A magyar kultúra napjaVan-e magyar Nobel-díjas? — Váry O. Péter

2009. január 24., szombat, Közélet

Állásponttól függően egy és tizennégy között, vagy éppenséggel egy sem — ez egyik következtetése dr. Palló Gábor tudománytörténésznek és filozófusnak, aki a magyar kultúra napján Sepsiszentgyörgyön tartott előadást Magyar Nobel-díjasok és társaik címmel.

Békésy György, Gábor Dénes, Harsányi János, Hevesy György, Lénárd Fülöp, Oláh György, Szent-Györgyi Albert, Wigner Jenő — magyarok, Nobel-díjasok. Robert Barany, Richard Zsigmondy, Milton Friedman, Carleton Gajdusek, John C. Polanyi, Avram Hershko — magyar származásúak, Nobel-díjasok. Kármán Tódor, Neumann János, Polányi Mihály, Szilárd Leó, Teller Ede — magyarok, igen-igen kiemelkedőt alkotók, mégsem Nobel-díjasok. Közös bennük, hogy rendkívüli eredményeiket nagyobbrészt nem Magyarországon, hanem külföldön érték el, miután a legsikeresebb tudósok elhagyták az országot. Az egyetlen, ki Magyarországon élt, amikor átvette a díjat, Szent-Györgyi Albert, ám az elismerést a még Angliában végzett munkásságáért kapta. Tény az is, hogy a népesség számához viszonyítva igen sok magyar tudós ért el nagyszerű eredményeket a 20. századi természettudományban (előadásában a csupán e téren alkotókkal foglalkozott, az irodalmi és béke Nobel-díjasokkal — Kertész Imre, Elie Wiesel — nem). No de ki a magyar? A magyarnak tartott Nobel-díjasok sikerébe belejátszik-e valamilyen mértékben származásuk? Ezeket a kérdéseket járta körül dr. Palló Gábor előadásában, aki a magyar sikerre egyértelmű magyarázattal ugyan nem szolgált, hiszen a tudományos tehetség nem definiálható fogalom, a zsenielmélet és a korszellemelmélet közelíthet esetleg a tudományos siker titkához — fűzte hozzá, azt azonban leszögezte: a magyar tudós zseniket a magyar tudományos intézet nem tudta kiválasztani, Magyarország soha nem is igyekezett biztosítani az alkotás feltételeit az ott született zsenik számára, és még a mai napig sem tudott egy tudományos értékelő rendszert kidolgozni — aki komolyat akar publikálni, Amerikában közöl. Előadásának végszavaként így fogalmazott: Magyarországnak nem zsenikre van szüksége, mert azokat nem tudja használni, hanem megbízható, jó szakemberekre.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint ki volt a legrosszabb miniszterelnöke Romániának az elmúlt években?
















eredmények
szavazatok száma 725
szavazógép
2009-01-24: Belföld - x:

Belföldi hírek — Demeter J. Ildikó

Beruházások lesznek
A béremelésekről nem tárgyaltak, azt azonban megígérte Emil Boc kormányfő a szakszervezeti vezetőkkel és munkaadókkal folytatott megbeszélésen tegnap, hogy a jövő csütörtöki kormányülésen szavazásra kerülő költségvetési tervezetben próbálja egyensúlyban tartani a gazdasági és szociális szempontokat. Egyelőre csak annyit tudni, hogy a nemzeti össztermék egyötödét beruházásokra kívánják fordítani, és kiemelten figyelnek a tanügy, egészségügy, közlekedés, környezetvédelem gondjainak megoldására. Ki kell fizetni az előző kormány adósságait is, ezért idén kevesebbet kíván költeni a végrehajtó hatalom, mint tavaly: nagyjából a 2007-es szinten tartanák a kiadásokat.
2009-01-24: Közélet - x:

Egy ünnepi koncertre — Magyari Lajos

Sokéves hagyomány immár, hogy Sepsiszentgyörgyön a magyar kultúra napját (a Himnusz születésének ünnepét) a rétyi Kováts András fúvószenekar köszönti ünnepi hangversenyével, megidézve a nagy mű, a nemzet imájának szellemiségét, s a zene nyelvén újrafogalmazva évről évre a megmaradásunkba vetet hitet, ragaszkodásunkat valós kilétünkhöz, kutatván jövőnk kilátásait.