Baróton tartott lakossági fórumon számolt be az elmúlt év megvalósításairól és vázolta idei terveit a város polgármestere, Benedek-Huszár János. Örömét fejezte ki, hogy az iskolaépítés a végéhez közeledik, a kórház modernizálása ugyan évekig tart még, de az elkezdett folyamat jó irányba mutat, és az utak minősége is érezhetően javulni fog. A polgármester a fórum szükségességét kiemelve úgy fogalmazott: modern kommunikációs eszközökből nincs hiány, de a legjobb, ha szemtől szembe kérdezünk, kapunk válaszokat és beszéljük meg közös dolgainkat.
Épül az iskola
A városvezető elsőként két befejezéshez közeledő beruházásról szólt. Mint mondotta, az uniós pénzből megvalósuló Millenium Park szinte kész, az ANL-s tömbház környékén a zöldövezet rendezése folyamatban van még, de azzal is haladnak.
A Baróti Szabó Dávid Középiskola új épületét is hamarosan befejezik, a következő tanévet már minden bizonnyal ott kezdhetik a felsős diákok. Az eljövendő hónapok nagyobb feladatai közé egy új transzformátorállomás létesítését sorolta: azért van erre szükség, mert a meglévő teljesítménye alig ötöde az épület számára szükségesnek. A középiskola mihamarabbi befejezése és átköltözése azért is fontos, mert a Környezetvédelmi Alapnál nyert pályázatból újul meg a régi nagy épület, jó lenne tehát, ha nyáron már ott is dolgozhatnának – fejtette ki Benedek-Huszár János.
Fejlődik a kórház
A kórház belgyógyászati szárnyát a helyreállítási alapból újítják meg; az építési engedélyt már ki is adták. Az egészségügyi intézmény udvarának rendezésére is elkészült a terv, pénzt is tettek félre rá. Ezzel a munkával előrébb is járhatnának, de a közbeszerzést a kormány tiltása miatt nem tudták elindítani.
Idén újabb ötszázezer lejes hozzájárulást kap a város a kormánytól a kórház modernizálására, ebből vízminőséget javító beruházást hajtanának végre. Gondot fordítanak a víz-, szennyvíz-, esővíz- és villanyhálózat felújítására, a tűzoltógarázzsal szemben építenek egy új, 250 köbméteres víztartályt, a portásfülke mögött pedig, hogy előszűrjék a kiáramló vizet, szennyvíztisztítót hoznak létre, a többéves projekt végén pedig aszfaltoznak is.
Ebben a beruházásban a márciusban aláírt szerződés értelmében partnerként, évi hétszázezer lej átvállalásával vesz részt a megyei tanács, de hozzájárulnak az erdővidéki polgármesteri hivatalok is, melyek lemondtak a legutolsó kormányhatározattal kiutalt költségvetés-kiegészítés őket megillető részéről.
Jobb lesz a baróti út
Az utak és utcák állapota is javulni fog 2024-ben – ígérte Benedek-Huszár János.
A 131-es megyei út felújításában ugyan társpályázónak számítanak, szerepvállalásuk azonban csak szimbolikusnak mondható, a kivitelezés előrehaladása azonban nagyon érinti a városlakókat.
Valószínűleg sokan kérdezik, miért most, télvíz idején fogtak neki a munkának. Azért, mert most jöttek – mondotta. Többször is bejelentkeztek, hogy hamarosan nekifognak a munkának: tavaly március 15-én, június folyamán, aztán szeptemberben, majd november elején is kaptak ígéretet. Végül november közepén érkezett meg a kivitelező – mondotta.
Bár az időjárás nem volt ideális, mégis hihető, hogy az ütemtervet tartani fogják s tudnak haladni. Aztán kiderült, az út alapja rosszabb, mint amire számítottak, alig 15–20 centi tört kő volt az aszfalt alatt. Az új alap elkészítéséhez hatvan centiméter mélyre ástak, az új töltéshez kavicsot, cementet és ballasztot használnak, tömörítenek, majd három rétegben összesen huszonkét centiméter aszfalt következik. Emellett az út mentén járdát, parkolót és zöldövezetet alakítanak ki, megoldják az esővíz elvezetését.
Az önkormányzatra hárul a Kossuth utca alsó felében a vízvezetékek cseréje és a háztartások csatlakoztatása a hálózathoz, és meg kell oldani a szennyvíz és az esővíz elvezetést is. Erre a Saligny-programban nyert huszonhatmillió lejből telik. A dokumentációt már továbbították, januárban írják alá Bukarestben a finanszírozási szerződést. Ezt követően indul a közbeszerzés, tavasszal pedig a munka.
A költségvetésbe befoglalták a Petőfi utca és környékének felújítását is. A tervek elkészültek, az építési engedély kiváltva, hamarosan szervezik a közbeszerzést is.
A beruházás során a Petőfi utca mellett a Gyöngyvirág utcában is aszfaltoznak, parkolót alakítanak ki, járdát, zöldövezetet létesítenek, megoldják a vízelvezetést.
