Az antibiotikumoknak ellenálló kórokozók világszerte problémát jelentenek, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Regionális Bizottsága legutóbbi ülésének kiemelt témáját képezték a kórházi fertőzések.
Takács Péter, a magyar belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára tegnap az MTI-nek elmondta, hogy az Európai Unió (EU) országaiban minden száz fekvőbeteg közül 6–7 beteg érintett egy vagy több egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéssel.
Az egészségügyi ellátás olyan pácienseket kezel, akik immunrendszere eleve legyengült, ráadásul az érintettek sokszor több különböző krónikus betegségben is szenvednek, így könnyen belátható, hogy a gyenge immunrendszerű, bizonyos krónikus megbetegedésben szenvedőket a fertőzések is könnyebben elérik. A lakosságon belül arányaiban egyre több az idős, gyenge védekezőképességű beteg – mondta az államtitkár. Hangsúlyozta, hogy az antibiotikum-rezisztencia globális probléma, mely jelentősen hozzájárul az antibiotikumok hatásának ellenálló, multirezisztens kórokozók terjedéséhez. A súlyos állapotú, invazív eszközökkel kezelt betegeket ellátó osztályokon ezért elkerülhetetlenek az ilyen kórokozók okozta kórházi fertőzések – tette hozzá.
A kórházi fertőzések csökkentésének érdekében szükséges a lakosság, a betegek és a hozzátartozók együttműködése is – emelte ki Takács Péter, aki szerint fontos, hogy a betegek tartsák be az orvos utasításait az antibiotikumok szedésére vonatkozóan, valamint az egészségügyi szolgáltató előírásait is, amelyek óvják és védik őket és a kórházban lévő betegeket, dolgozókat a fertőzésektől.
A kockázat mindig fennáll
A kórházi fertőzésekkel szemben zéró toleranciát kell hirdetni, de mindig lesznek az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések – összegezték szakemberek a témában tartott háttérbeszélgetésen kedden Budapesten. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) és az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) rendezvényén Surján Orsolya infektológus, helyettes országos tiszti főorvos azt mondta, a kórházi fertőzések megakadályozása nemcsak közügy, hanem közös ügy is, amelyben mindenkinek van szerepe. A kórházi fertőzések jelentési rendszere az adatfeldolgozással együtt folyamatosan fejlődik, de ezek a jelentések „nem automatizáltak, soha nem is lesznek azok”. Példaként elmondta, ha egy állandó katétert viselő betegnél a laboratóriumi vizsgálat megállapítja a fertőzést, azt az intézmény jelenti. De önmagában a laboreredményből nem állapítható meg, hogy ez kórházi fertőzés lenne, ahogy az sem, hogy összefügg-e a katéter használatával.
Szondi Zita, az OKFŐ alap- és szakellátásért felelős főigazgató-helyettese szerint az ellátás észszerűsítése, például a rendelőintézeti, az egynapos vagy a nappali ellátás megerősítése megoldást jelenthet, de a kockázatot teljesen kiiktatni nem lehet. Wikonkál Norbert, a Honvédkórház főigazgatója szerint kórházi fertőzések mindig lesznek, az átláthatóság pedig az intézményeknek is fontos.
Surján György, az NNGYK prevenciós és epidemiológiai igazgatója arról beszélt, a kórházi fertőzéses adatok sok mindenből adódnak: az infrastruktúrából, az ellátás jellegéből és a betegösszetételből is. A szakirodalom szerint nem létezik olyan tudományosan megalapozott, elfogadott módszer, amely ezeket a különbözőségeket ki tudná küszöbölni, hogy a kórházi adatokat egymáshoz lehessen mérni. Szakirodalmi adat az is – tette hozzá –, hogy az összes kórházi fertőzés mindössze 20–40 százaléka elkerülhető. (MTI)
