Mi a foglalkozásod? Mennyi a vagyonod? Mennyire vagy elfoglalt/fontos/befolyásos/sikeres stb.? Ehhez hasonló kérdések mentén kategorizáljuk embertársainkat, egymást.
Tévesen. Ugyanis ez csak a felszín, ami a fizikai valóságban látható: a szerepeink és a körülöttünk lévő tárgyak.
A holisztikus szemlélet szerint, mely azt mondja, az ember test, lélek és szellem egysége, nyilvánvalóan elhalványul az anyagi világ jelentősége, mivel tudnivaló, hogy benne minden korlátozott, véges, és előbb-utóbb lebomló – ilyen a fizikai testünk is. Az a nézőpont, hogy ez a kizárólagos valóság, az egó „terepe”, ugyanis az egó vágyik bizonyosságra, állandóságra, hatalomra, gazdagságra, hírnévre. Az egó az, ami mérlegel, hasonlít, verseng és ítélkezik, mivel különállóságában hisz (legtöbbször mások kárára).
Érzéseinkre figyelve felismerhetjük, hogy melyik „részünk” hatalmasabb, az egó vagy a lélek, ugyanis ha negatív érzelmeink vannak, mint a harag, düh, irigység, félelem stb. – akkor biztosak lehetünk abban, hogy az egónk vette át az irányítást.
A lélek a „jobbik részünk”, ahonnan a pozitív érzések jönnek: a szeretet, a hála, az öröm. A lélek tudja, hogy nincs elkülönültség, mindannyian az Egységhez tartozunk. Szívből viseltetni egymás iránt – ez a lélek megnyilvánulása, hiszen gyarapodni csakis jó cselekedeteink által lehetséges.
Ha a lélek által vezérelve élek, akkor meglátom az élet szépségét – ahelyett, hogy gonosznak mondanám; hálát adok a bőségért – ahelyett, hogy a hiányra panaszkodnék; örömmel fogadom a változást – ahelyett, hogy a bizonyossághoz ragaszkodnék; és meglátom a másik emberben önmagam – aki lélekben épp olyan, mint én. (Ahogy egy maja mondás is szól: „Én egy másik Te vagyok.”)
Kívánom, hogy háború és harc helyett ezt tartsuk szem előtt, ami egybecseng a jézusi tanítással is, miszerint: „mindnyájan egyek legyenek”. Így lehet életünk gazdag, örömteli és szeretetteljes.
Keresztes Erika bizalmi tanácsadó