Fiskális és pénzügyi követelések, képtelen jogszabályok eltörlése

A petíció első pontjaként egy hitelprogram sürgős felállítása szerepel. Mivel a gazdálkodók többsége bankhitelt vesz igénybe, hogy finanszírozni tudja a mezőgazdálkodással kapcsolatos tevékenységeket (az éves termelést éppúgy, mint a géppark korszerűsítését és bővítését), azt kérik, hogy a kormány hozzon létre egy sürgősségi banki programot befektetések, működőtőke, újrafinanszírozási hitelek és lízingszerződések fedezésére, legfeljebb 2 százalékos fix kamatlábbal, mindenféle díj nélkül, legfeljebb 10 éves időtartamra. A gazdák úgy látják, az ágazatnak egy ötéves időtartamra évi 1 milliárd eurós hitelkeretre lenne szüksége beruházásokra, forgótőkére, hitelek és lízingszerződések újrafinanszírozására. Úgy gondolják, elsőbbséget kellene hogy élvezzenek az öntözőrendszerekbe, a farm­szintű feldolgozásba és a megújuló energiába való beruházások.

Kérik a kormánytól, hogy az adózást tekintve térjenek vissza a 2022-es állapothoz, töröljék el a bérleti díjra kivetett adót. Ugyanígy kérik a mezőgazdasági munkaadót illető, a 2023. november 1-jével megszüntetett adókedvezmények visszaállítását is. Azt is kérik a gazdák, hogy a kormányzat teremtsen kiszámítható gazdasági környezetet, vagyis a visszaállított adópolitikát legalább öt évig ne változtassa meg.

Kérik az aszály sújtotta mezőgazdasági termelők támogatását a 2022. évi őszi vetésű gabonafélék és olajos magvak termesztése és forgalmazása során keletkezett veszteségek miatt.

Arra kérik a kormányt, hogy vizsgálja felül az 50 millió eurónál nagyobb forgalmú vállalatok, illetve a pénzintézetek adóztatására vonatkozó jogszabályokat, és vegye ki ezek hatálya alól a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozásokat.

A gazdák kérik az üzemanyagot terhelő jövedéki adó kivezetését. „A mezőgazdaságnak szánt gázolajat csak mezőgazdasági munkára szabad használni Romániában, ezt egyedi színezékkel kell megjelölni. Aki ezt nem tartja be, azt a hatályos jogszabályok alapján felelősségre kell vonni” – írják.

Követelik a mezőgazdasági területek öntözésére szolgáló energiaár-kompenzáció 2023-as összegeinek azonnali kifizetését, valamint azt is, hogy ezen támogatási forma 2024. évi összegeit a kormány foglalja bele az éves költségvetésbe.

A követelések közt találunk néhányat, melyek a gazdák életét megkeserítő jogszabályok ellen irányulnak. Kérik, hogy a krumplit vegyék le az adócsalási kockázatot jelentő termékek listájáról (az adóhatóság 500 kg fölött a burgonyaszállítmányokat is kötelezte az elektronikus szállítási rendszerben való regisztrációra). A közlekedési rendszabályzatban foglaltakra is kitérnek, úgy ítélik meg, jó lenne visszatérni a régi, jól bevált rendszerhez, és B kategóriás hajtási engedéllyel traktort is lehessen vezetni.

Árudömping, piacvédelem

A petícióban a gazdák kérik, hogy havi legtöbb egymillió tonnára korlátozzák az ukrán, moldovai és bolgár eredetű mezőgazdasági termékek tranzitforgalmát szárazföldi és tengeri útvonalakon (a konstancai kikötőn keresztül) egyaránt. Kérik továbbá, hogy mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek csakis lepecsételve, GPS-alapú nyomkövetővel ellátva léphessenek be az országba. Szintén Ukrajnával kapcsolatosan a gazdák azt követelik, hogy tonnánként legalább 60 euró értékben kártalanítsák őket a terménypiacon beállt zavarok okozta veszteségekért.

A romániai gazdálkodók számos előírásnak, EU-s követelménynek kell hogy megfeleljenek, amennyiben termelni akarnak, ennek ellenére az országban rengeteg az olyan mezőgazdasági eredetű termék a boltok polcain, amelynek származási helye nem tiszta. Kérik a tisztességes verseny biztosítását az európai közös piacon (ide értve az EU-hoz csatlakozni kívánó országokat is), hogy ugyanazok az élelmiszer-biztonsági, környezetvédelmi és mezőgazdasági követelmények legyenek érvényesek az uniós piacra kívülről behozott árura, mint a hazai termékekre.

A visszaélések megszüntetése érdekében szükségesnek látják, hogy az uniós normákat, illetve a vámszabályok betartását rendszeresen és átfogóan ellenőrizze az állam. „Számos ukrán termék a Moldovai Köztársaságban és Bulgáriában megváltoztatja származási helyét, majd Romániában kerül forgalomba” – hívják fel a figyelmet.
 

Oktatás és ágazati fejlesztések

Az oktatásra is kitérnek: azt kérik, hogy Románia összes mezőgazdasági középiskoláját szereljék fel korszerű gépekkel és eszközökkel, hogy a jövő mezőgazdasági gépészeinek képzése megfelelő gépparkon történhessen meg. Kérik a mezőgazdasági szakiskolák újraalapítását, a duális képzés bevezetését.

Szó esik az állattartó gazdákról is. Kérik a 6–24 hónapos korú borjak gazdaságon belüli fenntartásához nyújtott támogatását a marha­hús­ágazat fenntarthatósága érdekében; a bikák hizlalásának támogatását 600 kg-ig, legfeljebb 32 hónapos korig. Hozzáteszik, hogy a jelenlegi állatjóléti intézkedések nem alkalmazhatóak. Szinte egyetlen gazdálkodó sem kérelmezte ezt az intézkedést, mivel az értékesítés célállomásai az ország vágóhídjai, ez a kötelezettség több szempontból is jelentős hiányosságokkal jár. A mezőgazdasági szövetkezetek tagjai nem részesülhetnek az intézkedés előnyeiből, mivel nem közvetlenül, hanem szövetkezeteken keresztül vágnak. Ugyanakkor jelzik, hogy az ország vágóhídjai általánosan alacsonyabb áron fizetik ki a kiváló minőségű állatokat. Javaslatuk szerint jogos lenne, ha a hizlalt állatokat bármilyen célra el lehetne adni. Az állattenyésztők érdekében kérik, hogy vezessenek be de minimis programot a kiváló genetikájú állatok felvásárlására, emellett az európai állattenyésztési projektekben legalább 20 pont bevezetését a hizlalóközpontokba történő beruházásokért.

Jónak tartanák, ha a kormány elkülönítene egy legalább százmillió eurós keretet, amelyből bika- és juhhizlaló központok létrehozását támogatná olyan mezőgazdasági szövetkezetek és termelői csoportok számára, amelyeknek legalább ötven tagja van, s amelyek egyesületi formában működnek.