Az utolsó rendszerváltás utáni időkben eddig nem ismert érdeklődés követte a vidék katolikus templomainak-imaházainak búcsúit mindenütt a Felső-Mezőföldön, Kézdimárkosfalvától Szentkatolnáig. Volt, ahol már elhangzott az ünnepi harangszó, máshol ezután szólal meg majd hívogató hangja. Székelypetőfalván október elején, Szent Ferenc napján kezdődtek a szentföldi búcsúk, az utolsó Katalin napján, közvetlen a karácsonyi ünnepkör kezdete előtt, advent küszöbén lesz.
A búcsú szónak többféle jelentése él a magyar nyelvben. Jelent bűnbocsánatot, zarándoklatot, emlékezést. Így nevezik a templom védőszentjének évenként ismétlődő ünnepét is. A magyar néprajzi irodalomban legtöbbször keverednek a falusi templombúcsúkra és a kegyhelyeken tartott szentbúcsúkra vonatkozó adatok. A katolikus községek legfontosabb társadalmi ünnepét, az ún. falusi búcsút templombúcsúnak, a kegyhelyek vallásos sokadalmát pedig szentbúcsúnak szokták nevezni.
Székelypetőfalva és Assisi Szent Ferenc
A település katolikus templomát Assisi Szent Ferencre szentelték fel, kettős búcsúján, október 8-án annyi hívő gyűlt egybe, hogy igazat kell adnunk azoknak, akik azt állítják, katolikus keresztény székely népünknek ezek az igazi hagyományos ünnepei. Petőfalva az imecsfalvi anyaegyház filiája, szép búcsús ünnepén László Zsolt, a kézdivásárhelyi Boldog Özséb-templom lelkésze mondta a szentbeszédet – tájékoztatott ft. Obermayer Ervin imecsfalvi plébános.
Régi templom romjaira itt nem találtak a régészek, de egy kisebb fakápolna éppen a mai templom helyén állt, 1711-ig használták. 1823-ban templommá bővítették, s melléje 1925-ben harangtornyot emeltek. Oltárképe védőszentjét, Assisi Szent Ferencet ábrázolja, 1732-ben készült és a régi kápolnából való.
Assisi Szent Ferenc oltárképe, Székelypetőfalva
Mindenszentek Hatolykán
Petőfalva ünnepét október 29-én Hatolykán a mindenszentek ünnepe követte, ez a titulusa Hatolyka templomának. Egybeesik a lelkekben majdnem minden alkalommal a halottak napjával. „Hitünknek egyik legmélyebb tanítása Isten szentjeinek egyessége, élőknek és megholt híveknek a misztikus közösségi ünnepe. Ekkor ülik meg a dicsőséges és a szenvedő egyháznak az ünnepét a hívek” – írja egyháztörténetében Bálint Sándor.
Számos hívő és pap jelenlétében mondott szentbeszédet ft. Márkus András sepsiszentgyörgyi címzetes plébános – tudtuk meg ft. Boros Lászlótól, a szentkatolnai anyaegyház plébánosától, akinek lelki gondozása alá tartoznak a kézdimartonfalvi és a hatolykai filiák.
Martonfalva Szent Mártonra emlékezett
A mezőföldi faluban november dereka táján kerül sor mindig a Szent Márton-napi búcsúra, ebben az évben november 12-én dicsőítették Tours-i Szent Mártont, a szentmisét ft. Boros László celebrálta. Valamikor nagy kultusza lehetett Szent Mártonnak, a tudós társadalom Martonfalva nevét is tőle származtatja. Ahogy van Csík- és Homoródszentmárton, úgy lehetett itt is Szentmártonfalva vagy éppen Mártonfalva.
Neve 1407-ben már előfordul írott dokumentumban. Épített középkori templomáról nem tudunk, de „állítólag a jelenlegi helyi református templom nyugati falában lehetnek Árpád-kori kövek” – olvasható szentkatolnai néhai Bakk Pál és kézdimartonfalvi néhai Megyasszay László templomtörténetében. Az idők során a település katolikusai szükségét látták egy imaház létrehozásának, ami 1975–1977-ben egy magánház átalakítása és bővítése révén történt meg.
