Órákon át a legapróbb részletességgel elemzik az izraeli–palesztin háború fejleményeit (az orosz–ukrán összecsapás már a kutyát sem érdekli), katonai és Közel-Kelet-szakértők sorát vonultatják fel, akik napokon át ismétlik ugyanazt, szakszerű köntösbe csomagolva, és sorra szólalnak fel a hazai nagyokosok, akik gond nélkül mondják meg a tutit bármilyen bel- vagy külföldi témában, legyen az egy tragikus munkabaleset, kutyatámadás, az angol királynő temetése, a szélsőjobb előretörése, kisebb-nagyobb belpolitikai vita, Orbán Viktor vagy éppen a háborúk valamelyike.

Romániában nem történik semmi, minden rendben halad – ezt közvetíti felénk a bukaresti sajtó krémje. Sokadrangú hír – ha egyáltalán műsorra kerül –, hogy a legfrissebb kormányrendelet fenekestül felforgatja az országot, hogy a költségvetési hiány tompítására hozott intézkedések megnyomorítják az önkormányzatokat, országszerte építkezések ezreit bénítják le, elbocsátásokat, vállalkozók sokaságát viszik csődközeli helyzetbe. Nincs elemzés arról, hogy szemfényvesztés ez a megtakarítás, és arról sincs, hogy a szakértelem teljes hiányáról tanúskodik, a minisztériumi asztaloknál kitalált intézkedések lehet pillanatnyilag elfedik a bajt, de közép- és hosszútávon rengeteg kárt okoznak. Rövid hírt közölnek a nyugdíjtörvény módosításáról, mindenki több pénzt kap majd, ígérik, módosítják az időskori járandóság kiszámítását, de nem kerül senki, aki azt elemezné, mit jelent majd ez az érintettek millióinak. Valószínű, a megvalósításkor derül majd ki (mint oly sokszor Romániában), hogy az ígért arany nem is olyan csillogó, sőt, az is lehet, hogy sár csupán. Erről azonban nem beszélnek, vitáznak, elemeznek. Nincs szó arról, min dolgozik a parlament (ha dolgozik egyáltalán), mi lesz a téli fűtésszámlákkal, az inflációval, jóformán semmiről, ami mindennapi életünket érinti, aminek alakulása a kormánytól, az elnöktől, a vezető pártoktól függ.

Egy bukaresti oknyomozó portál, a Recorder egy évvel ezelőtt leplezte le, hogy a legnagyobb pártok, a PSD és a PNL miként vásárolja meg közpénzből a jelentősebb hírtévék, portálok jóindulatát és hallgatását. Eurómilliókat költenek évente propagandára és „sajtótámogatásra”, törvényeket kijátszva, közvetítő cégek segítségével. Ez a gyakorlat 2017 óta egyre nagyobb teret nyert, és mára eljutottunk oda, hogy a hírek csak épp a lényegről, mindennapi valóságunkról nem szólnak. Szinte élőben közvetítenek háborúkat, viharokat, szárazságot a világ miden pontjáról, megtudhatjuk mindezek hátterét, következményeit, csak ne kelljen arról beszélni, mi történik itthon, hogyan jutott ismét csőd szélére az ország és miként bicsaklik meg újra a demokrácia Romániában. A bűnös hallgatást megfizették, jó pénzzel, a mi pénzünkkel.

Borítókép: Farcádi Botond