapám, Farkas, és öcsém, Tibor. Bent egy meglehetősen kedvetlen és a nyugati vendégek miatt kissé zavart pap, valamint a neoncsövekből álló oltárkereszt sápadt fénye; a templom néhány falusi öregasszonyt leszámítva üres. 1987. szeptember 11-ét írtunk. Amikor véget ért a mise, és kiléptek a kapun, ott volt a falu népe, nagy izgalomban összegyűlve. Idős asszonyok könnyekben törtek ki, kezet csókoltak apámnak. Futótűzként terjedt el a hír: a gróf visszatért.
2023-09-29: Nyílttér - :

Avram Iancu és Gábor Áron (Mai levelünk)

Mindkét személyiség az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc szereplője. De a magyar forradalom és szabadságharc fő célkitűzése Magyarország osztrák zsarnokságból való szabadulása, sőt, a világszabadság volt, semmi esetre sem a nemzeti kisebbségek, köztük a románság elleni fellépés a történelmi Magyarország területén.