Az 1567-ben végzett összeírás alkalmával Martonfalva csak tizenkét kapuval szerepelt. Amilyen régi ez a falu, éppen akkora hiány itt egy falutörténet. De hogy mindent megelőzzünk, olvasóinknak, különösen a gyermeknek és az ifjabb olvasóinknak előzőleg elmondjuk az Európa-szerte is ismert Szent Márton-mondát.
Kézdimartonfalva: Szent Márton a titulusa
Mindenki Márton-legendája
Valamikor réges-régen élt egyszer egy kisfiú, akit Mártonnak hívtak. Édesapja katona volt. Ő is szeretett volna katona lenni, és jelentkezett a római hadseregbe. Sisakban, páncélban, lóháton ülve kardozott bátran a csatákban. Szolgálata során gyakran lovagolt, sokféle emberrel találkozott. Az egyiknek nem volt mit ennie, a másiknak nem volt mit a lábára húznia, a harmadiknak nem volt hol aludnia. Márton segített, akinek tudott.
Egy napon az út szélén meglátott egy koldust. Hideg volt, a szegény kolduson alig volt valami ruha, reszketett, fázott, amikor megszólította Mártont: segíts rajtam, megvesz az Isten hidege! Márton hirtelen levette köntösét, kardjával kettévágta és az egyik felét a didergő koldusra terítette. A többi katona csúfolta is érte! Magad is koldusbotra jutsz, meglásd! Márton azonban nem törődött a gúnyolódással. Később, amikor lefeküdt aludni, különöset álmodott. Álmában Jézust látta, és a vállán az a fél köpönyeg volt, amelyet ő adott a koldusnak. Így szólt hozzá Jézus: Márton, te jó ember vagy. Élj segítve, cselekedj jót, és beveszlek az én seregembe. Gyógyíts betegeket, segíts a rászorulókon jó szívvel.
Elgondolkozott. Hogyan is segíthetne még többet? Kilépett a hadseregből, elment vándorolni, adományokat gyűjtött, segítette, gyógyította a szegényeket. Mindenhol megszerették. Franciahonban beállt egy apátságba, arra kérték, hogy legyen annak vezetője. Márton azonban szerette az egyszerű életét, nem akart püspök lenni, aki díszes palotában lakik és szolgák veszik körül. Elszaladt hát az emberek elől, és gondolkozott, hová bújjon el, hogy ne találják meg. Hirtelen meglátott egy libacsapatot. A libák! Elbújok a libák közé, ott nem talál rám senki! – gondolta magában. A libák azonban gágogni kezdtek. Egyre hangosabban, míg az emberek végre felfigyeltek s megtalálták Mártont, s meglátták, hogy homlokán egy csillag ragyogott. Kiáltották: Íme a püspök, legyél püspökünk!
Mártont püspökké választották, a libákat pedig, amelyek elárulták őt, még aznap este megsütötték és megették. Márton végül belenyugodott abba, hogy püspökké tették, de ezután is ugyanolyan jóságos és szerény maradt, mint előtte. Nagyon sok emberen segített. Ő lett a világ legjóságosabb püspöke, és boldogan élt, amíg meg nem halt.
Szentkatolna Katalin-temploma
Szent Márton útja és a hagyományok
Óriási kultusza volt és még most is van egész Európában, s azóta a Márton-emlékeket összekötő zarándokutak a Szent Márton Útja nevet viselik. De egy kevés jóakarattal mi is elmondhatnánk, hogy nekünk is van Szent Márton-utunk: az az aszfaltozott út, mely Szentkatolna és Csernáton között átvágja a Felső-Mezőföldet, s melyet a hírek szerint a megyeiek fel fognak újítani.
Sajnos, mifelénk majdnem mindenütt egy búcsús szentmisére zsugorodtak össze Szent Márton emlékünnepei, ami pedig a Márton-napi szokásokat illeti, azok vagy leegyszerűsödtek, vagy teljesen eltűntek. Néhány évvel ezelőtt Szent Márton napján népviseletbe öltözött helyi fiatalokat magam is láttam, szekerekkel-énekekkel kerülték a falut, mára már ez is kimaradt. A háromszéki embernek Szent Mártonkor tán eszébe sem jut a libasült, s arról, hogy tömnének még ilyentájt libát faluhelyt az asszonyok, már nem hallok. Vajon a mezőföldi emberek jósolják-e még meg a liba kiszárított mellcsontjából, hogy milyen lesz a tél, mint a régiek, s kóstolnak-e az ez évi friss borból? Hiszen a szélvédett házak tornácain minálunk is gyakran beérik a borszőlő, a székely is tud bort készíteni. Az erdélyi Szászföldön kövér ludat ábrázoló száraz süteményt készítettek az asszonyok, s azt tették fel az ünnepi asztalra. A martonfalvi asszonyok is főznek-sütnek az ünnepre – derült ki érdeklődésünkre –, terített asztal várja a búcsús rokonokat: laskalevessel, sóbafőttel kínálják őket.
