Elfogadta a képviselőház a kormány jövő évi költségvetési tervezetének sarokszámait, a parlament összevont pénzügyi bizottságai pedig az állami és a társadalombiztosítási költségvetés tervezetére is rábólintottak.
Ezek szerint 2024-ben 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel és 5 százalékos államháztartási hiánnyal számol a kormány (amit 2025-ben 4,7 százalékra csökkentene), az államadósság a nemzeti össztermék (GDP) 49,8 százaléka lehet a jövő év végén, a személyzeti kiadások aránya a GDP 8,5 százaléka lesz. A tervezet szerint a helyi önkormányzatok összesen legtöbb 2 milliárd lej értékben vehetnek fel új hiteleket, és összesen legtöbb 3 milliárd lejt hívhatnak le a már leszerződött vagy leszerződés előtt álló hitelekből; ezek alól csak a korábbi hitelek refinanszírozása, illetve az EU-s projektek finanszírozása képez kivételt. A társadalombiztosítási költségvetést 7567 lejes bruttó átlagbérrel számolva dolgozták ki, a bevételeket 109 milliárd lejre tervezik, a kiadásokat összesen 135 milliárd lejre. Az állami nyugdíjrendszer bevétele és kiadása egyaránt 134,982 milliárd lej lesz. A tervezetet tegnap este kezdte tárgyalni a parlament.
A költségvetési tervezetet Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfő esti nyilatkozatában katasztrofálisnak nevezte, kifelejtették belőle például az Európai Beruházási Bank programjában szereplő 26 kórház megvalósításához szükséges összegeket. Ugyancsak katasztrofálisnak tartja az adóbegyűjtést: az áfából évente „13–14, de egyesek szerint 30 milliárd lej marad valahol az állami költségvetés és a cégek között”, miközben a munka adóterhe túlontúl magas „egy olyan fejlődésben levő ország esetében, mint Románia”. Elmondta: a kormánykoalíció a „salátarendeletbe” becsempészte azt, hogy jövőre a 12 milliárd lejre becsült jövedelemadó ne az önkormányzatok, hanem az állam kasszájába kerüljön, és úgy vélekedett: „amíg a kormánynak egyrészt nincs meg a bátorsága, másrészt nincs meg a víziója (...) hozzányúlni a strukturális deficithez, addig ezek az improvizációk nem oldanak meg semmit sem a kórházak, sem a nyugdíjak, sem az iskolák terén”. Kelemen Hunor szerint óriási felelőtlenség lenne további adókat és illetékeket bevezetni, amíg a meglévőket az állam intézményeinek nem sikerül az Európai Unióban elfogadható szinten beszednie.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
