Az Európai Unióban jelenleg csupán az amerikai Monsanto MON810-es jelű GM-kukorica kereskedelmi termesztése engedélyezett. Az engedélyt tíz évre adták ki, amely a múlt év végén lejárt. Az Európai Bizottság (EB) a hosszabbítás mellett áll, és indítványozza a Bt11 és az 1507 nevű GM-fajták tíz évre szóló engedélyezését is. A magyar, francia és görög fél ezzel szemben azt akarja, hogy az unió ne hosszabbítson, s maradjon életben az úgynevezett védzáradék is, ami eddig lehetőséget teremtett az országoknak, hogy területükön tiltsák a GM-termékek előállítását.
Brüsszel most a második esetben figyelmeztette Magyarországot: oldja fel a köztermesztési és forgalmazási tilalmat. A magyar fél, tudományos bizonyítékokra hivatkozva, ártalmasnak tartja a GM-növényeket, de ezt az EB nem tartja elfogadható érvnek. Magyarország ügyét márciusban, mint ahogy korábban is, a környezetvédelmi miniszterek tanácsa vitatja meg. Feltehetőleg most is figyelmen kívül hagyják az EB álláspontját, s maradhat a tilalom, ám meglehet, ezt követően az Európai Bírósághoz fordulhat a bizottság, hogy Magyarországot jobb belátásra kényszerítse.
Hulladékból bioüzemanyag
Másképp nem hasznosítható mezőgazdasági melléktermékekből képesek jó hatásfokkal bioüzemanyagot előállítani a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karának kutatói. Hodúr Cecília tudományos dékánhelyettes az MTI-nek elmondta: hároméves munka eredményeképpen olyan technológiát dolgoztak ki, amely a lignocellulóz-tartalmú hulladékból — például bogyósgyümölcs-préslepényből vagy cukorcirokszalmából — magas hatékonysággal képes a bioüzemanyagok alapanyagául szolgáló etanolt előállítani. Az eljárás során különböző enzimek és élesztőgombák segítségével a cellulózból először cukrot, majd második lépésként alkoholt termelnek. A kialakított technológia lehetővé teszi, hogy a kiindulási alapanyag szénhidráttartalmának 55—60 százalékát etanollá alakítsák. Jelenleg világszerte a bioetanol előállításához könnyen lebontható, szénhidráttartalmú haszon- és takarmánynövényeket — kukoricát, búzát — használnak. Az elmúlt évek terméseredményei, a gabonaárak, illetve a fejlődő országok tiltakozása miatt ezek a növények nem jelentenek hosszú távú megoldást.
Egyre keresettebb a mangalicahús
Egyre nagyobb az érdeklődés a világon az egyetlen magyar őshonos sertésfajtából, a mangalicából készült termékek iránt — mondta el Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke. Elsősorban az Egyesült Államok piaca felé nyitnának a mangalicatenyésztők ebben az évben, azonban bőven érdeklődnek a kiváló magyar mangalicahús iránt távol-keleti piacokról, sőt, Ausztráliából is. Az összes magyar mangalicahús mintegy 70—80 százalékát kivitelre termelik, jelenleg a magyar mangalica legfőbb exportpiacát Spanyolország jelenti. Évente több mint ötvenezer mangalicahízót vágnak le Magyarországon, ez az összes sertésfajta két százaléka. A mangalicák felét már üzemi méretekben vágják, a másik fele viszont házi vágás. Az iparszerű termelést mintegy húsz vállalkozás végzi az országban.
