A magyar Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár a Magyar Unitárius Egyház ünnepségén vett részt a lelkiismeret- és vallásszabadsághoz való jogot törvényben rögzítő történelmi esemény 456. évfordulóján, a vallásszabadság napján.

Beszédében Magyarország kormánya nevében az unitáriusok himnuszával köszöntötte a belvárosi unitárius templomot megtöltő ünneplőket, és az erdélyi unitárius vallás egyediségét méltatta.

Rámutatott: a tordai országgyűlés türelemre int, „és mai világunkban a türelem, a másik véleményének, álláspontjának, hitének elfogadása ritka, mint a fehér holló”. Aláhúzta: a magyarok nem kérik, hogy mások egyetértsenek, azonosuljanak azzal, amit Istenről, hazáról, családról, Európáról gondolnak, csupán azt, hogy fogadják el, és cserébe ők sem szólnak bele más országok ügyeibe. „Ez a magyar toleranciaajánlat” – mondta Nagy János, reményét fejezve ki, hogy a júniusi európai választás után „lesz kéz, amelybe bele lehet csapni”.

„Tudjuk, hogy a hit Isten ajándéka, de annak kimondásához 1568-ban politikai bátorság is kellett” – mutatott rá Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. Emlékeztetett: napjainkban is nap mint nap meg kell küzdeni az egyenlő szabadság biztosításáért, a saját hagyományok szerinti életért az Európai Unióban és Erdélyben is. Erdélyi példaként említette a marosvásárhelyi katolikus iskola újraalapítása körüli „gáncsoskodást”, az egyházi restitúció késlekedését, az újabb akadályozó bírói döntéseket. „Ott, ahol a tulajdonjog nincs biztonságban, a vallás szabad gyakorlása is veszélybe kerülhet” – fogalmazott.

Kovács István unitárius püspök megköszönte a magyar Országgyűlésnek, hogy a vallásszabadság napjává nyilvánította január 13-át, hozzátéve: hasonló döntést vár a román és az európai parlamenttől is. Szerinte a tordai döntés azért volt lehetséges, mert az akkori elöljárók Isten felé tudtak fordulni, rájöttek, hogy a szabadság olyan kegyelmi ajándék, amelyet nem úgy lehet elérni, ha kicsavarják egymás kezéből, hanem csak úgy, ha egymásnak is elajándékozzák.