Márton püspök Franciaország egyik legismertebb keresztény szentjévé vált, s még az ország védőszentjének is kihirdették. Az elmúlt vasárnap is Tours-i Szent Mártont ünnepelték mint a feltorjai katolikus templom védőszentjét. Feltorja régi neve Szent Márton-Torja volt. A katolikus világ Magyarország védőszentjeként is tisztelte, emlékhelyeként Pannonhalmát említi az irodalom, melyet Szent Márton hegyének neveztek, mert a helyi hagyomány szerint Márton a közelben lévő Sabariában született, mely nem más, mint Szombathely, ahol állítólag ereklyéinek egy részét is őrzik. Gondoljunk arra, hogy a szomszédos Alcsíkban Csíkszentmárton község is az ő nevét őrzi, s Szent Márton látható templomának a főoltárán.
Szent Katalin-oltárkép
Katalin-napi búcsú előtt Szentkatolna
Katolna község katolikus templomának Alexandriai Szent Katalin vértanú a védőszentje. A legenda szerint keresztény hívőként nem vett részt a bálványimádók szertartásain, s ezzel nyíltan szembeszegült a császár parancsával. Börtönbe vetették, tanult férfiakat küldtek hozzá, hogy megnyerjék a pogányság számára. Katalin olyan bölcsességgel védelmezte hitét, hogy szavai nyomán még a meggyőzésére küldött „okosak” is keresztényekké lettek. Először kerékbe akarták törni, a kerék azonban a legenda szerint „darabokra tört”, végül aztán lefejezték.
A nevét viselő templomok búcsúnapja november 25-én van, látogatásunk idején erre készültek Szentkatolnán is. A hagyományos vallásos irodalom úgy tartja, hogy Szent Katalin a tudós emberek, filozófusok, nyomdászok, könyvtárosok, a tanuló diákság, a dajkák védelmezője, ám ugyanakkor a kerékgyártók védőszentje is. Milliónyi keresztény könyörög ma is segítségért hozzá.
Szentkatolna a pápai tizedjegyzék 1332. évi rovatában Sancta Catherina néven volt bejegyezve, akkoron a faluban már plébániatemplom állt. Régi temploma az 1802. évi nagy földrengéskor összeomlott, helyette 1815–1823 között építettek újat a helybeliek adományaiból és a szentkatolnai születésű dr. Demény Antal (1733–1844) budapesti egyetemi tanár és rektor bőkezű támogatásával, aki oltárképet is rendelt, rajta a vértanú Szent Katalin ismert képe, Schöfft József festő alkotása látható 1823-ból.
Lestyán Ferenc atya adatai szerint Szent Katalin volt a titulusa több közeli település egykori katolikus templomának, többek között Brassó, Gyergyóditró, de Bölön, Magyarhermány és Nagykászon régi templomának is.
A brassói Fekete-templomot Délkelet-Erdély legnagyobb templomaként tartják számon. A reformáció kezdete óta az evangélikus szászok temploma, ritkán emlegetik, hogy katolikus templomként épült. A tér, ahol a gótikus templom áll, sokáig a Katalin-udvar nevet viselte, s csak később keresztelték a város híres lelkészének, reformátorának emlékére Honterus-udvarrá. A XIV–XV. században épült fel itt a Szent Katalin-templom, amely egy tatár támadás áldozata lett – írja az egyháztörténet –, helyére új templomot 1542-ben építettek, mely a reformáció idején evangélikussá vált. A templomot ért nagy tűzvész ellenére sok emlék megmaradt a katolikus korból, így a délkeleti portikusz belső homlokfalán látható Fekete Madonna-falkép, amelyen a kis Jézust ölében tartó Mária alakja mellett balról láthatjuk Szent Katalint jelképével, a kerékkel, jobbról pedig Szent Borbálát. Nos, itt volt alkalmam látni a vértanú régi arcmását úgy, ahogyan azt valaha alkotója megfestette, sőt, a templom kórusa alatti fülkében Szent Katalin-oltárt is kialakítottak.
