Az Európai Unióban jelenleg csupán az amerikai Monsanto MON810-es jelű GM-kukorica kereskedelmi termesztése engedélyezett. Az engedélyt tíz évre adták ki, amely a múlt év végén lejárt. Az Európai Bizottság (EB) a hosszabbítás mellett áll, és indítványozza a Bt11 és az 1507 nevű GM-fajták tíz évre szóló engedélyezését is. A magyar, francia és görög fél ezzel szemben azt akarja, hogy az unió ne hosszabbítson, s maradjon életben az úgynevezett védzáradék is, ami eddig lehetőséget teremtett az országoknak, hogy területükön tiltsák a GM-termékek előállítását.
Brüsszel most a második esetben figyelmeztette Magyarországot: oldja fel a köztermesztési és forgalmazási tilalmat. A magyar fél, tudományos bizonyítékokra hivatkozva, ártalmasnak tartja a GM-növényeket, de ezt az EB nem tartja elfogadható érvnek. Magyarország ügyét márciusban, mint ahogy korábban is, a környezetvédelmi miniszterek tanácsa vitatja meg. Feltehetőleg most is figyelmen kívül hagyják az EB álláspontját, s maradhat a tilalom, ám meglehet, ezt követően az Európai Bírósághoz fordulhat a bizottság, hogy Magyarországot jobb belátásra kényszerítse.
Hulladékból bioüzemanyag
Másképp nem hasznosítható mezőgazdasági melléktermékekből képesek jó hatásfokkal bioüzemanyagot előállítani a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karának kutatói. Hodúr Cecília tudományos dékánhelyettes az MTI-nek elmondta: hároméves munka eredményeképpen olyan technológiát dolgoztak ki, amely a lignocellulóz-tartalmú hulladékból — például bogyósgyümölcs-préslepényből vagy cukorcirokszalmából — magas hatékonysággal képes a bioüzemanyagok alapanyagául szolgáló etanolt előállítani. Az eljárás során különböző enzimek és élesztőgombák segítségével a cellulózból először cukrot, majd második lépésként alkoholt termelnek. A kialakított technológia lehetővé teszi, hogy a kiindulási alapanyag szénhidráttartalmának 55—60 százalékát etanollá alakítsák. Jelenleg világszerte a bioetanol előállításához könnyen lebontható, szénhidráttartalmú haszon- és takarmánynövényeket — kukoricát, búzát — használnak. Az elmúlt évek terméseredményei, a gabonaárak, illetve a fejlődő országok tiltakozása miatt ezek a növények nem jelentenek hosszú távú megoldást.
Egyre keresettebb a mangalicahús
Egyre nagyobb az érdeklődés a világon az egyetlen magyar őshonos sertésfajtából, a mangalicából készült termékek iránt — mondta el Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke. Elsősorban az Egyesült Államok piaca felé nyitnának a mangalicatenyésztők ebben az évben, azonban bőven érdeklődnek a kiváló magyar mangalicahús iránt távol-keleti piacokról, sőt, Ausztráliából is. Az összes magyar mangalicahús mintegy 70—80 százalékát kivitelre termelik, jelenleg a magyar mangalica legfőbb exportpiacát Spanyolország jelenti. Évente több mint ötvenezer mangalicahízót vágnak le Magyarországon, ez az összes sertésfajta két százaléka. A mangalicák felét már üzemi méretekben vágják, a másik fele viszont házi vágás. Az iparszerű termelést mintegy húsz vállalkozás végzi az országban.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
