Ismét új útitársunk van, egy fiatalember, aki szemmel láthatóan ideges. Pár perc múlva ránk bízza csomagját, és eltűnik. Amikor visszajön, érezni rajta a cigarettafüstöt. Ahogy ránézünk, zavartan elmosolyodik, és megjegyzi: ,,Próbáltam leszokni róla, de nem sikerült."
Erna közelebb húzódik hozzám, és mesélni kezd.
— Úgy hiszem, az akaraterő is fokozatosan növekszik velünk, és mindig ,,edzésben kell tartanunk". Amikor kicsi voltam, nagyon torkos voltam, felfaltam minden édességet, aminek a közelébe kerültem.
Emlékszem, másodikos lehettem, amikor a beteg tanító nénink helyett egy idős, mosolygós tanító néni érkezett egy nap. Ismerkedésképpen sok mindenről beszélgettünk, többek közt az akaratól is. Ő mesélte, hogy nagyon jól lehet edzeni az akaratot. Például egy torkos kitesz egy finom édességet maga elé mindennap, és pár percig nézi, de nem nyúl hozzá, hanem magában ismételgeti: ez nem jó nekem. Ha sikerül ellenállni a kísértésnek, akkor megjutalmazza magát egy jó filmmel, elfogyaszt egy szép gyümölcsöt.
A kisdiák számára minden szent, amit a tanító néni mond, így ez is úgy hatott rám, mint egy ,,isteni kinyilatkoztatás". Kipróbáltam, és sikerült leszoknom a mértéktelen édességfogyasztásról.
Amikor befejeztük a beszélgetést, idős falusi útitársunk is megszólalt:
— Én a katonaságnál szoktam rá a szivarra. Időnk volt elég, más is szívta, hát én is. Ha kimenőnk volt, ittuk a sok sört, és szivaroztunk. Aztán pár év múlva, egy télen elkezdtem köhögni, s nem akart abbamaradni. Az orvos keményen rám nézett, és azt mondta: vagy szivar, vagy élet, egészség. Kimentem a kedvenc helyemre, rágyújtottam egy szivarra, és búcsút vettem tőle. Sok régi kollégám azóta is szívja, van, aki az italra is rászokott, én meg egészséges vagyok ma is.
A vonat zötyögve megállt, és mindenki ment a maga útjára, de már egy másik útravalóval. Mindannyian tanultunk egymástól.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