A Kisboldogasszony utcától kezdődően a Baróti Szabó Dávid utcát legalább a sportcsarnok végéig őszig szintén modernizálni kell. Kell, mert a líceum új épületét onnan fogja megközelíteni négyszáz diák és ötven tanár, továbbá a jó út fontos a rohammentő-szolgálat (SMURD) és a tűzoltóság számára is, kicsivel tovább hamarosan megépül a bölcsőde és a fiataloknak szánt tömbház, így a város egyik legfontosabb és legforgalmasabb utcájává válik.
Találjuk meg új lehetőségeinket!
Gál Károly parlamenti képviselő Benedek-Huszár János munkáját méltatva elmondta, Barót és Erdővidék számára kimondottan hasznos volt a tevékenysége. A képviselő szerint fontos, hogy a politikai közbeszédbe bekerüljön Barót, igényeiről tudomást szerezzenek, ő segít, amiben tud, de Barótnak annyi gondja van, hogy „akár egy miniszterelnök is kevés lenne” mindegyikük orvoslásához.
Elmaradás tapasztalható minden szinten. Rengeteg pénzre és erőforrásra lenne szükség, azt kitermelni egyedül Barót biztos nem tudja. Szükséges, hogy a saját jövedelem mellett a megyei önkormányzattal is együttműködjenek, bukaresti ösvényeket járjanak ki – a pályázatai lehetőségeket ki kell használni még akkor is, ha azok megvalósulása hosszú időbe telik.
– Nem teljesen kilátástalan a helyzetünk – mondotta. – Közel van Brassó és az E60-as út, a repülőtér elindításától bár többet várt mindenki, de előbb-utóbb erőre kap az is, s fejlődést hozhat. A prioritások megfogalmazása viszont a mi feladatunk. Bányászat már nincs, el kell döntenünk, helyette mit szeretnénk: ipart szeretnénk, vagy a turizmusban látjuk a jövőt? Ha döntöttünk, a cél érdekében kell minél többet tennünk közös erővel.
Támogatják a közjót
Szakács László (RMDSZ) elmondta, igyekezett alpolgármesterként és tanácstagként is mindent megtenni, hogy a városvezetés munkáját eredmény övezze. Nem mindig sikerül célt érniük, de a jó szándék sosem hiányzik belőlük.
Pál-Szilágyi Zoltán (RMDSZ) azt mondta, annak örvendene, ha a helyi vállalkozók is részt vennének a városépítő beruházások kivitelezésében.
A jövő feladatairól és kihívásairól szólva az Erdélyi Magyar Szövetség helyi képviselői, Asztalos Attila és Lepolszki Erwin János úgy nyilatkoztak, az olyan közjót szolgáló intézményeket, mint a kórház és iskola, természetesen frakciójuk támogatja, és segítenek minden olyan kezdeményezést is, amely az utak minőségének javítását teszi lehetővé. Asztalos Attila azt javasolta, ne csak tárgyaljanak róla, hanem a közbiztonság fokozása érdekében hozzanak létre helyi rendőrséget. Szorgalmazta, hogy a cél érdekében vizsgálják meg, milyen anyagi terhet is jelentene ez a város számára. Zsombori Csaba független tanácstag úgy vélte, a helyi rendőrség létrehozása „jó ötlet”, de elérhetőbb lenne a létező kamerarendszert a falvakra is kiterjeszteni.
Zsombori a városlakóktól türelmet kért: az önkormányzati munka nem olyan egyszerű, mint tűnik. Hiába a tanácstagok jóindulata, más, külső okok miatt is elbukhatnak vagy késhetnek a tervek.
Kik vagyunk?
Hoffmann Edit nyugalmazott muzeológus azt szorgalmazta, fogalmazzuk meg, kik vagyunk, mit akarunk, és tegyünk a célok érdekében. Felvetésével egyetértett Benedek-Huszár János is, mondván: ha Kovászna az ezer borvízforrás városát építi következetesen, Sepsiszentgyörgy pedig azért tesz – s költi költségvetésének jelentős részét rá –, hogy Székelyföld kulturális fővárosa legyen, Barótnak is ki kellene találnia valamit a bányászváros jelző helyett. Gál Károly szerint az erdővidéki identitással nincs baj, talán a legerősebb egész Székelyföldön, de meg kell találni azt, amit gazdasági húzóerővé fejleszthetnek.
Simon Attila vállalkozó úgy vélte: bármilyen kérdésről legyen szó, csak magunkra számíthatunk. A csúcspolitikusok csak azt nézik, honnan mennyi szavazatot szerezhetnek, s oda viszik a közpénzt, ahol az számukra voksokban megtérül. Kelemen Hunor sem fordult meg erre sokszor, a mindenkori megyevezetés pedig – legyen a polgármester bármilyen színezetű – szívesen hagyta ki az osztásból Barótot. Az infrastruktúra-fejlesztések elmaradása miatt nem jön ide vállalkozó, s nem térnek haza külföldről azok a fiatalok sem, akik valaha nem azzal a szándékkal mentek el, hogy kint is maradnak. Ezen kell tudnunk változtatni, hogy Barót hosszú távon megmaradhasson magyarnak.