A régi templom keresztelő medencéje
Katalin-napi népi hiedelmek
Katalinhoz kötődő hiedelmek jócskán maradtak fenn a székelyek világában. Dr. Kinda István, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum néprajzkutatója kérésünkre ekképp foglalta össze a témakört: „A legismertebb a Katalin-napi időjóslás, hogy ha Katalin kopog, a karácsony locsog, és fordítva, melyet mindenki ismer, és melyre általában figyelnek is az emberek. Ez azt jelenti, hogy amikor Katalin napján fagyos, télies idő van, akkor karácsonyra enyhébb időjárás várható. A mindenki által ismert mondás mellett mások is vannak, melyek szintén a karácsonyi időjárásra utalnak. Ilyen: Ha Katalin szépen fénylik, a karácsony vízben úszik, de közmondások is vannak az időjárással kapcsolatosan: ha Katalinkor megállott a liba a jégen, akkor karácsony sáros lesz. A hagyományos időjárás-előrejelzésre nagyon figyeltek régen, de a mai nap embere is megfigyeli, milyen idő van Katalinkor. Az időjárás-előrejelzés mellett szerelmi jósló napnak is tartják november 25-ét, amikor a lányok megálmodhatják, hogy ki lesz a jövendőbelijük. Emellett Katalin-napkor orgonaágat helyeztek vízbe, amelyik lány ága karácsonyra kizöldült, az a következő évben férjhez ment (…), ezt nevezték katalinágnak. A néphagyomány szerint egyébként ez a nap dologtiltó is, főként az asszonyoknak: nem szabad sepreni és kenyeret sütni, viszont mulatni lehet, mivel ez a nap a kisfarsang utolsó napja, amikor Katalin-bált is szerveznek. (...) Ez vásáros nap is volt korábban, ami mára elfelejtődött, viszont a Maros megyei Gyulakután emberemlékezet óta, így a mai napon is tartanak hagyományos Katalin-napi vásárt.”
Érdekes története van a szentkatolnai Katalin-templom egyik harangjának. Az első világháborús harcok áldozata lett a kézdivásárhelyi jogász dr. Sinkovits Ottó László nevű fia. Az apa és neje, aranyospolyáni Csiszár Emília 1920-ban egy kb. 3 mázsa súlyú harangot öntetett hősi halált halt gyermekük emlékére az olaszországi Udine városában. A „László-harang”, ahogyan akkoron nevezte a falu népe, a katolnai plébánia nagyobbik harangja. Az apának az volt a kérése, hogy fia emlékére „hosszan szólaltassák meg mindig ezt a harangot Szent László napján” – tájékoztatott Fülöp Barna, az egyházközség megyebírója.
Jeles szenkatolnaiak
Szentkatolnán több jeles és tudós embernek ringatták bölcsőjét az eltelt századok folyamán. A már említett Demény Antal jótevőn kívül büszkék lehetnek a katolnaiak a történetíró és genealógus Bakk Endre (1841–1906) vízaknai kanonok-plébánosra, Pál István (1854–1935) udvarhelyi plébánosra, státusi referensre, aki Trianon után a román szenátus tagjaként küzdött a magyar oktatás ügyéért, de büszkélkedhetnek a két Bálint testvérrel, a nyelvkutató, őseinket is kereső földrajzi utazóval, a sok keleti nyelvet beszélő egyetemi tanárral, dr. Szentkatolnai Bálint Gáborral (1844–1913) és testvéröccsével, a székely iparművész Szentkatolnai Bálint Benedekkel (1860–1920) is.
Szentkatolna nemrég elhunyt szülötte, helytörténésze és pedagógusa, Bakk Pál (1921–2022), sokunk kedves Pali bácsija tájékoztatott cikkeivel, könyveivel. A nyomdafesték pedig maradandóan mentette-menti az utánunk jövők számára a Kézdivásárhelyen élő Borcsa János irodalomtörténész írásait, tanulmányait és köteteit, aki nyugdíjazásáig a Bálint testvérek szülőfalujának magyartanára volt, s törekedett arra, hogy a ma élők még hosszú ideig emlékezzenek Bálint Gábor érdemeire, akinek nevét a községközpont iskolája viseli.
