A két robbanás a 2020 januárjában amerikai dróntámadásban meghalt Kászem Szulejmáni vezérőrnagy halálának évfordulóján megrendezett szertartáson történt – közölte az iráni állami televízió szerdán.

Az iráni állami média egy helyi tisztviselőt idézett, aki szerint még nem világos, hogy gázpalackok robbantak-e fel vagy terrortámadás történt a megemlékezésen.

Az állami televízió híradásai alapján a megemlékezésen irániak százai gyűltek össze, hogy megünnepeljék Szulejmáni halálának évfordulóját.

Iráni illetékesek előbb úgy nyilatkoztak, hogy öngyilkos merénylők követtek el támadást a megemlékezésen. Később a Tasnim iráni hírügynökség arról számolt be, hogy a pokolgépeket csomagokba rejtették, és távirányítással hozták működésbe őket.

Nem sokkal a robbantások után már megszólaltak az iráni vezetés tagjai. Az igazságügyért felelős Gholam Hossein Mohseni-Ejei közleményében azt állította, hogy „a beszivárgó ügynökök mind meglakolnak majd bűnös tettükért.” Egyben utasította az iráni igazságszolgáltatást, hogy minden erejükkel azon legyenek, hogy kézrekerítsék a támadókat.

Az iráni belügyminiszter, aki egyben az Iráni Forradalmi Gárda főparancsnoka, azt mondta, „idegen hatalmak pszichológiai hadviselést folytatnak Irán ellen”, egyben kérte honfitársait, ne dőljenek be a spekulációknak és az álhíreknek.

Eddig egyetlen csoport sem vállalta magára az iráni állami média által „terrorista” merényletnek nevezett támadást.

Ki az a Kászem Szulejmáni?

Szulejmáni volt az Iráni Forradalmi Gárda elit alakulatának, az al-Kudsznak a vezetője, amely gyakorlatilag a teokratikus államban a hadsereg és a rendőrség mellett „betartatja” a vallási előírásokat, előkeríti azokat, akik bírálni merészelik vagy esetleg nyilvánosan kritizálják a rendszert.

A gárdán belüli kemény magnak tartott al-Kudsz vezetőjével 2020. január 3-án Bagdadban Donald Trump parancsára amerikai drón végzett. Őt tartották az amerikaiak annak az embernek, aki a perzsa állam regionális stratégiáját kidolgozta.

Szulejmánit Kermán városának temetőjében helyezték örök nyugalomra. Sírjánál 2020 óta minden januárban több százan emlékeztek a katonai vezetőre. A mostani megemlékezést azonban vélhetőleg egy politikai indíttatású terrorakcióra használták.

Mindez lehet üzenet az iráni vezetésnek is, amely egyre jobban benne van az Izrael ellenes, külföldről indított proxy támadásokban. Elég ha a Teherán által pénzelt és felépített dél-libanoni Hezbollahra gondolunk, amely – Irán felszólítására – bármikor átfogó támadást indíthat Észak-Izrael ellen.

Ugyancsak Teherán kezét vélik felfedezni elemzők az utóbbi tíz évben felfegyverzett jemeni síita kisebbség, a húszik akciói mögött. Ezzel a fegyveres, Irán-barát proxy csoporttal állította meg Irán a nyersolaj-hajóforgalmat a Vörös-tenger kijáratánál. A húszi fegyveresek sorra támadták meg a tankereket, kereskedelmi hajókat fogtak el, míg a szállítási lánc elakadásának felszámolása érdekében az amerikaiak speciális egységeket vetettek be, mert félő volt, hogy teljes egészében leáll a kereskedelmi hajózás a térségben, ami az áruk és a nyersanyag árának drasztikus drágulásához vezetne a világpiacon.