Elfogadta a képviselőház a kormány jövő évi költségvetési tervezetének sarokszámait, a parlament összevont pénzügyi bizottságai pedig az állami és a társadalombiztosítási költségvetés tervezetére is rábólintottak.
Ezek szerint 2024-ben 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel és 5 százalékos államháztartási hiánnyal számol a kormány (amit 2025-ben 4,7 százalékra csökkentene), az államadósság a nemzeti össztermék (GDP) 49,8 százaléka lehet a jövő év végén, a személyzeti kiadások aránya a GDP 8,5 százaléka lesz. A tervezet szerint a helyi önkormányzatok összesen legtöbb 2 milliárd lej értékben vehetnek fel új hiteleket, és összesen legtöbb 3 milliárd lejt hívhatnak le a már leszerződött vagy leszerződés előtt álló hitelekből; ezek alól csak a korábbi hitelek refinanszírozása, illetve az EU-s projektek finanszírozása képez kivételt. A társadalombiztosítási költségvetést 7567 lejes bruttó átlagbérrel számolva dolgozták ki, a bevételeket 109 milliárd lejre tervezik, a kiadásokat összesen 135 milliárd lejre. Az állami nyugdíjrendszer bevétele és kiadása egyaránt 134,982 milliárd lej lesz. A tervezetet tegnap este kezdte tárgyalni a parlament.
A költségvetési tervezetet Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfő esti nyilatkozatában katasztrofálisnak nevezte, kifelejtették belőle például az Európai Beruházási Bank programjában szereplő 26 kórház megvalósításához szükséges összegeket. Ugyancsak katasztrofálisnak tartja az adóbegyűjtést: az áfából évente „13–14, de egyesek szerint 30 milliárd lej marad valahol az állami költségvetés és a cégek között”, miközben a munka adóterhe túlontúl magas „egy olyan fejlődésben levő ország esetében, mint Románia”. Elmondta: a kormánykoalíció a „salátarendeletbe” becsempészte azt, hogy jövőre a 12 milliárd lejre becsült jövedelemadó ne az önkormányzatok, hanem az állam kasszájába kerüljön, és úgy vélekedett: „amíg a kormánynak egyrészt nincs meg a bátorsága, másrészt nincs meg a víziója (...) hozzányúlni a strukturális deficithez, addig ezek az improvizációk nem oldanak meg semmit sem a kórházak, sem a nyugdíjak, sem az iskolák terén”. Kelemen Hunor szerint óriási felelőtlenség lenne további adókat és illetékeket bevezetni, amíg a meglévőket az állam intézményeinek nem sikerül az Európai Unióban elfogadható szinten beszednie.
