Az idei támogatásra bejelentett állomány összesítése után a vonatkozó agrárminiszteri rendelet alapján a kifizető ügynökség közölte a termeléshez kötött támogatások 2023-ra érvényes értékét. A fejőstehenek után járó támogatás eszerint 338 euró. Így a várható 70 százalékos előleg 236,6 euró, azaz 1176,70 lej egyedenként. A húsmarha-támogatás 279 euró, az előleg tehát 195,3 euró, vagyis 971,32 lej. Az új vidékfejlesztési stratégiában a juhoknál és kecskéknél 20 euró támogatást terveztek, de a juhállomány növekedése miatt csak 16,94 euró jut anyajuhonként, illetve kecskénként. Így a juhtartók előlegben 11,86 eurót
kapnak, vagyis 58,99 lejt egyedenként.

Jövőtől lehet, hogy csak a tíz év alatti szarvasmarhák és a hét év alatti juhok kapnak APIA-s támogatást – mondotta múlt hétfőn Florin Barbu agrárminiszter a nemzeti tévéadó Agrárstratégia című műsorában. A miniszter ezzel azt szeretné elérni, hogy a minisztérium programjainak és az APIA-s támogatásoknak a segítségével az állatállomány csökkenése megáll, és növekedésbe fordul. „Azt észleltem, hogy az utóbbi négy évben rengeteg pénzt fizettünk ki támogatásként, és gyakorlatilag az eredmény az volt, hogy csökkent az állatállomány, nem nőtt. Ezért szeretném megváltoztatni az állattenyésztők hozzáállását, a közös probléma megközelítését, és ebben lennénk mint minisztérium partnerek és segítők” – nyilatkozta a miniszter.

Mint elmondta, már tárgyalt a szarvasmarhatartók egyesületeivel és a közeljövőben a juhtartók egyesületeivel folytatja a tárgyalásokat arról, hogy miképpen lehetne megállítani az állat­állomány csökkenését. Azt szeretné, hogy például a feldolgozóknak szánt, most elindított Investalim program eredményeként ne exportáljunk több élő állatot, hiszen sokkal nyereségesebb, ha feldolgozott vagy késztermék hagyja el az ország területét.

Ugyanakkor a miniszter jövőtől szeretné új feltételhez kötni az APIA-s közvetlen támogatásokat, szerinte jó lenne, ha a szarvasmarháknál csak a tíz év alatti egyedek kapnának támogatást, a juhoknál pedig a hét év alattiak.